Az ózon, ez a három oxigénatomból álló molekula rendkívül reakcióképes, és ha tud, rögtön elreagál. Ha minket talál meg, akkor az emberi szervezettel reagál, és roncsolja a légutakat, a nyálkahártyákat, torokkaparás, köhögés, mellkasi fájdalom, akár nehézlégzés alakulhat ki, de az asztmások tüneteit is erősítheti. Az ózonszint nem csak ránk, hanem a növényzetre is nagyon káros hatással van. Ezt mi kevésbé érzékeljük, míg a másik hatás annyira személyes, hogy tényleg mindenkinek érdemes erre figyelnie, különösen akik veszélyeztetettebbek: tehát a betegséggel küzdők, idősek, fiatalok, nekik fokozottan kellene figyelniük ilyen esetekben – mondta Varga Judit, a a HungaroMet levegőminőség-védelemmel foglalkozó munkatársa.

Mint elmondta, a talajközeli ózon egy rendkívül „furmányos anyag”: nem mi bocsátjuk ki, hanem a levegőben lévő anyagokból, az úgynevezett ózon-prekurzorokból keletkezik, ha magasabb hőmérséklet és kellő napsugárzás is rendelkezésre áll. Előfordul olyan is, hogy mire ezek a kibocsátott prekurzorok elreagálnak, addigra a szél ezt a légtömeget akár ezer kilométerre is elszállítja, tehát a prekurzorok kibocsátásától földrajzilag egészen messze is kialakulhat magas ózonszint.

A kérdésre, hogy hogyan védekezhetünk a talajközeli ózon ellen, elmondta: van egy „napi menete” is.

Miután az ózon keletkezésében a napsugárzás is részt vesz, ezért általában a legkisebb szennyezettség a reggeli órákban van, érdemes ilyenkor szellőztetni, és ami időt szabadtéren kell eltöltenünk, vagy elvégeznünk, azt ilyenkor, reggel érdemes megtenni.

Az ózon keletkezése a kora délutáni, délutáni órákon éri el a maximumát, ilyenkor pedig érdemes kerülni azt, hogy a szabadtérben tartózkodjunk – fogalmazott.

A kérdésre, hogy mit lehet tenni annak érdekében, hogy a szennyezettség csökkenjen, a szakember elmondta: a levegőminőség-védelmi szakma egyik nagy kihívása, hogy eddig nem sikerült jelentős eredményt elérni ebben a tekintetben.

Amit látunk, az az, hogy csökkentjük ezeknek a prekurzoranyagoknak a kibocsátását, amik például a közlekedési eredetű nitrogén-oxidok.

Mi magunk annyit tehetünk, hogy aki tudja, mérsékelje ilyenkor, nagy hőség idején a gépjárműhasználatot.

Az, hogy talán a napokban csökken az extrém hőség, segít a talajközeli ózonszint csökkenésében is, az előrejelzések úgy becsülik, hogy az ózonszennyezettség is csökkenni fog a következő napokban – mondta Varga Judit, a HungaroMet levegőminőség-védelemmel foglalkozó munkatársa az InfoRádióban.

Az interjút Barkóczi Bence készítette.