Infostart.hu
eur:
390.03
usd:
339.74
bux:
121626.7
2026. március 16. hétfő Henrietta

Hírszerzési botrány: újságírókat figyeltek meg

Berlinben egyre jobban dagad a német hírszerzés körül kirobbant botrány. A Süddeutsche Zeitung értesülése szerint ugyanis a Hírszerző Szolgálat a 90-es évek óta német újságírókat is rendszeresen megfigyelt.

A Hírszerző Szolgálat tevékenységét évtizedeken át homály fedte. Működését a törvény kizárólag külföldön engedélyezi, azonban - mint egy bizalmas jelentésből kiderül - a 90-es évek óta belföldön is megfigyelés alatt tartott újságírókat, és attól sem riadt vissza, hogy szerkesztőségi kollégákat bízzon meg ügynöki feladatokkal - jelentette az InfoRádió németországi tudósítója.

A felderítés kiterjedt a megfigyelt újságírók magánéletére is. Kiváltképpen a bíráló hangnemű cikkeiről ismert Spiegel és a Stern munkatársai álltak a Hírszerző Szolgálat érdeklődésének középpontjában, de a legnagyobb figyelmet a München közelében élő Erich Schmidt Eenbohmnak szentelték, aki 1993-ban könyvet adott ki a Hírszerző Szolgálatról.

A berlini kormány számára készült jelentés szerint a teljesen törvényellenes akciót azért indította a hírszerzés, mert tudni akarta, hogy mely munkatársai tájékoztatják bizalmasan a sajtót a szervezet működéséről. A Die Welt hétfőn arról számolt be, hogy az újságírók megfigyelését a Hírszerző Szolgálat korábbi vezetője személyesen rendelte el.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Elemzők március 15-ről: két nagy politikai tömböt láttunk, de nem az dönti el a választást, hol voltak többen

Elemzők március 15-ről: két nagy politikai tömböt láttunk, de nem az dönti el a választást, hol voltak többen

Ismét vita alakult ki a Fidesz és a Tisza Párt között annak kapcsán, hogy március 15-én a kormánypárti Békemeneten, vagy a Tisza által szervezett Nemzeti meneten vettek-e részt többen. A „számháború” jelentőségéről Pálfalvi Milánt, a Nézőpont Intézet elemzőjét és Horn Gábort, a Republikon Alapítvány kuratóriumának elnökét kérdeztük az InfoRádióban.

Az olajon túl: 10 árucikk, amely eltűnhet a piacról, ha teljesen leáll a Hormuzi-szoros

A Hormuzi-szoros neve általában az olajválságok idején kerül a címlapokra. Pedig ezen a keskeny tengeri folyosón nemcsak energia, hanem a világgazdaság számos más kulcsfontosságú árucikke is áthalad. Ha a szoros lezárul, az autóipartól a mezőgazdaságig egész iparágak kerülhetnek alapanyaghiányba. A történet tehát jóval több, mint egy olajpiaci dráma.
inforadio
ARÉNA
2026.03.16. hétfő, 18:00
Nacsa Lőrinc
a Miniszterelnökség Nemzetpolitikáért Felelős Államtitkára
Folyamatosan bombázzák az olajállamokat, Trump szárazföldi inváziót fontolgat - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról hétfőn

Folyamatosan bombázzák az olajállamokat, Trump szárazföldi inváziót fontolgat - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról hétfőn

16 napja tart a háború a Közel-Keleten, egyelőre semmi jele a konfliktus de-eszkalációjának. Ma éjjel intenzív támadás érte Szaúd-Arábiát, a Közel-Kelet egyik legerősebb gazdasági és katonai hatalmát, 60 iráni drónt lőttek le a légtérben. Amerikai források szerint Donald Trump elnök fontolgatja, hogy megszállja az iráni olajexportér nagyjáért felelős Harg-szigetet, ha Irán nem áll le a Hormuzi-szoros blokkolásával. Izrael állítólag még legalább három hét háborúval tervez. A nap folyamán több támadás is érte az Egyesült Arab Emírségeket, a fudzsairai olajkikötő működését is le kellett állítani. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×