Infostart.hu
eur:
365.94
usd:
327.93
bux:
145257.34
2026. október 31. szombat Farkas

Villepin: Irakban összetört az Egyesült Államok imázsa

Dominique de Villepin francia kormányfő szerint az iraki háború összetörte az Egyesült Államok imázsát és ha Washington egy éven belül nem vonja ki csapatait a közép-keleti országból, a válság minden bizonnyal tovább súlyosbodik.

Villepin az amerikai Cambridge-ben a Harvard egyetemen tartott pénteken este vitával egybekötött angol nyelvű előadást.

A francia miniszterelnök felhívta a figyelmet arra, hogy "egyetlen ország sem kényszerítheti rá egyedül a többiekre az új világrendet".

Elismerte, hogy "az Egyesült Államok továbbra is a világ első számú hatalma, mind katonai, mind gazdasági, mind a technológiai képességek tekintetében és vonzerő, mint életmód-minta is.

Üzent az amerikaiaknak és az irakiaknak is

Ugyanakkor Villepin szerint az iraki háború tönkretette az Egyesült Államok imázsát és megrongálta az egész Nyugatét. Éppen ezért ideje annak, hogy az Egyesült Államok és Európa összefogjanak, hogy visszanyerjék más népek tiszteletét és csodálatát."

Ezzel kapcsolatban Villepin hangsúlyozta: az Egyesült Államok érdeke nem egy alávetett, hanem egy erős, felelős Európa egyenrangú partnersége.

Ugyanakkor felszólította az irakiakat is, hogy tegyenek lépéseket a nemzeti megbeszélés felé, ennek szellemében részesülhessenek a hatalomból mindazok, akik lemondanak az erőszakról.Nem a hadsereg az USA fő erőssége

A francia kormányfő, aki 2003-ban még külügyminiszterként volt részese az iraki megszállással szembeni párizsi elutasításnak, figyelmeztetett: Washingtonnak jobban figyelembe kell vennie a világ realitásait és rá kell jönnie, hogy fő ereje nem a hadseregében van.

A közel-keletről szólva Villepin egy palesztin állam mielőbbi létrehozását szorgalmazta, amelynek menetrendjét olyan rövid távú állomásokból kell felépíteni, amelyek segítenek Izrael és a palesztinok közti bizalom helyreállításában.

Olyan nemzetközi konferenciát sürgetett, amely rögzítené a rendezés kereteit, és amelyben részt vennének a közel-keleti térség olyan mérsékelt arab országai, mint Szaúd-Arábia, Egyiptom és Jordánia. Egyúttal síkra szállt a palesztinoknak nyújtandó segélyek teljes helyreállítása mellett.

Dominique de Villepin elfogadhatatlannak nevezte, hogy Irán atomfegyverrel rendelkezzen, ugyanakkor a diplomáciai megoldás mellett foglalt állást.

Úgy vélekedett, hogy ideje lenne létrehozni egy "igazi ENSZ-hadsereget", amely ténylegesen képes lenne a béke fenntartására a világban.

Címlapról ajánljuk
Benyújtotta a kormány a 2027-es költségvetést

Benyújtotta a kormány a 2027-es költségvetést

A kormány benyújtotta a 2027-es költségvetésről szóló törvényjavaslatot. Jövőre az egészségügy 510 milliárd forint többletforráshoz jut, bővül az önkormányzatok és a szociális ágazat támogatása, a közszolgáltatásokban dolgozók bére pedig összesen 677 milliárd forinttal emelkedik – olvasható az Országgyűlés elé péntek éjjel beterjesztett 2027-es költségvetési javaslat indoklásában.

Szakértő: csak egy módon lehet Izraelben elkerülni, hogy jövőre ismét választások legyenek

Izraelben Benjámin Netanjahu ellenzéke az arab pártokat is beleszámítva a 120-ból 67 mandátumot szerzett meg a parlamenti választáson, szemben a miniszterelnök táborának 53 mandátumával – de közben 27 képviselővel az általa vezetett Likud lett a legnagyobb párt a kneszetben. Jövőre valószínűleg újabb választásokat kell tartani – mondta Szalai Máté Közel-Kelet szakértő, a hollandiai Clingendael Intézet kutatója az InfoRádióban.
Nincs miért táncra perdülnie Trumpnak: évtizedek óta nem látott cunami gyűrheti maga alá – Mutatjuk, hol a legnagyobb a tét

Nincs miért táncra perdülnie Trumpnak: évtizedek óta nem látott cunami gyűrheti maga alá – Mutatjuk, hol a legnagyobb a tét

Kedden választ Amerika. Bár Donald Trump még marad két évig az elnöki székben, és a szenátusi székeknek is csak a harmada van játékban, a félidős kongresszusi választáson újraválasztják a szövetségi törvényhozás alsóházának egészét. A 435 tagú képviselőházban ugyanis csak két évre szól a politikusok mandátuma, így a hat évre, egymáshoz képest elcsúsztatva megválasztott szenátorokhoz képest élesebben tükrözi a pártok aktuális erőviszonyait és a közhangulatot. Trump második ciklusának közepére az amerikai közvélemény a Fehér Házat és a Kongresszust is irányító republikánusok ellen fordult, így a legvalószínűbb forgatókönyvnek az tűnik, hogy a demokraták megszerzik az alsóházi többséget. De az sem mindegy, hogy öt, tíz vagy akár harminc fős lesz a fölényük. Mutatjuk, mely csatatereken dőlhet el a képviselőház sorsa.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×