Infostart.hu
eur:
363.38
usd:
312.73
bux:
148565.89
2026. szeptember 4. péntek Rozália

Hogyan vegyünk magunknak ENSZ-főtitkárt?

Dél-Korea meglehetősen agresszív kampányt folytat azért, hogy az ország adhassa az ENSZ következő főtitkárát - állítja a The Times. A tekintélyes brit napilap kiderítette, hogy az ázsiai ország több millió dollárt költ segélyekre, ezen kívül különböző juttatásokkal próbálja meggyőzni a világszervezet Biztonsági Tanácsának tagjait arról, hogy Ban Ki Munra szavazzanak.

Dél-Korea nagyon szeretné, ha az ország jelenlegi kereskedelmi és külügyminisztere lenne az ENSZ következő főtitkára. Olyannyira, hogy a cél érdekében agresszív lobbizásba fogott - állítja a The Times.

A tekintélyes brit konzervatív napilap saját nyomozására hivatkozva azt állítja, hogy az ázsiai ország több tízmillió fontot költött afrikai országok segélyezésére csakúgy, mint nagyvonalú európai kereskedelmi megállapodásokra - és egy versenyzongorát ajándékozott Perunak.

Visszaüt az agresszív nyomulás?

Az erőfeszítések ellenére Ban Ki Mun esélyei inkább halványodni látszanak. Bár még mindig a koreai politikus számít a legesélyesebbnek Kofi Annan év végén megüresedő székének betöltésére, a Biztonsági Tanács csütörtöki titkos szavazásán a 15 tagország közül csupán 13-nak a támogatását nyerte el, ami természetesen nem csekélység, de visszalépésnek számít, hiszen korábban 14-en támogatták a koreai jelöltet.

A The Times információi szerint legközelebb hétfőn szavaznak majd a jelöltekről. A lap úgy tudja, hogy a világszervezeten belül nagyjából egyetértés van abban, hogy a győztesnek ázsiai politikusnak kell lennie, hiszen a többi földrész a közelmúltban már adott ENSZ-főtitkárt. A szokásjog alapján a Biztonsági Tanács egyetlen állandó tagja (Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Kína, Franciaország és Oroszország) sem adhat jelöltet.

Csak BT-tagokat, kérem!

Visszatérve a dél-koreai erőfeszítésekre, Ban Ki Mun februárban jelentette be, hogy indul a főtitkári posztért. Egy hónappal később Dél-Korea bejelentette, hogy 2008-ra megháromszorozza az afrikai országoknak nyújtott segélyek összegét, majd több tízezer fonttal támogatta a júliusi gambiai Afrika Csúcsot, amikor Ban Ki Mun bejelentette, hogy országában 2006 Afrika Éve.

A koreai diplomata ambíciójának egyik szerencsés haszonélvezője a Biztonsági Tanács egyik ideiglenes tagja, Tanzánia volt, amelynek oktatási programját 18 millió dollárral támogatta meg Dél-Korea, amely infrastrukturális segítséget is felajánlott.

A hirtelen jött adakozókedvet jól mutatja, hogy Dél-Korea 1991 és 2003 között összesen 4,7 millió dollárral segített Tanzániát. Ezek után aligha meglepő, hogy csütörtökön az ország tokiói és szöuli nagykövete bejelentette, hogy kormánya Ban Ki Munt támogatja a főtitkárválasztáson.

Szeptemberben a dél-koreai elnök és Ban Ki Mun Görögországba (minő meglepetés: a Biztonsági Tanács egy újabb tagja...) látogattak, ahol kereskedelmi, turisztikai és szállítmányozási szerződést írtak alá.

Hivatalosan tagadnak

Hivatalos dél-koreai források természetesen tagadják, hogy bármilyen összefüggés lenne az ország hirtelen megnőtt adakozókedve és az ENSZ főtitkár megválasztása között. A londoni nagykövetség szóvivője a The Times megkeresésére azt közölte, hogy Dél-Korea már 2002-ben döntött a fejlődő világnak nyújtott segítség emeléséről.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Itt van Magyar Péter újabb bejelentése a nyugdíjakról

„2027. január 1-től 10 százalékkal emeljük a megváltozott munkaképességűek ellátását. A rokkantsági és rehabilitációs ellátást is. 65 éves kor felett rájuk is vonatkozni fog a nyugdíjminimum 120 ezer forintra emelése” – írta Magyar Péter miniszterelnök a Facebook-oldalán.
Zelenszkij rendkívül fontos találkozóról beszél, Trump követeli vissza a pénzét - Percről percre híreink az orosz-ukrán háborúról pénteken

Zelenszkij rendkívül fontos találkozóról beszél, Trump követeli vissza a pénzét - Percről percre híreink az orosz-ukrán háborúról pénteken

Volodimir Zelenszkij csütörtökön bejelentette, hogy a közeljövőben amerikai tárgyalóküldöttség látogat Kijevbe és Moszkvába az orosz–ukrán háború lezárását célzó diplomáciai erőfeszítések részeként. "A következő napokban várjuk őket, ez rendkívül fontos" - tette hozzá az ukrán elnök. Donald Trump amerikai elnök közben "némileg megkésve" kártérítést követel az Ukrajnának nyújtott támogatásért. Szerinte az európai országoknak vissza kellene fizetni azt a "több százmilliárd dollárt", amit "ingyen kapott" Ukrajna és a NATO. Cikkünk folyamatosan frissül a legutóbbi fejleményekkel az orosz-ukrán fronton.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×