Infostart.hu
eur:
355.56
usd:
311.49
bux:
142467.45
2026. július 11. szombat Lili, Nóra

Két erős utórengés rázta meg Chile északi részét

Két erős utórengés rázta meg Chile északi részét csütörtökön, egy nappal a Richter-skála szerint 7,7-es erősségű földrengés után - közölte az Egyesült Államok Geológiai Szolgálata.

A kétperces időközzel bekövetkezett két csütörtöki utórengés közül az első 6,2-es, a második 6,8-es erősségű volt a Richter-skálán. Az utóbbi fészke (hipocentruma) 35 kilométeres mélységben volt, epicentruma Antofagasta bányászvárostól 93 kilométerre északkeletre.

Nem érkezett jelentés az utórengések nyomán sem halálos áldozatról, sem személyi sérülésről, sem pedig anyagi károkról, de az újabb földmozgások rémületet keltettek a térség lakosaiban. (A szerdai 7,7-es erősségű földrengés két ember halálát és több mint száz személy sérülését okozta, romba döntött vagy súlyosan megrongált több mint négyezer házat.)

A kormány több tonna élelmiszert, ivóvizet, gyógyszert és kötszert küldött az észak-chilei térségbe, ahol 15 ezer ember maradt hajléktalanul a szerdai földrengés után.

A hatóságok rövidesen katasztrófa sújtotta területté nyilvánítják Tocopilla kikötővárost és a hozzá közeli Maria Elena bányászvároskát, hogy ezzel is segítsék a segélyek gyors odajuttatását - közölte Ricardo Lagos Weber elnöki szóvivő.

Hozzátette: Michelle Bachelet elnök a Csendes-óceán partján fekvő Antofagastába, a chilei bányaipar központjába utazott; felkeresi Tocopillát és Maria Elenát is, hogy szemrevételezze a károkat.

Címlapról ajánljuk
Brüsszel szemét is kilophatják a közpénzcsalók, mert inkább oda se néznek

Brüsszel szemét is kilophatják a közpénzcsalók, mert inkább oda se néznek

Az Európai Bizottság papíron egy átfogó csalásellenes rendszert alkalmaz, amely követi a nemzetközi jó gyakorlatokat, de az intézkedések jelentős része azonban túl általános, nehezen mérhető, és gyakran inkább az elvégzett feladatokat mutatja be, nem azok tényleges hatását – állapította meg az Európai Számvevőszék a friss jelentésében. A 2023–2026-os akcióterv 70 intézkedésének mintegy 70 százalékát ugyan befejezettnek találták, a főigazgatóságok saját feladatainak csak körülbelül 80 százalékát tudták a számvevők egyértelműen igazolni. A kockázatértékelés sem volt egységes: az 51 szervezeti nyilvántartásból 12 egyáltalán nem jelzett csalási kockázatot, a mesterséges intelligenciával előállított hamis dokumentumok veszélye pedig alig kapott figyelmet. A Bizottság a négy ajánlásból hármat teljesen elfogadott, és 2028-ig vállalta a kockázatelemzések frissítését, az akciótervek megerősítését, valamint olyan közös eredménymutatók kidolgozását, amelyek a valós hatást is mérik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×