A határozat megtiltja az ENSZ-tagállamoknak, hogy olyan anyagokkal és technológiákkal lássák el Teheránt, amelyek hozzájárulhatnak az iráni atom- és rakétaprogram fejlesztéséhez.

A határozat befagyasztja olyan kulcsfontosságú vállalatok és magánszemélyek vagyonát, amelyek, illetve akik részt vesznek az iráni nukleáris programban, és szerepelnek az ENSZ listáján.

A határozat figyelmezteti Iránt, hogy ha nem hajlandó alávetni magát az abban foglaltaknak, az ENSZ-testület újabb, nem katonai jellegű szankciókat foganatosíthat ellene.Katonai erő alkalmazásáról nem lehet szó

A szavazás előtti vitában Alejandro Wolff amerikai ENSZ-nagykövet hangsúlyozta, hogy a BT-határozattal Irán csatlakozik azokhoz az országokhoz, amelyek ellen ENSZ-szankciók vannak érvényben.

Vitalij Csurkin orosz nagykövet rámutatott, hogy az állásfoglalás nem engedélyezi katonai erő alkalmazását Iránnal szemben, ugyanakkor komoly üzenet a közép-ázsiai országnak, hogy nyitottabban és készségesebben működjön együtt a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel (NAÜ), és oszlassa el a fennmaradó aggodalmakat atomprogramja iránt.

Irán kettős mércét emleget

Az iráni külügyminisztérium közleményében úgy reagált a fejleményekre, hogy a határozattal a BT túllépte a hatáskörét.

Az iráni ENSZ-nagykövet pedig kettős mérce alkalmazásával vádolta az ENSZ-testületet, szemére hányva, hogy Teherán ellen szankciókat rendel el, miközben nem vesz tudomást Izrael nukleáris arzenáljáról.

Golami Haddaddel iráni parlamenti elnök szombati tévényilatkozatában - még a BT-szavazás előtt - arra figyelmeztetett, hogy a határozat elfogadása esetén Teherán felülvizsgálja az atomenergia-ügynökséghez fűződő viszonyát.Orosz kifogások

Oroszország korábban kelletlenül állt hozzá az BT-határozathoz, de Vlagyimir Putyin orosz és George Bush amerikai elnök szombaton kapcsolatban lépett egymással: telefonbeszélgetésük során egyetértésre jutottak abban, hogy "előre kell lépni" a szankciók ügyében.

Az EU-trojka - Nagy-Britannia, Franciaország és Németország - által előterjesztett tervezet gyakorlatilag már péntekre elkészült, de az orosz képviselet akkor még nem adta hozzájárulását, mert Putyin elnök döntését várta, aki szombat délelőtt találkozott nemzetbiztonsági tanácsadóival.

Moszkva kérésére a határozat nem tesz említést arról, hogy az iráni Busehrben atomerőmű épül orosz segítséggel, és a nyugati államok akarata ellenére nem vezet be tilalmat az iráni atom- és rakétaprogramban érintett jogi és természetes személyek utazásaira.

Ugyancsak az orosz kifogások miatt a határozat előszavából kimaradt az a mondat, hogy az iráni atomprogram "veszélyt jelent a nemzetközi békére és biztonságra".

A BT azért tárgyalt ismét a büntetéseket tartalmazó tervezetről, mert Teherán továbbra sem hajlandó felfüggeszteni urándúsító tevékenységét.

A dokumentumról már hónapok óta egyeztetett a Biztonsági Tanács öt állandó tagja, az Egyesült Államok, Oroszország, Kína, Nagy-Britannia és Franciaország, valamint Németország.

Korábban azt közölték, hogy a tervezet a büntetőintézkedések mellett megerősítené Iránnak a békés atomenergia-termeléshez való jogát, amelyet korábban elvesztett az atomsorompó-egyezmény megsértésével.