Infostart.hu
eur:
365.94
usd:
327.93
bux:
145257.34
2026. október 31. szombat Farkas

Folyik a huzavona a bősi erőműről

A szlovák legfelsőbb ügyészség jogellenesnek tartja a bősi erőmű üzemeltetéséről tavaly aláírt megállapodást. Az olasz ENEL-társaság azonban ragaszkodik az eredeti privatizációs szerződéshez.

Bírósághoz fordult a pozsonyi Közbeszerzési Hivatal annak megállapításáért, hogy a törvényeknek megfelelő döntés született-e a bősi vízi erőmű bérbeadásával kapcsolatban -közölte a hivatal szóvivője.

A hivatalnak a szerződés értelmében, az aláirást követően egy évig, pontosabban a múlt péntekig volt joga arra, hogy megkérdőjelezze a dokumentumot, tehát ezt az utolsó pillanatban tette meg.

A legfőbb ügyészség szintén az utolsó pillanatban, csütörtökön emelt panaszt azzal kapcsolatban, hogy az olasz Enel társaság kezében lévő Szlovák Villamos Művek vehette bérbe az erőművet.

A jelenlegi jogértelmezés szerint amikor az olasz Enel - még az előző szlovák kormány alatt - privatizációval hozzájutott a szlovák villamosművek 66 százalékos többségi tulajdonához, s ezzel harminc évre bérbe vette a bősi erőművet is, azzal csak az objektumok bérleti jogát, nem pedig az üzemeltetési jogot szerezte meg.

Az ügyészség szerint a Dzurinda-kormány idején, pontosan egy évvel ezelőtt kötött szerződést semmissé kell nyilvánítani. A Közbeszerzési Hivatal szakembereinek egy része egyetért az ügyészséggel, vannak azonban, akik úgy látják, a hivatal jogszerűen járt el a bérleti szerződés ügyében.

Az ügyészség azt kifogásolta, hogy a bérlőt nem közbeszerzési eljárás során választotta ki a kormány. Azzal érvel, hogy ebben az esetben nem egyszerű bérletről, hanem üzemeltetésről van szó, ami a bérlőnek anyagi hasznot hoz. Tehát ez esetben kötelező lett volna a közbeszerzési eljárás.

A Közbeszerzési Hivatal hétfőn ezzel párhuzamosan vizsgálatot indított a Vízgazdálkodási Vállalatnál is, mely a megállapodás értelmében a bősi erőmű üzemeltetője, azzal, hogy a haszon egy része az olasz ENEL-t illetti meg.

A Fico-kormány röviddel hivatalba lépése után ezelőtt megkérdőjelezte az előző, Dzurinda kabinet idején megkötött üzlete jogosságát, amit az államra nézve hátrányosnak tart.

Egyes vélekedések szerint azonban ha az állam valóban felmondja a 30 évre szóló bérleti szerződést, az Enel akár 50 milliárd koronás kárpótlást is követelhet, mivel a dokumentum szerint jár neki a szerződésbontás miatt elmaradt haszon.

A szerződés további sorsáról tárgyal a gazdasági tárca és a Szlovák Villamos Művek által létrehozott szakbizottság is.Az olaszok egyelőre nem hajlandóak tárgyalni a szerződés módosításáról.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Benyújtotta a kormány a 2027-es költségvetést

Benyújtotta a kormány a 2027-es költségvetést

A kormány benyújtotta a 2027-es költségvetésről szóló törvényjavaslatot. Jövőre az egészségügy 510 milliárd forint többletforráshoz jut, bővül az önkormányzatok és a szociális ágazat támogatása, a közszolgáltatásokban dolgozók bére pedig összesen 677 milliárd forinttal emelkedik – olvasható az Országgyűlés elé péntek éjjel beterjesztett 2027-es költségvetési javaslat indoklásában.

Szakértő: csak egy módon lehet Izraelben elkerülni, hogy jövőre ismét választások legyenek

Izraelben Benjámin Netanjahu ellenzéke az arab pártokat is beleszámítva a 120-ból 67 mandátumot szerzett meg a parlamenti választáson, szemben a miniszterelnök táborának 53 mandátumával – de közben 27 képviselővel az általa vezetett Likud lett a legnagyobb párt a kneszetben. Jövőre valószínűleg újabb választásokat kell tartani – mondta Szalai Máté Közel-Kelet szakértő, a hollandiai Clingendael Intézet kutatója az InfoRádióban.
Nincs miért táncra perdülnie Trumpnak: évtizedek óta nem látott cunami gyűrheti maga alá – Mutatjuk, hol a legnagyobb a tét

Nincs miért táncra perdülnie Trumpnak: évtizedek óta nem látott cunami gyűrheti maga alá – Mutatjuk, hol a legnagyobb a tét

Kedden választ Amerika. Bár Donald Trump még marad két évig az elnöki székben, és a szenátusi székeknek is csak a harmada van játékban, a félidős kongresszusi választáson újraválasztják a szövetségi törvényhozás alsóházának egészét. A 435 tagú képviselőházban ugyanis csak két évre szól a politikusok mandátuma, így a hat évre, egymáshoz képest elcsúsztatva megválasztott szenátorokhoz képest élesebben tükrözi a pártok aktuális erőviszonyait és a közhangulatot. Trump második ciklusának közepére az amerikai közvélemény a Fehér Házat és a Kongresszust is irányító republikánusok ellen fordult, így a legvalószínűbb forgatókönyvnek az tűnik, hogy a demokraták megszerzik az alsóházi többséget. De az sem mindegy, hogy öt, tíz vagy akár harminc fős lesz a fölényük. Mutatjuk, mely csatatereken dőlhet el a képviselőház sorsa.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×