Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 5. vasárnap Emese, Sarolta

Brzezinski: a terroristák harcának politikai indítékai vannak

A terroristákat alapvetően politikai indítékok mozgatják, még akkor is, ha céljukat irracionális, brutális eszközökkel akarják elérni - nyilatkozott Zbigniew Brzezinski egykori amerikai nemzetbiztonsági főtanácsadó a CNN-nek.

Nem igaz, hogy a terroristák általában a világi demokratikus rendszerek ellen küzdenek, mint ahogy az sem, amit George Bush amerikai elnök emleget, hogy gyűlölik a szabadságot - mondta a külpolitikai szakértő a nagy-britanniai merényletkísérletek kapcsán.

A hírtelevízió másik vendégeként Henry Kissinger volt nemzetbiztonsági főtanácsadó és külügyminiszter viszont arról beszélt: a fő nehézséget az jelenti, hogy a terroristákkal nem lehet tárgyalni, mert nem a párbeszéd, hanem a győzelem a céljuk, a Nyugat által előnyben részesített világi típusú kormányok legyőzése.

Fanatizmussal párosul

"Ha megvizsgáljuk, hogy a terroristák kiket üldöznek, akkor kiderül, hogy az elsődleges célpont az Egyesült Államok, az amerikai katonai erő vagy intézmények, Nagy-Britannia és Izrael" - mondta Brzezinski, aki szerint ebből az következik, hogy "ez a terrorizmus politikai indíttatású jelenség, amely vallásos szenvedélyességgel, fanatizmussal párosul".

Henry Kissinger, akit Bush elnök közeli tanácsadói között emlegetnek az iraki politikát illetően, szokatlan módon kijelentette: szót kell érteni a muszlim országok kormányaival, "Irak összes szomszédjával párbeszédet kell kezdeni". A Fehér Ház eddig ugyanis mereven elzárkózott attól, hogy egyeztessen Iránnal.

Már nem békeközvetítő

Brzezinski hozzátette: azon túl, hogy szót kell érteni az iszlám kormányokkal, "kritikusan meg kell vizsgálnunk azt a politikát, amelyet a Közel-Keleten folytatunk, ahol a hagyományos brit imperializmussal, gyarmatosító politikával azonosítanak bennünket". A szakértő szerint az Egyesült Államok megszűnt valódi békeközvetítő lenni az izraeli-palesztin viszályban.

Brzezinski azt mondta, Tony Blair iraki politikáját nagyon kritikusan szemlélte, ennek ellenére úgy véli, hogy a volt brit miniszterelnök közel-keleti békeközvetítőként meglepetést okozhat, sikeres lehet. Blair ugyanis tisztában van azzal, hogy az iraki háborút támogató politikája történelmi kudarc volt, s ezt úgymond törleszteni igyekszik majd, nem elégszik meg egy eredménytelen, bürokratikus tárgyaló szerepével. Befolyását felhasználva biztosan megpróbálja kitágítani megbízatásának kereteit és az izraeli- palesztin kérdésen kívül Irak ügyében közben fog járni.

Brzezinski leszögezte: feltétlenül meg kell találni azt a politikai keretet, amely lehetőséget nyújt az amerikai csapatok távozására. Az összes iraki vezetővel egyeztetve ki kell jelölni a kivonulás menetrendjét. Ez üzenet volna az Irakkal szomszédos országok felé is, amelyek csak akkor lesznek segítőkészek, ha Amerika kinyilvánítja, elhagyja a térséget.

A volt nemzetbiztonsági főtanácsadó megjegyezte, hogy Amerika iraki háborúját Oroszország is kihasználja és az eddiginél nagyobb befolyáshoz jut. Szerinte Putyin egyértelmű kárt okoz az Egyesült Államoknak, amikor a náci Németországhoz hasonlítja, és azt állítja, hogy Sztálin óta Amerika követte el a legsúlyosabb bűnöket a világon. Brzezinski nevetségesnek mondta, hogy ezek után Bush kennebunkporti nyaralójába invitálta az orosz vezetőt.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
Foggal-körömmel ragaszkodnak a magyarok a jó öreg készpénzhez – most kiderült, miért

Foggal-körömmel ragaszkodnak a magyarok a jó öreg készpénzhez – most kiderült, miért

A magyar háztartások a kiugróan magas infláció időszakában is meglepően nagy mennyiségű készpénzt halmoztak fel otthonaikban, dacolva a közgazdasági racionalitással. A Magyar Nemzeti Bank kutatásai szerint a lakosság a készpénzt elsősorban nem vásárlásra, hanem azonnal hozzáférhető biztonsági tartalékként tartja magánál, és a biztonságérzet kedvéért tudatosan lemond a lehetséges hozamokról. A jelenség mögött a gazdasági bizonytalanságtól való félelem, az állásvesztéstől való szorongás és a pénzügyi intézményekkel szembeni bizalmatlanság áll, amelyek a pandémia és az orosz–ukrán háború óta tartósan magasak. A készpénzállomány érdemi csökkentéséhez nem elegendő a pénzügyi edukáció: az intézményi bizalom erősítésére és a gazdasági kiszámíthatóság javítására is szükség lenne.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×