Infostart.hu
eur:
363.42
usd:
314.88
bux:
148045.63
2026. augusztus 6. csütörtök Berta, Bettina

A németek többségét nem érdekli az európai parlamenti választás

A németek túlnyomó többségét alig, vagy egyáltalán nem érdekli a június 7-i európai parlamenti választás.

Erről tanúskodik az a legfrissebb közvélemény-kutatás, amelyet hétfőn hoztak nyilvánosságra Berlinben, s amelyből kitűnt: a megkérdezettek 70 százalékát alig, vagy egyáltalán nem foglalkoztatja a küszöbön álló európai szavazás. 66 százalékuk vagy nem akar szavazni, vagy pedig még nem döntötte el, hogy melyik pártra adja le voksát. Mindössze 34 százalékuk döntötte már el, hogy a politikai pártok közül melyikre is szavaz.
A felmérés egyben előrejelzést is tartalmazott a várható eredményre. Eszerint a konzervatív CDU/CSU aligha fogja megismételni 2004-es kiváló, 44, 5 százalékos eredményét, s a szavazatok mintegy 39 százalékára számíthat. Előre törhet ezzel szemben a másik nagy néppárt, a szociáldemokrata párt, amely az öt évvel ezelőtti 21,5 százalék helyett 25 százalékot szerezhet. A legnagyobb nyertes ugyanakkor az ellenzéki liberális német Szabad Demokrata Párt lehet, a közvélemény-kutatások szerint az FDP megduplázhatja a legutóbbi európai választásokon szerzett szavazatinak számát, s a voksok mintegy 10 százalékát szerezheti meg. Az ugyancsak ellenzéki Zöldek és a Baloldal pártja pedig a legnagyobb valószínűséggel "megismétli" 2004-es szereplését.

A válaszokból kitűnt az is, hogy a szavazópolgárok döntését a belpolitikai témák sokkal inkább befolyásolják, mint az EU. A megkérdezettek több mint 60 százaléka válaszolta azt, hogy számára a belpolitika a fontos, míg kevesebb mint 35 százalék inkább Európa mellett tette le a garast. Öt évvel ezelőtt egyébként a választók érdeklődésének iránya a mostanival szinte teljesen megegyező volt.

A közvélemény-kutatás feltárta azt is, hogy a németek többsége nem tájékozott kellően az Európai Unióról. A megkérdezettek 54 százaléka elismerte, hogy az unióval kapcsolatos információi igen csak hiányosak.

Ez utóbbit tükrözte az is, hogy a megkérdezettek jelentős hányadának sejtelme sem volt arról, hogy az EU milyen befolyással van a német politikai döntésekre, illetve törvénykezésre. Azok közül viszont, akik valamit sejtettek erről, 33 százalék vélekedett úgy, hogy "túlzottan naggyal".

Címlapról ajánljuk
Szombaton dől el, ki lesz a következő köztársasági elnök

Szombaton dől el, ki lesz a következő köztársasági elnök

Szombaton szavaz a Tisza parlamenti képviselőcsoportja arról, hogy kit jelöl köztársasági elnöknek – mondta Bujdosó Andrea frakcióvezető. Úgy fogalmazott: a jelölt, jelöltek kiválasztása még folyamatban van, de a céljuk az, hogy a frakcióülésen több ember közül válasszanak.

Jó hír érkezett a Duna vízállásáról, itt a kormány gyorsjelentése a helyzetről

Péntektől keddig megint tartós hőség lesz. Miközben a Duna emelkedik, a Balaton vízállása tovább csökkent. A Velencei-tó stagnál, de 24 centivel van a valaha volt legalacsonyabb alatt. 22 vasútvonalon, valamint öt HÉV-vonalon rendeltek el sebességkorlátozást.
inforadio
ARÉNA
2026.08.06. csütörtök, 18:00
Aszódi Attila
a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Természettudományi Karának dékánja
Az EU korlátlan tiszta energiát ígérő szuperfegyverét komoly külső kihívások fenyegetik

Az EU korlátlan tiszta energiát ígérő szuperfegyverét komoly külső kihívások fenyegetik

Az Európai Unió fúziós energiapolitikájának középpontjában továbbra is a dél-franciaországi ITER kísérleti reaktor áll, amelyre a 2028–2032-es Euratom-programban 4 milliárd eurót különítenének el. Eközben az Egyesült Államok és Kína a magántőke erőteljesebb bevonásával állítólag gyorsabban halad a technológia kereskedelmi hasznosítása felé. Az ITER a jelenlegi tervek szerint legkorábban 2039-ben működhet teljes kapacitással, miközben amerikai és kínai fejlesztések már 2028–2030 körül áramtermelést ígérnek. Bár ezeket a vállalásokat ugyanakkor jelentős technológiai bizonytalanság övezi, mivel egyiknél sem láttak még működő reaktort. A szeptemberre ígért első uniós fúziós stratégia mutathatja meg, hogy Brüsszel a jövőben nagyobb támogatást ad-e a magáncégeknek és az első kereskedelmi erőművek fejlesztésének.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×