A mocsaras üledékből származó minták először szolgáltatnak közvetlen bizonyítékot Grönland fél-egymillió évvel ezelőtti sokszínű élővilágáról.
A tudósok a 900-450 ezer évvel ezelőtti időszakból származó DNS-töredékekhez jutottak, amelyek egyebek mellett bogarakból, pillangókból és molylepkékből származnak.
A kutatócsoportot vezető Eske Willersew elmondta: először szereztek kézzel fogható bizonyítékot arra, hogy Grönland déli részén - amelyet ma két kilométer vastag jégtakaró fed - egykor tűlevelű erdők nőttek, amelyekben rengeteg rovar élt.
Találtunk gabonaféléket, fenyőket, tiszafát és égert. Ez a típusú növényzet ma Kanada keleti részére és Svédországra jellemző - tette hozzá a Koppenhágai Egyetem professzora.
Éghajlati következtetések
Martin Sharp, az Albertai Egyetem éghajlatkutatója azt emelte ki, hogy a begyűjtött minták lehetővé teszik több százezer év éghajlatának pontosabb meghatározását. Kiderült például, hogy a világnak ez a része sokáig jóval melegebb volt, mint ahogy a legtöbbek gondolták.
A vizsgálatból az is kiderült, hogy az enyhébb éghajlat ellenére a grönlandi jégsapka a korábbi elképzelésekhez képest több százezer évvel korábban alakult ki, és 450 ezer éve folyamatosan létezik.
Eske Willersew utalt arra, hogy a legutóbbi interglaciális időszakban 5-6 méterrel emelkedett a világ tengereinek szintje, pedig a grönlandi jégsapka nem olvadt el, vagyis más forrásból származott a tengerekbe jutó víz, például az Antarktiszról.
A tudósok attól tartanak, hogy a grönlandi jégtakaró napjainkban megfigyelhető fogyatkozása összeadódhat a korábban is lejátszódó folyamatokkal, ami egyebek mellett katasztrofális mértékű tengerszint-emelkedéssel járna.
A magyar autósok észrevétlenül kaptak még egy adót