Az Amnesty szerint ahogy elmélyült a világon a pénzügyi válság, úgy váltak a pénzszűkében lévő kormányok egyre érzéketlenebbé az emberi jogok iránt és törik le a növekvő szegénység és munkanélküliség miatti tiltakozó mozgalmakat.

Miközben a világ figyelme a pénzügyi világ nagyágyúira összpontosul, a gazdasági piramis alján lévők szenvednek a legjobban. "Sokkal nehezebb az anyák halandóságáról beszélni, amikor egymás után omlanak össze a nagy, Wall Street-i bankok.
Máshogy megfogalmazva, az egyenlőtlenség, igazságtalanság, és bizonytalanság puskaporos hordóján ülünk, amely hamarosan felrobban" - mondta Irene Khan, az Amnesty International főtitkára.

Európában a kaukázusi háborúban alkalmazott fürtös bombákat és a kisebbségek - migránsok, romák, zsidók és muzulmánok - megkülönböztetését és az ellenük végrehajtott cselekményeket említi az Amnesty.

A szervezet üdvözölte Barack Obama megválasztását, de megjegyzi: az új amerikai elnök vegyes eredményeket ért el, mert még mindig nem számolta fel a guantanamói fogolytábort és nem számoltatta el a jogsértések elkövetőit.

Kína váratlan módon elismerést kap a pekingi olimpáért, de bírálatot azért, mert az esemény előtt "növekedett az elnyomás". A válság miatt például több millió vidékről a városokba költözött dolgozót bocsátottak el, a helyi média azonban nem számolhat be sorsukról. Afrikában a krízis tiltakozásokat váltott ki, amit erőszakkal törtek le. Izrael gázai akciója pedig arra bizonyíték, hogy "a katonai erők képtelenek még a nemzetközi humanitárius törvények alapvetéseit is betartani".

Khan szerint az ipari országok G20-as csoportjának emlékeznie kellene arra: nem lehet az emberi jogokra való odafigyelés nélkül stimulálni a gazdasági növekedést. Az Amnesty szerint azonban jó hír, hogy a korábban a piac által visszaszorított államok, most új nemzetközi pénzügyi rendszert akarnak létrehozni. Ezzel megáll kivonulásuk a szociális szférából "és az emberi jogokat jobban figyelembe vevő kormányzati modell jöhet létre"- mondta.