Mi lesz velem, ha öreg leszek? A statisztikák szerint nem túl sok fiatal és középkorú gondol erre az európai országokban, és alacsony azok aránya, akik inkább kevesebb pénzből élnek most, hogy ne nyomorogjanak idős korukban.

Pedig Európát fenyegeti a demográfiai bomba - azaz, a mostani aktív generáció visszavonulásakor már jóval kevesebb dolgozó fog befizetni a nyugdíjkasszába - következésképp kevesebb pénz lesz az egyre tovább élő majdani nyugdíjasok állami ellátására.

A munkaadók nyugdíjalapja nem garancia

Emellett a munkaadók által üzemeltetett nyugdíjalapok sem feltétlenül garantálják a tisztes öregkort. A probléma lényege, hogy sok EU-tagállamban csak megadott ledolgozott év után fizethet be a dolgozó a munkaadó - általában az államinál kedvezőbb pénzt ígérő - nyugdíjalapjába.

Becslések szerint azonban az elkövetkező öt évben az európai dolgozók 40 százaléka vált majd munkahelyet, de a pénzt nem viheti magával az új munkaadó alapjába, hanem ott is úgymond "nulla év" szolgálati idővel indul. Ha pedig valaki rendszeresen csak pár évre szóló, fix munkaszerződéseket kap, akkor esélye sincs, az egyre inkább szimbolikussá váló állami nyugdíjat felváltó munkahelyi alap képzésére.

Ezen a problémán próbált segíteni az Európai Bizottság, azzal, hogy mozgathatóvá akarta tenni az egyes állásokban felhalmozott nyugdíjalapokat - az Európai Parlament képviselői azonban leszavazták a javaslatot - tudósított a Guardian című brit lap.

Ahhoz is ragaszkodtak, hogy csak öt év után lehessen befizetni a vállalati alapba.

Az európai szakszervezeteket felháborította a döntés, de még a munkaadói szervezetek is tiltakoznak.

Szerintük ezzel akadályozzák a munkaerő mobilitását és költségesebbé válnak a munkahelyi nyugdíjalapok. Vladimir Spidla, az EU munkaügyi biztosa most jelezte, hogy új javaslatot készül benyújtani.