Infostart.hu
eur:
351.72
usd:
306.65
bux:
137625.54
2026. június 21. vasárnap Alajos, Leila

Nigériából hozna gázt Európába a Gazprom

Az orosz Gazprom Európát ellátó gázvezetéket akar építeni, az atomenergia cég pedig erőműveket kínál Afrikában. A többi mellett ezekről a potenciális üzletekről tárgyal több országot érintő Afrikai látogatását Dmitrij Medvegyev orosz elnök. Moszkva ezzel is azt akarja bizonyítani, hogy többpólusúvá vált a világ, ám a "fekete kontinens" lemaradt Kína mögött.

Az orosz energiacégek Afrikában akarják megerősíteni pozíciójukat és ezért vezetőik is részt vesznek Medvegyev elnök több országot érintő körútján. A Gazprom például Nigériából akar a Szaharán át Európába gázt szállítani. Bár a részleteket sokáig nem árulták el, annyit már a szerdai aláírás előtt tudni lehetett, hogy a Gazprom fele-fele arányban közös vállalatot hoz létre az NNPC nigériai állami olajcéggel egy 2.5 milliárd dolláros üzlet keretében. Nigéria rendelkezik a világ hetedik legnagyobb feltáratlan földgázkészletével, de a forráshiány és a bürokrácia miatt eddig nem tudta felfuttatni gáziparát.

Terjeszkedni akar a szovjet idők után egy darabig elfelejtett kontinensen a legnagyobb orosz olajcég, a Rosneft is. Az elnöki delegáció tagja Szergej Kirijenko volt miniszterelnök is, aki az orosz atomenergiahivatal vezetője és aki Egyiptomban és Nigériában ír alá egyezményt atomerőművek építéséről. Nigéria például olajkincse ellenére rendszeresen küzd áramellátási gondokkal.

Namíbia és Angola, az elnöki látogatás két utolsó helyszíne az ottani gyémánt, fém, urán és olajlelőhelyek miatt érdekes az orosz cégeknek.

Kommentátorok szerint a gazdasági érdekek mellett Oroszországnak politikai céljai is vannak azzal, hogy erősíteni akarja jelenlétét Afrikában. Moszkva nemrég leírt 20 milliárd dollárnyi afrikai adósságot és félmillárd dolláros segélycsomagot jelentett be.

Az oroszok szerint öt évük van, hogy megvessék cégeik a lábukat a kontinensen, ezt követően végleg lemaradnak az Afrikában már most is nagyon aktív kínai vállalatokkal szemben.
Kérdés, hogy már most is behozhatatlan-e az előny. Az orosz Tudományos Akadémia becslése szerint például az olajban gazdag Nigériával Moszkva mindössze évi 300 millió dolláros forgalmat bonyolít, miközben Kína esetében 11 milliárd dollár az adat.

A hidegháború idején a Szovjetunió jobban odafigyelt Afrikára, mert itt is vívott a Nyugattal közvetett háborúkat. Ez volt az az időszak is, amikor sok afrikai orvost és más szakembert képeztek ki a Szovjetunióban és a keleti blokk más országaiban. A szovjet állam széthullása után azonban Afrika hosszú időre lekerült a napirendről.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Foci-vb: leginkább a drónok és a magányos támadók miatt aggódik az FBI

Az Egyesült Államokban nemcsak a helyi rendőri erők, hanem a szövetségi hatóságok is kiveszik a részüket a foci-vb helyszíneinek biztosításából, különös tekintettel a drónvédelemre. Az FBI külön képzést is tartott a pilóta nélküli eszközök elhárításához, a vendéglátó városok rendőrségei pedig több millió dollár értékben vásároltak drónelhárító technológiákat.
inforadio
ARÉNA
2026.06.22. hétfő, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Tisza-kormány: Magyar Péter nagy bejelentést tett a közjogi méltóságokról és a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalról

Tisza-kormány: Magyar Péter nagy bejelentést tett a közjogi méltóságokról és a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalról

Magyar Péter miniszterelnök bejelentette, hogy a jövő héten mégsem terjeszti be a kormány a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalról szóló javaslatot (mert azt előbb társadalmi egyeztetésre bocsátják), a kormány terveit azonban megismeri a nyilvánosság. A Tisza-kormány vezetője azt is elmondta, hogy hétfőn jön a közjogi tisztségek sorsát rendező Alaptörvény-módosító javaslat is. Mindeközben folytatódnak a miniszterei egyeztetések, valamint a Sulyok Tamás köztársasági elnök sorsáról és a polgármesteri illetmények csökkentéséről szóló vita is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×