Infostart.hu
eur:
363.18
usd:
314.21
bux:
148632.55
2026. augusztus 8. szombat László

Katonai titok lett a hét szerzetes meggyilkolása

Nem szélsőséges iszlamisták, hanem az algériai hadsereg katonái gyilkolták meg - valószínűleg tévedésből - 1996-ban azt a hét francia szerzetest, akik az Atlasz hegységben, a tibhirine-i Miasszonyunk kolostorában éltek - állítja egy nyugalmazott francia tábornok. A magas rangú katona erről június végén beszélt a tizenhárom éve történt ügyben még mindig vizsgálatot folytató bírónak. Az eskü alatt tett vallomás szövegét a Le Figaro című napilap hétfőn hozta nyilvánosságra.

Az 1995 és 1998 között Algériában katonai attaséként szolgáló, 65 éves François Buchwalter vallomása teljesen új megvilágításba helyezi az 1996. márciusában történt tragédiát. Az eddigi francia és algériai hivatalos magyarázat szerint ugyanis a katolikus világban mártírként tisztelt hét francia származású ciszterci szerzetest szélsőséges muzulmán fegyveresek ejtették túszul, majd egy hetes fogva tartást követően kivégezték őket.

A tábornok röviddel a temetésük után értesült az igazságról. Egy nyugalmazott algériai katonatiszt bizalmasan elmondta neki, hogy egy helikopter-századot vezető testvére embereivel iszlám szélsőségesek után kutatva éppen a szerzetesek kolostora körüli, gyakorlatilag lakatlan terület fölött járőrözött, amikor a harcosokéra hasonlító ideiglenes táborhelyet pillantottak meg.

A helikoptereken elhelyezett 20 mm-es ágyúkból azonnal tüzet nyitottak a táborra, majd leszálltak, hogy ellenőrizzék a holttestek személyazonosságát. Ekkor fedezték fel, hogy nem muzulmán szélsőségeseket, hanem katolikus szerzeteseket öltek meg.

Az eseményt azonnal jelentették a parancsnokságon, ám az algériai hadsereg vezetése által néhány nap múlva kiadott hivatalos közleményben már az állt, hogy a katonák valójában "megtalálták" a szerzetesek holttestét, akiket valószínűleg muzulmán szélsőségesek gyilkoltak meg.

Csak fejek voltak a koporsókban

François Buchwalter azt mondta a vizsgálóbírónak: mihelyt tudomást szerzett az új információkról, rögtön tájékoztatta feletteseit, de ők arra utasították, hogy tartsa titokban a dolgot, egyben a jelentését katonai titoknak minősítették. Az akkori francia vezetés ugyanis el akarta kerülni a két ország közötti viszony megromlását.

A francia sajtó szerint a tábornok vallomásának fényében immár érthetőbbé válik, hogy az algériai hatóságok miért vonakodtak megmutatni a szerzetesek testi maradványait, és a holttesteket miért nem lehetett Algériából visszahozni Franciaországba; a 20 mm-es lövedékek valósággal szétszaggathatták őket. A ciszterci rend generális apátja egyébként korábban elmondta: a francia nagykövetség közbenjárását kellett kérnie, hogy a holttesteket - azonosítás céljából - egyáltalán megtekinthesse, ám amikor végül kinyitották előtte a koporsókat, azok csak a fejeket tartalmazták, a testek soha nem kerültek elő.

A szerzetesek hozzátartozóit képviselő ügyvéd a felmerült új információkra hivatkozva most azt kéri a francia hadsereg vezetésétől, hogy tegye hozzáférhetővé azokat a dokumentumokat, amelyek a tragikus eseménnyel állnak összefüggésben. Szerinte felmerül a gyanú, hogy a holttestek eltüntetésével az algériaiak valójában a végzetes katonai beavatkozást igyekeztek eltussolni, és ehhez a francia hatóságok is asszisztáltak.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.08.10. hétfő, 18:00
Bíró Tibor
egyetemi tanár, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Környezeti Fenntarthatósági Intézetének vezetője, a Magyar Hidrológiai Társaság alelnöke
Baka Andrást jelöli a Tisza-frakció köztársasági elnöknek - Mutatjuk, mennyire felel meg az elvárásoknak

Baka Andrást jelöli a Tisza-frakció köztársasági elnöknek - Mutatjuk, mennyire felel meg az elvárásoknak

A Tisza Párt a köztársasági elnök személyének kiválasztásánál a pártpolitikai távolságtartást, a köztiszteletet és a nemzeti egység képviseletét tűzte ki mérceként. A Tisza-tábor ugyanakkor már Polgár Judit sakknagymester jelölésekor - többek között - kifogásolta a korábbi karakánabb kiállást a megelőző kormányokkal szemben. A nyilvánosan megjelent három jelölt – Fülöp Botond ügyvéd, Romsics Ignác történész és Baka András, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnöke – eltérő államfőképet testesített meg, miközben egyikük sem felelt meg maradéktalanul a Tisza által eredetileg meghirdetett konszenzusos elvárásnak. A Tisza-frakció végül szombaton, titkos szavazással döntött a jelölt személyéről, Baka Andrást nagy valószínűséggel az Országgyűlés augusztus 11-i ülésén választják meg Magyarország nyolcadik köztársasági elnökévé.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×