Franciaországban már szinte mindenki tudja, ki az a Jerome Kerviel - az a bróker, aki majd úgy vonul be a történelembe, mint aki a Barings Bankot 1995-ben csődbe taszító Nick Leesonnál ötször nagyobb kárt okozott.

A 31 éves fiatalember arcképe köszön vissza a lapok címlapjáról és a hírműsorokból. A Societe Generale banknak 4,9 milliárd eurós (mintegy 1270 milliárd forint) kárt előidéző bróker holléte azonban még napokkal az ügy kirobbanása után is rejtély volt.

A rendőrség péntek este házkutatást tartott otthonában, de nélküle távozott. A férfi ügyvédje azt mondta: Jerome Kerviel nem bujkál, Párizsban van és hajlandó együttműködni.

A francia média totális megdöbbenéssel fogadta a többmilliárdos csalás hírét, annál is inkább, mert első ránézésre Jerome Kerviel semmilyen személyes anyagi haszonhoz nem jutott. Az országos lapok szerint a SocGen valójában bűnbankot kreált.

"A bank rákente a dolgot egy szerencsétlenre, ahelyett, hogy beismerte volna a hibáit" - írta Elie Cohen közgazdászprofesszor a tekintélyes Le Figaróban. A Le Parisien szerint egy hatalmas számítógépes baklövés lehet a botrány kiváltó oka, és a bank más dolgozóit is felelősség terheli.

Szakértők azt mondják: érthetetlen, hogyan tudott egyetlen bróker egymás után olyan rizikós ügyleteket kötni, amelyek hatalmas veszteségeket okozhatnak a banknak. Az ilyen tranzakciók ellen többlépcsős elektronikus rendszer védi a pénzintézeteket.

Az egyik elképzelés az, hogy a géniusznak kikiáltott Jerome Kervielnek még decemberben sikerült hatástalanítania a személyes tranzakcióit szabályozó limitet. Ezek után pedig fiktív számlákat hozott létre.Christine Lagarde francia pénzügyminiszter magyarázat helyett csak annyit tudott mondani, hogy vizsgálni fogják az összes digitális tranzakciót. Nem volt hajlandó állást foglalni arra az újságírói kérdésre sem, hogy szerinte a bróker egyedül hazardírozott-e a bank pénzével.

A pénzpiacokon közben felmerült egy még aggasztóbb kérdés: Jerome Kerviel miatt kényszerült-e radikális kamatlábcsökkentésre az amerikai FED?

Az amerikai központi bank szerepét betöltő intézmény hétfőn, a nemzeti ünnepen döntött a lépésről, az európai tőzsdéken tapasztalt pánikeladásokra reagálva. A Guardian című brit lap kész tényként kezelte, hogy ennek jelentős részben a második legnagyobb francia bank, a Societe Generale volt az oka, amely megpróbált szabadulni rizikós papírjaitól.

Más szakértők azonban megjegyzik, hogy az ázsiai tőzsdék drámai mélyrepülése még a SocGen-affér előtt elindult, a FED pedig nem egyik pillanatról a másikra szokott dönteni a kamatokról.

A francia kormány dühösen fogadta, hogy a bank nem jelezte azonnal a bajt. Nicolas Sarkozy köztársasági elnök "nagyszabású belső csalásnak" nevezte az ügyet, de azt mondta, hogy a veszteségek ellenére a francia bankrendszer stabil és megbízható.