A demokrata politikus szerint az ország előtt álló egyik legsúlyosabb kihívás az, hogy helyreállítsák azt a kárt, amelyet a kormányzat okozott, amikor a 2001. szeptember 11-dikei merényletekre az iraki invázióval válaszolt - ezt azonban szerinte könnyebb megtennie egy olyan elnöknek, aki nem támogatta a háborút, és kész előfeltételek nélkül tárgyalást kezdeni iráni és szíriai vezetőkkel. "Én ilyen tiszta lappal indulnék" - írta Obama a Newsweekben.

A szenátor szerint az Egyesült Államokat világszerte arrogánsnak és zárkózottnak tartják, olyan országnak, amely elég erős, de képtelen bölcsen használni az erejét; olyan országnak, amely keményen tárgyal, de képtelen együttműködni a szövetségeseivel, és nem áll szóba olyan vezetőkkel, akiket nem kedvel.

"Ám ez aláássa Amerika képességét arra, hogy vezessen, ügyesen lavírozzon ellenségei között, és megoldást dolgozzon ki az elhúzódó problémákra. Ellenségeink ezért nyerik meg a propagandaháborút... Oroszország és Kína pedig betölti az űrt, amelyet a világ vezetésében hagytunk" - fogalmazott.

Olyan elnök kell, aki megnyeri a propagandaháborút

Obama szerint az Egyesült Államoknak olyan elnök kell, aki kész minden nemzettel tárgyalni - baráttal és ellenséggel is. Olyan elnök, aki megnyeri a propagandaháborút a pitiáner zsarnokokkal szemben, aki személyesen bekapcsolódik a konfliktusok megoldásába, ahelyett, hogy csak a közös fotózásokon áll előtérbe. Ahhoz, hogy ez sikerüljön, meg kell erősíteni a külügyi állományt, konzulátusokat kell nyitni a világ minden sarkában - tette hozzá.

Az iszlám fundamentalizmus veszélyének legyőzéséhez az Egyesült Államoknak meg kell változtatnia hozzáállását, amely túl nagy szerepet szánt a nagyszabású katonai akcióknak. "A gyűlölet profétái ellen a remény üzenetét kell bevetni; Amerikának legjobb és legtehetségesebb sarjait kell külföldre küldenie, hogy kapcsolatot építsenek az iszlám világgal. Az elnöknek pedig azzal kell helyreállítania morális vezető szerepét, hogy bezárja Guantánamót és elutasítja a kínzást."Obamának meggyőződése, hogy a világ együttműködik majd Amerikával, ahelyett, hogy ellene dolgozzon, ha közösek és elviek a célok. "Ismét azt kell kitűzni célul, hogy megszabadítsuk a világot a nukleáris fegyverektől, és én meg fogom erősíteni az atomsorompó-szerződést, és tárgyalást kezdek majd a globális nukleáris arzenálok jelentős csökkentéséről."

Az illinoisi szenátor elnökként magáévá tenné az ENSZ célját, hogy 2015-re csökkentsék a felére a nagyon szegények számát; ennek érdekében duplájára, 50 milliárd dollárra növelné a külföldi segélyek összegét. Élére állna a klímaváltozás elleni harcnak is, hogy 2050-re sikerüljön az 1990-es években kibocsátott mennyiség 80 százalékával csökkenteni a károsanyag-kibocsátást.

"Azon a napon, amikor elnökké választanak, a világ Amerika új arcát látja majd. Ezekkel a kihívásokkal én nem a hatalom folyosóin szembesültem... Az apám átkelt az óceánon, hogy megkeresse az amerikai álmot. Kisfiúként mezítláb játszottam a többiekkel Indonéziában, fiatalemberként pedig Amerikai elfeledett sarkaiban dolgoztam, ahol az emberek csak az erőszakot és a reménytelenséget ismerik. Legyek bár G8-as csúcstalálkozón vagy Afrikában, olyan emberként szólok majd, akinek a nagyanyja még ma is egy vízvezeték nélküli kunyhóban él egy kenyai faluban, amelyet félig kiirtott az AIDS" - fogalmazott az elnökjelölt-aspiráns.