Az International Institute For Strategic Studies (Stratégiai Tanulmányok Nemzetközi Intézete) adatain alapuló lista közvetlen élmezőnyében nincsenek meglepetések, az alsóbb régióban viszont találhatók első pillantásra meghökkentő országok.

A világ legnagyobb fegyveres erejével továbbra is Kína rendelkezik, állandó serege 2 millió 255 ezer embert számlál. A világ egyik legnagyobb és legnépesebb országa lévén ez nem meglepő, és az utóbbi években hatalmas összegeket invesztál a haditechnika korszerűsítésébe is.

A fejlesztések nem kis részben Tajvannak szólnak, illetve a szigetország védelmére ígéretet tevő Egyesült Államoknak. Addig mindenesetre sok víznek kell még lefolynia a Jangcén, amíg a Kínai Népi Felszabadító Hadsereg harcértéke konkurálhat az amerikaival.

A képzeletbeli dobogó második helyén az Egyesült Államok fegyveres erői állnak, 1 millió 474 ezer emberrel. Az utóbbi években Amerika használja is az erejét, Afganisztánban és különösen Irakban sok amerikai katona harcol, illetve próbálkozik a rend fenntartásával.

A világ egyetlen szuperhatalma mindent megtesz azért is, hogy státusza minél tovább fennmaradjon, folyamatosan fejleszti haditechnikáját, és fölényét igyekszik a világűrre is kiterjeszteni.

A harmadik helyen India következik, 1 millió 325 ezres hadsereggel. A világ legnépesebb demokráciája modern története során Pakisztán ellen vetette be erőit, és a fegyverkezési verseny továbbra is a muszlim szomszéddal folyik.

A vetélkedésnek számos vetülete van, a következő években India szolgálatba állít egyebek mellett repülőgép-hordozót, atom-tengeralattjárót, korszerűsíti MiG-29-es és Mirage-2000-es vadászgépeit, és 126 darab új harci gép beszerzését is tervezi. Még egy adalék: az indiai hadsereg több T-90-es nehézharckocsit üzemeltet, mint a típust kifejlesztő Oroszország.A negyedik helyen a világ legmilitarizáltabb állama, Észak-Korea következik, 1 millió 262 ezres hadserege azt jelenti, hogy a becslések szerint 23 milliós országban hozzávetőlegesen minden 18. ember katona. Az észak-koreai hadsereg képességeiről bővebben itt olvashat.

Oroszország az ötödik, 1 millió 37 ezer katonával, amin a szovjet hagyományokat ismerve nincs is miért csodálkozni. Bár a Szovjetunió széthullását követően a hadsereg rendkívül ínséges időszakot vészelt át, a nyersanyagárak emelkedésének köszönhetően ma már ismét bőven jut pénz a fegyveres erőkre.

A hatodik az Északkal évtizedek óta szembenéző Dél-Korea, mintegy 687 ezres katonasággal. Noha az országban számottevő amerikai katonaság is állomásozik, ha Kim Dzsong Il bal lábbal kelne fel, Szöulnak jelentős erőt kellene bevetnie.

A hetedik a már szintén említett Pakisztán, amely az ősellenség Indiával néz farkasszemet, különösen a kasmíri régióban. Bár az utóbbi években jelentősen enyhült a feszültség, a világ egyetlen iszlám atomhatalma továbbra is 619 ezer embert tart fegyverben, és egyebek mellett F-16-osokkal korszerűsíti légierejét.A nyolcadik helyen Törökország következik, vagyis Isztambul a NATO második legnépesebb hadseregével rendelkezik, 515 ezer katonát tart állandóan fegyverben. A hagyományos görög-török vetélkedést, valamit a keleti szomszédokat (Irán, Irak, Szíria) tekintve ezen nincs mit csodálkozni, bár a török hadsereg akcióinak szenvedő alanyai általában a kurd gerillák.

A kilencedik helyen Vietnam áll, amely az Amerikával vívott háború tapasztalataitól nyilván nem függetlenül, 484 ezer katonát képes bármelyik pillanatban bevetni. Manapság azonban már nem a tengerentúli, hanem egy sokkal közelebbi nagyhatalom, Kína jelenti a legnagyobb potenciális fenyegetést az ország számára.

A tizedik Egyiptom, 469 ezer katonával, és bár Kairó régen letett arról, hogy háborúzzon Izraellel, a zűrös szomszédok (például Szudán) és még inkább a belső elégedetlenkedők féken tartására jól jöhet a nagy hadsereg - hacsak a tábornoki kar másképp nem gondolja.