Infostart.hu
eur:
351.72
usd:
306.65
bux:
137625.54
2026. június 21. vasárnap Alajos, Leila

Katonai titok lett a hét szerzetes meggyilkolása

Nem szélsőséges iszlamisták, hanem az algériai hadsereg katonái gyilkolták meg - valószínűleg tévedésből - 1996-ban azt a hét francia szerzetest, akik az Atlasz hegységben, a tibhirine-i Miasszonyunk kolostorában éltek - állítja egy nyugalmazott francia tábornok. A magas rangú katona erről június végén beszélt a tizenhárom éve történt ügyben még mindig vizsgálatot folytató bírónak. Az eskü alatt tett vallomás szövegét a Le Figaro című napilap hétfőn hozta nyilvánosságra.

Az 1995 és 1998 között Algériában katonai attaséként szolgáló, 65 éves François Buchwalter vallomása teljesen új megvilágításba helyezi az 1996. márciusában történt tragédiát. Az eddigi francia és algériai hivatalos magyarázat szerint ugyanis a katolikus világban mártírként tisztelt hét francia származású ciszterci szerzetest szélsőséges muzulmán fegyveresek ejtették túszul, majd egy hetes fogva tartást követően kivégezték őket.

A tábornok röviddel a temetésük után értesült az igazságról. Egy nyugalmazott algériai katonatiszt bizalmasan elmondta neki, hogy egy helikopter-századot vezető testvére embereivel iszlám szélsőségesek után kutatva éppen a szerzetesek kolostora körüli, gyakorlatilag lakatlan terület fölött járőrözött, amikor a harcosokéra hasonlító ideiglenes táborhelyet pillantottak meg.

A helikoptereken elhelyezett 20 mm-es ágyúkból azonnal tüzet nyitottak a táborra, majd leszálltak, hogy ellenőrizzék a holttestek személyazonosságát. Ekkor fedezték fel, hogy nem muzulmán szélsőségeseket, hanem katolikus szerzeteseket öltek meg.

Az eseményt azonnal jelentették a parancsnokságon, ám az algériai hadsereg vezetése által néhány nap múlva kiadott hivatalos közleményben már az állt, hogy a katonák valójában "megtalálták" a szerzetesek holttestét, akiket valószínűleg muzulmán szélsőségesek gyilkoltak meg.

Csak fejek voltak a koporsókban

François Buchwalter azt mondta a vizsgálóbírónak: mihelyt tudomást szerzett az új információkról, rögtön tájékoztatta feletteseit, de ők arra utasították, hogy tartsa titokban a dolgot, egyben a jelentését katonai titoknak minősítették. Az akkori francia vezetés ugyanis el akarta kerülni a két ország közötti viszony megromlását.

A francia sajtó szerint a tábornok vallomásának fényében immár érthetőbbé válik, hogy az algériai hatóságok miért vonakodtak megmutatni a szerzetesek testi maradványait, és a holttesteket miért nem lehetett Algériából visszahozni Franciaországba; a 20 mm-es lövedékek valósággal szétszaggathatták őket. A ciszterci rend generális apátja egyébként korábban elmondta: a francia nagykövetség közbenjárását kellett kérnie, hogy a holttesteket - azonosítás céljából - egyáltalán megtekinthesse, ám amikor végül kinyitották előtte a koporsókat, azok csak a fejeket tartalmazták, a testek soha nem kerültek elő.

A szerzetesek hozzátartozóit képviselő ügyvéd a felmerült új információkra hivatkozva most azt kéri a francia hadsereg vezetésétől, hogy tegye hozzáférhetővé azokat a dokumentumokat, amelyek a tragikus eseménnyel állnak összefüggésben. Szerinte felmerül a gyanú, hogy a holttestek eltüntetésével az algériaiak valójában a végzetes katonai beavatkozást igyekeztek eltussolni, és ehhez a francia hatóságok is asszisztáltak.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Így profitálhatnak kisebb országok az AI-forradalomból

Így profitálhatnak kisebb országok az AI-forradalomból

A mesterséges intelligencia versenye nem csak a Szilícium-völgy és Peking története. Egyes kis országok aktívan keresik a piaci réseket, és néhányan meglepően jól céloznak. Íme, hat ország példája, amely megmutatja, hogyan lehet egy csekélyebb méretű államnak sikeres AI-stratégiája.

Horváth Péter: enyhül a létszámhiány, a tanárok ma már versenyképes fizetést kapnak

A Nemzeti Pedagógus Kar napokban újraválasztott elnöke szerint a tanárok ma már versenyképes fizetést kapnak, és ez érződik a létszámhiány enyhülésében is. Horváth Péter erről az InfoRádió Aréna című műsorában beszélt, és kifejtette azt is, hogy az alapbérek 20 százalékát differenciált bérekre fordítanák.
inforadio
ARÉNA
2026.06.22. hétfő, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×