Infostart.hu
eur:
362.97
usd:
317.33
bux:
140981.27
2026. július 18. szombat Frigyes

Vízháború a spanyol tartományok között

Barcelonában 66 hajórakomány ivóvizet rendelt meg a város vezetése a nyárra, mert a hétvégi várva várt eső sem hozott enyhülést a hetek óta tartó súlyos aszályban. Közben Spanyolország tartományai között már "vízháború" dúl.

Tíz vízzel teli tartályhajó és két napos eső - ez az elmúlt néhány nap mérlege a barcelonaiak számára az után, hogy a várost 60 éve, a feljegyzések kezdete óta tapasztalt legsúlyosabb aszály sújtja.

Az eső csak ideiglenesen segített a kapacitásuk 20 százalékára is alig-alig feltöltődött tározókon, de éppen akkor jött, amikor már az fenyegetett, hogy tisztítani sem tudják a tározók alján maradt üledékes vizet.

Az ivóvíz gyorssegély a katalán lapok szerint 21 millió euróba kerül a városnak havonta, ám mindössze 6 százalékát adja a város napi fogyasztásának. Így is októberig lesz szükség vízimportra - nyilatkozták a város vezetői, akik csak a nyár folyamán 66 hajórakomány vizet rendeltek még.

A legfrissebb hírek szerint vonattal is érkezik még vízszállítmány a katalán metropoliszba, és 2400 euróra (591 ezer forintra) emelkedett az öntözésért, kocsi mosásért vagy medencefeltöltésért kiszabható bírság. A spanyol sajtó pedig vízháborúról beszél, amely az ország szintén vízszűkében levő tartományai között dúl, hiszen az Ebro folyó vizétől több spanyol körzet ellátása függ.

A helyi beszámolók szerint a szárazság egyetlen pozitívuma, hogy felfedeztek egy középkori templomot az egyik Barcelonához közeli tározó alján. A Sant Roma templom az 1960-as években tűnt el, amikor a közeli Ter folyó gátjait építették, és a területet elárasztották.

Most azt lehet látni, hogy a kiszáradt tározóban sétáló látogatók a tornyosodó épület romjai között barangolnak.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.07.17. péntek, 18:00
Balogh László
az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője
Egy sor ország verseng egy pártízezres népcsoportért Európában, de ők lassan teljesen eltűnnek

Egy sor ország verseng egy pártízezres népcsoportért Európában, de ők lassan teljesen eltűnnek

Koszovó legdélebbi csücskében, a Šar-hegység völgyeiben mindössze alig 9140 gorán él még, akiknek eredete és hovatartozása évtizedek óta vita tárgyát képezi a Balkánon. Bulgária bolgár kisebbségként kívánja elismertetni őket, míg mások szerb, macedón vagy bosnyák gyökereket tulajdonítanak a közösségnek. Az elszigetelt, gazdaságilag elmaradott régióban élő nép létszáma a jugoszláv időszak óta drasztikusan csökken: az 1991-es 45 ezerről mára töredékére zsugorodott, a közeljövő pedig a teljes asszimilációval fenyegeti őket.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×