36 milliárd dollártól esik el az európai repülőgépgyártó, az Airbus, ha veszít a Pentagon által megismételt tenderen. Emellett 25 ezer állás kerül veszélybe Nagy-Britanniában, Németországban, Franciaországban és az Egyesült Államokban is.

Az Airbus partnerével, a Northroppal négy hónapja nyerte el a szerződést, ám az amerikai elnökjelöltek - Barack Obama és John McCain - agresszív lobbizása nyomán az amerikai védelmi minisztérium úgy döntött megismétli a pályáztatást.

A Pentagon szerint a tendert szabálytalanságok kísérték és ezért azt meg kell ismételni. Várakozások szerint ezek után a Boeing fog nyerni. Az Airbus szárnyait gyártó brit dolgozók szakszervezetei dühösen fogadták a hírt, és gazdasági nacionalizmussal vádolták meg az amerikaiakat.

Elemzők szerint az elnökválasztás évében a Pentagonra nagy nyomás nehezedik, hogy visszatérjen a kizárólag amerikai felszerelés vásárlásáról szóló korábbi politikájához. Barack Obama, Hillary Clinton és egy sor kongresszusi képviselő bírálta a minisztériumot, amiért eredetileg külföldi cég szállíthatta volna a harci gépek légi utántöltését biztosító repülőket.

A tankerek ügye az amerikai védelmi politika egyik legnagyobb botránya. A szeptember 11-i támadások után megroggyant a légiipar és a Boeing felajánlotta, hogy a nyakán maradt 767-es utasszállítókat átalakítja és eladja a Pentagonnak. Később kiderült, hogy a cég állást ajánlott annak a minisztériumi illetékesnek, aki összehozta volna az ügyletet.

A dolgozót és a Boeing pénzügyi igazgatóját börtönbe küldték, a vállalatot pedig 615 millió dollárra büntették. Az ügyletet annak idején John McCain, jelenlegi republikánus elnökjelölt is élesen bírálta. Légügyi szakértok megjegyzik: a 767-essel versenyző Airbus újabb, több üzemanyagot tud szállítani és messzebb repül.

Ami viszont politikailag rehabilitálta a Boeingot az az volt, hogy a cég közölte: gépei háromnegyedrészben amerikai gyártásúak lesznek, szemben az Airbus-szal, amelynek elemeit felerészben külföldön gyártják.

 A megismételt tender miatt Európában sokan attól tartanak - a költséghatékonyság elvét mellőzve - a Boeing lesz a győztes és így összesen 500 gépet szállíthat majd az amerikai légierőnek.

A brit vitafórumokon egymást érik a keserű megjegyzések arról, hogy ez a hála az iraki és afganisztáni akció támogatásáért. A tengerentúlon viszont nincsenek kevesen, akik úgy érzik: ha bajban van a gazdaságuk, akkor az otthoni munkehelyeket kell védeniük és nem hatja meg oket, hogy ehhez fel kell rúgni egy jelentős szerződést.