Eddig 20 ezer kiadó és 28 nagy könyvtár, köztük olyan híres egyetemek, mint az oxfordi, a Harvard vagy a Stanford fogadta el a Google ajánlatát a digitalizálására és a világhálóra való felrakásra.

A Google kölcsönkapta a könyveket, beszkennelte azokat, majd sértetlenül visszavitte azokat a könyvtárakba, és a folyamat teljes költségét a cég állja.

A társaság egyelőre nem közötle, mennyi könyvet digitalizált, de minden bizonnyal már egymillió mű található a digitális könyvtárban.

A Google nem akar közvetlen hasznot húzni a könyvek interneten való közzétételéből, célja sokkal inkább az, hogy a saját online univerzumán belül tartja a felhasználókat, és egy újabb népszerűenk ígérkező szolgáltatással bővítse profilját - vélik szakemberek.

A kezdeményezés óriási jelentőségét az adja, hogy míg jelenleg az emberiség 90 százaléka számára nincs elérhető forrás, ezentúl egy képernyő és egy kábel lehetővé teszi a tudáshoz való hozzáférésben megnyilvánuló egyenlőtlenség megszüntetését.

Az egyetlen különbség az egyes országok között csak azokból a törvényekből származhat, amelyek a szellemi tulajdont védik, mivel a projekt védi a szerzői jogot. Ezek esetében csak kivonatok megtekintésére lehet számítani, illetve online vásárlási ajánlatokra és közeli könyvtárak listájának ismertetésére, ami egyenértékű egy könyvnek a könyvesboltban való átlapozásával.

Spanyolországból a madridi Complutense egyetem és a barcelonai Cataluna könyvtár csatlakozott, így olyan művekbe lehet betekinteni, mint Rabanus Naurus 9. századi tudós, könyvtáralapító költeménye, X. (Bölcs) Alfonz kasztíliai király (1221-1284) Az asztronómia tudományának könyvei című műve, Ptolemaiosz Kozmográfiája a Kr.u. 1. századból, egy 16. századi többnyelvű biblia, továbbá 725 ősnyomtatvány.