Infostart.hu
eur:
360.13
usd:
309.73
bux:
132330.51
2026. május 15. péntek Szonja, Zsófia

Az EU-szankciókra válaszul Irán kivonja pénzét Európából

Az EU-szankciókra válaszul Irán kivonja pénzét Európából, és máshol fogja azt befektetni - közölte Mahdi Szafari iráni külügyminiszter-helyettes a Die Presse című osztrák lap szerdai számában.

A politikus úgy vélekedett, hogy az unió által bejelentett intézkedések túllépnek az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatain, és elsősorban maguknak az európaiaknak fognak ártani, nem pedig Iránnak.

Arra célzott, hogy az európai országok helyét az ázsiaiak vehetik át Irán fő üzleti partnereinek sorában. Érvelése alátámasztásul elmondta, hogy az utóbbiakkal folytatott kereskedelem három év alatt 85 milliárd dollárra nőtt, miközben a nyugati államok viszonylatában a forgalom csupán 50-60 milliárdot tesz ki. "Ha az európaiak nem akarnak tovább üzletelni velünk, hát csak tessék. Van olajunk és gázunk, amely iránt mindenki érdeklődik" - figyelmeztetett.

A bécsi látogatáson tartózkodó külügyminiszter-helyettes azzal kapcsolatban nyilatkozott, hogy az Európai Unió hétfőn befagyasztotta a legnagyobb iráni bank, a Melli európai vagyonát, és betiltotta tevékenységét Európában. Hasonló intézkedések fenyegetnek 20 iráni magánszemélyt, továbbá 15 iráni céget, és a vagyonbefagyasztás mellett európai beutazási tilalommal is sújthatják őket.

Arra a kérdésre, hogy az intézkedések hatására Irán kivonja-e pénzét Európából, Szafari kijelentette: "Ez a központi bank dolga. De igen, ki fogjuk vonni a pénzünket, és máshol fektetjük be." Bár konkrét összeget nem árult el, úgy fogalmazott, hogy ha "valaki több mint 100 milliárd dollárt kivesz az európai bankokból, akkor az természetesen pénzszűkéhez fog vezetni, és a világgazdaságra is kihatással lesz".

Egyéb témákat érintve úgy ítélte meg, hogy vannak közös pontok azokban a javaslatokban, amelyeket egyfelől Javier Solana, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője nyújtott át az iráni vezetésnek az ENSZ BT öt állandó tagállama (Egyesült Államok, Oroszország, Nagy-Britannia, Franciaország, Kína) és Németország nevében, másfelől Teherán terjesztett elő "a világ problémáinak megoldására".

A közös témák között említette a nemzetközi terrorizmussal és a szervezett bűnözéssel szembeni harcot, valamint az energiaellátás problémáit. Szavai szerint Teherán hajlandó ezekről tárgyalni, sőt a nukleáris kérdés átfogó megoldásától sem zárkózik el, de előfeltételeket nem fogad el.

Címlapról ajánljuk
Magyar Péter: a kormány felbontja a Krausz Ferenc alapítványával kötött 261 milliárd forintos szerződést

Magyar Péter: a kormány felbontja a Krausz Ferenc alapítványával kötött 261 milliárd forintos szerződést

Magyar Péter miniszterelnök üzent a Facebookon, visszakérik az eddig már kifizetett 22 milliárd forintot is a Nobel-díjas tudós alapítványától. A Tisza-kormány felülvizsgálja a „közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok” (kekva) teljes rendszerét. Ezek az alapítványok összességében több ezer milliárd forintos vagyont kaptak az államtól az előző kormányzat idején.
inforadio
ARÉNA
2026.05.15. péntek, 18:00
Szlávik János
a Dél-Pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője
Kormányalakítás: felbont egy gigaszerződést a kormány – Meddig tarthat a Tisza diadalmenete?

Kormányalakítás: felbont egy gigaszerződést a kormány – Meddig tarthat a Tisza diadalmenete?

A kormány felbontja a Krausz Ferenc Nobel-díjas kutató alapítványával kötött 261,7 milliárd forintos szerződést, és a már kifizetett 22 milliárd forint visszautalását is kezdeményezi. Közben a miniszterelnök bejelentette, hogy lebontják a Karmelita kolostort 2021 óta az emberektől elzáró kordont, a hétvégén pedig megnyitják a nyilvánosság előtt a Karmelita palotát és a korábbi propagandaminisztérium épületét is. Szabó Bence százados a belügyminiszter kabinetirodáján dolgozik majd, ahol feladata az állomány véleményének becsatornázása lesz. A politikai erőviszonyok is jelentősen átrendeződtek: a 21 Kutatóközpont májusi felmérése szerint a Tisza Párt támogatottsága 69 százalékra nőtt a választani tudó szavazók körében, miközben a Fideszé 23 százalékra csökkent. Török Gábor politológus szerint a Tisza lendülete addig tarthat ki, amíg nem jelenik meg egy valódi, fajsúlyos kihívó a politikai palettán, a 2026-os választások egyik legfontosabb kérdése pedig éppen az lesz, feltűnik-e egy ilyen szereplő és honnan érkezik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×