Infostart.hu
eur:
363.42
usd:
314.88
bux:
148045.63
2026. augusztus 6. csütörtök Berta, Bettina

Milliyet: a törökök többsége intoleráns és nem bízik a Nyugatban

A törökök számára a legfontosabb a vallás, rosszul tűrik az etnikai különbségeket és mélyen bizalmatlanok a Nyugattal szemben - derült ki egy felmérésből, amelyet vasárnap tett közzé a Milliyet című török újság.

Az isztambuli Bahcesehir Egyetem megbízásából készült közvélemény-kutatás szerint a megkérdezett törökök 62 százalékának a vallás a legfőbb érték. Az állam világi jellegét 16, a demokráciát 15 százalék tartotta a legfontosabbnak.

A válaszadók 62 százaléka szerint egy muzulmán nő fedetlen fővel nem mehet ki a házból, és 58 százalék gondolja úgy, hogy "bűnt" követ el, ha fürdőruhában mutatkozik a strandon - írta a Milliyet.

A törökök 72 százaléka nem szeretné, ha iszákos költözne a szomszédjába, 66 százalék nem akar olyan szomszédot, akinek nincs vallási meggyőződése, és 67 százalék nem akar olyan pár mellett lakni, aki nincs összeházasodva.

A megkérdezettek 64 százaléka nem szeretne zsidót szomszédnak, 52 százalék utasította el a keresztényt, 42 százalék nem akar amerikait és 26 százalék mondott nemet minden olyan emberre, aki más néphez vagy népcsoporthoz tartozik.

A válaszadók nagyon nagy aránya - 76 és 86 százalék között - vélte úgy különböző mértékben, hogy az Európai Unió (EU), amelyhez Törökország csatlakozni szeretne, és az Egyesült Államok, Törökország NATO-szövetségese, meg akarja osztani az országot.

A többségnek meggyőződése, hogy az EU előítélettel néz Törökországra muzulmán lakossága miatt, és 81 százalék szerint az unió terjeszteni akarja a kereszténységet. Mindezek dacára 57 százalék pártolja Törökország teljes jogú EU-tagságát, leghatározottabb ellenzői pedig a 15 és 18 év közötti korosztályból kerülnek ki - mondta a felmérést vezető Yilmaz Esmer professzor. Hozzátette: minden negyedik török él abban a hitben, hogy az ország már csatlakozott az unióhoz vagy nincs tisztában Ankara és az EU viszonyával.

A konzervatív szemlélet fölénye ellenére a megkérdezettek többsége úgy nyilatkozott, hogy fél a radikális iszlámtól és a demokrácia elleni támadásoktól. A válaszadók 69 százaléka számára az iszlamista mozgalmak nagy vagy meglehetős fenyegetést jelentenek Törökországra.

A felmérést 1715 ember megkérdezésével készítették április 12. és május 3. között 34 török tartományban.

Címlapról ajánljuk
Szombaton dől el, ki lesz a következő köztársasági elnök

Szombaton dől el, ki lesz a következő köztársasági elnök

Szombaton szavaz a Tisza parlamenti képviselőcsoportja arról, hogy kit jelöl köztársasági elnöknek – mondta Bujdosó Andrea frakcióvezető. Úgy fogalmazott: a jelölt, jelöltek kiválasztása még folyamatban van, de a céljuk az, hogy a frakcióülésen több ember közül válasszanak.

Jó hír érkezett a Duna vízállásáról, itt a kormány gyorsjelentése a helyzetről

Péntektől keddig megint tartós hőség lesz. Miközben a Duna emelkedik, a Balaton vízállása tovább csökkent. A Velencei-tó stagnál, de 24 centivel van a valaha volt legalacsonyabb alatt. 22 vasútvonalon, valamint öt HÉV-vonalon rendeltek el sebességkorlátozást.
inforadio
ARÉNA
2026.08.06. csütörtök, 18:00
Aszódi Attila
a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Természettudományi Karának dékánja
Az EU korlátlan tiszta energiát ígérő szuperfegyverét komoly külső kihívások fenyegetik

Az EU korlátlan tiszta energiát ígérő szuperfegyverét komoly külső kihívások fenyegetik

Az Európai Unió fúziós energiapolitikájának középpontjában továbbra is a dél-franciaországi ITER kísérleti reaktor áll, amelyre a 2028–2032-es Euratom-programban 4 milliárd eurót különítenének el. Eközben az Egyesült Államok és Kína a magántőke erőteljesebb bevonásával állítólag gyorsabban halad a technológia kereskedelmi hasznosítása felé. Az ITER a jelenlegi tervek szerint legkorábban 2039-ben működhet teljes kapacitással, miközben amerikai és kínai fejlesztések már 2028–2030 körül áramtermelést ígérnek. Bár ezeket a vállalásokat ugyanakkor jelentős technológiai bizonytalanság övezi, mivel egyiknél sem láttak még működő reaktort. A szeptemberre ígért első uniós fúziós stratégia mutathatja meg, hogy Brüsszel a jövőben nagyobb támogatást ad-e a magáncégeknek és az első kereskedelmi erőművek fejlesztésének.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×