Hogy kell az európai parlamenti meg önkormányzati választási kampányt egyszerre vinni?

A tét kirajzolódik minden szinten, ugyanazok az ellenfeleink mind a két szintjén a politikának, az EP- és az önkormányzati választáson. Ezért aztán szerintem nagy különbség nincs benne, mert ugyanazokat az embereket ugyanolyan elven, és ugyanazokból az indokokból kell legyőzni az önkormányzatokban is, mint ahogy az európai választásokon. Mind a két területen elég sok témában, sok fronton zajlik a harc. Egy kampányban meg szokott lenni egy-egy rövid mondat, amit könnyű megjegyezni, könnyű vele azonosulni, és utána az ember nem tétovázik, hogy hova húzza a szavazatát. Szerintem ez a végére ki fog rajzolódni, és az indokok minden szinten ugyanazok lesznek.

Lesz központi gondolata a kampánynak? Most a kormánynak például a szuverenitásvédelem az, a gyermekvédelem az, ez már mindjárt kettő gondolat. Az, hogy nekünk jár az uniós pénz, az már mindjárt a harmadik gondolat.

Ami Európában megy, az tovább így nem mehet szerintem. Én a külvárosban nőttem föl, ott meg azt mondjuk, ami van. Ez így tovább nem mehet. Én még emlékszem gyermekkorom Münchenére, 16 évesen voltam talán ott először, olyan csillogó tekintettel, és annyira fölnéztünk rájuk. Nyáridőben egy barátommal voltam ott, sétáltunk a pályaudvar mellett, a földön fekvő emberek, kéregetők, rossz arcú, méregető férfiak körülöttünk, és a barátom csak annyit mondott, hogy én valahogy így képzelem a pokol kapuját. Most valaki ebbe az irányba hajtja Európa szekerét, szerintem ez nem jó. Szerintem ez a tétje, hogy Európa milyen irányt vesz. Nyilván Magyarországon is megvannak az ő ágenseik, akik ezt az utat választanák Európának. Mik a nagy kérdések mostanában Európában? Migráció. Óriási kérdés. Ursula von der Leyen, amikor a pénzekről való kifizetésről beszélt, akkor azt mondta, hogy tulajdonképpen két dolog áll a kifizetések útjába: az egyik a migrációs kérdések különböző megítélése. Mi Magyarországon nem engedünk be illegális migránsokat, Nyugat-Európában pedig várják őket. A másik a gyermekvédelmi törvény. Ami nagyon egyszerűen lefordítható, főleg most már nagypapaként ülök itt. Én azt nem szeretném, hogy az én unokámnak furcsa kinézetű emberek mondják el a szexualitásról való gondolataikat. Azt bízzák majd rám. És Európában ezt másként ítélik meg. Európában gondolkodhatnak így is, csak ne kényszerítsék ránk ezt, hadd döntsük el mi magunk. És a harmadik dolog, ami jól látható, az a háború megítélése. Ha jól látom, akkor a békére való törekvésünkkel szinte magunk maradtunk.

Ezek egy európai parlamenti választási kampányban világos kérdések, de egy önkormányzati választási kampányban?

Ott is politikusok ülnek. Akik egy várost vezetnek, elég nagy emberek hozzá. Ha ezzel nem értenélek egyet, akkor azt tudnám mondani, hogy kérem, kicsit álljunk már meg itt a baloldalon, mert szerintünk ez így nem jó. Egyhangúság van a túloldalon, teljesen egyetértenek ezzel a politikával, és szerintem ez egybehangolja a két kampányt. És akkor még nem beszéltünk két témáról, ami már régóta birizgálja a csőrömet, az egyik a külföldi pénzek esete a magyar kampányokban, ami engem mélységesen felháborít.

Arra van törvény, meg van szuverenitásvédelmi hivatal most már.

Most már van, azért sokkal bonyolultabb ez, de mindenesetre vizsgálatokat lehet elindítani, az már biztos, és szerintem ez helyes is. Az ez ellen való küzdelem, az ettől való elhatárolódás szerintem nagyon fontos témája lehet a kampánynak. És ezek önkormányzati szinten is megjelennek, a sajtó szintjén is megjelennek. Az önkormányzati választás és az európai választások szinte hasonló teret fognak betölteni, mint a két szinten.

Úgy látja, hogy ugyanarról szólnak lényegében?

Meg az igényességről is. Én látom a fővárost, nagyon szeretek itt élni, nagyon büszke vagyok Budapestre, szeretem minden kerületét és minden pontját. Olyan jó itt élni, de Tarlós István után nézni Karácsony Gergelyt, az engem egyenesen felháborít. Nem csak azért, mert emberileg is egy sokkal komolyabb pasast érdemelne meg a város. Egy nyakkendőt néha megérdemelne ez a város, amikor főpolgármesterként megjelenik valahol. Látom, nem ez a stílusa, de mégis a bennem való igény ez. Mindenesetre azt azért elmondhatjuk, hogy itt elég nagy káosz van. A fejlesztések terén is nagy káosz van, mert nem történik semmi, csak nevetséges dolgok, és engem rendkívüli módon zavar a közlekedés szétverése. Ez is egy bizonyos fokú igénytelenség. Nem vagyok egy szakember ebben, de azt nem tudom elhinni, hogy ne tudnánk valami megoldást találni arra, hogy ebben a városban normálisan lehessen közlekedni.

Többen fognak elmenni attól a következő választásra, hogy a két nagy választás egybecsúszik? Ez mobilizálja a választókat?

Ezt a legnehezebb a közvélemény-kutatóknak megítélni, hogy mekkora részvétel lesz.

Egyszer kell elmenni, azért annak van vonzereje.

Igen, de nagyon érdekes, mert a legutóbbi választásokon, az EP-n is, meg az önkormányzatin is 50 százalék körüli választási részvétel volt. Szerintem a kettő nem erősíti, illetve nem rontja le egymást. A másik érdekes hatása a közösségi médiának a politikára, hogy szerintem egyre több embert von be a közösségi média. A képviselőtársaimnak, a barátaimnak, harcostársaimnak mindig azt mondom, hogy nem kell arra számítani, hogy alacsony részvétel lesz, mindig magas részvétel lesz, egyre magasabb, és ebben a környezetben kell tudni nyerni.

Mindenki megpróbálja hozni a sajátjait a választáson?

Igen. Meg sokkal érzelemdúsabb lett a közösségi médiában a kommunikáció. Most erről egy egész estét tudnánk beszélni.

Az érzelemdús néha átcsap nem túl szalonképes fordulatokba is.

Nagyon sok minden megváltozott. Felületes tudásuk van az embereknek tényekről. Én szoktam metrózni néha, és akkor állok ott a metrószerelvény közepén, és nézem a két sort, aki ül. Mindenkinek a kezében mobiltelefon van. És akkor lehet látni azt a mozdulatot, ahogy följebb hajtják a híreket. Jól láthatóan csak címeket és leadeket olvasnak az emberek, viszont azt nagy számban. És szerintem így egyre könnyebb bevonni az embereket a politikába, nem túl mélyen. Nekem meggyőződésem az, hogy Magyarországon, de a világon mindenhol egyre magasabb részvételek lesznek.

A főpolgármester-jelöltet mikor nevezik meg?

A jelölési folyamat valamikor február közepén indul meg, és szerintem körülbelül március végére lesznek hivatalos jelöltek.

Hogyan indul a jelölési folyamat? Ilyenkor a Fidesz vezetői megtanácskozzák, hogy kinek van esélye, megnézik a számokat, kalkulálnak?

Nyilván, meg nagyon sok ember tesz javaslatot. És az is egy jó dolog, amikor jönnek a javaslatok, akár kerületi vezetőktől, hogy szerintük kivel lehetne legyőzni Karácsony Gergelyt.

Lesz elég idő egy jelöltet felépíteni?

Szerintem lesz, és a közösségi média ebben is nagy segítséget nyújt. A legutóbbi szlovák vagy bolgár választáson jelöltek három hónap alatt kerültek miniszterelnöki pozícióba. Szerintem másként van már a világ, az attól való félelem, hogy valakit nem lehet megismertetni. Néhány nap alatt a közösségi média segítségével minden jelöltet meg lehet ismertetni.

Milyen hangulatú kampányra számít?

Amerikai típusúra számítok. Tekintettel arra, hogy a baloldal leginkább az Egyesült Államokban kapja a finanszírozását. És ha onnan jön a megrendelés, akkor nyilván nemcsak a pénzt fogják küldeni, hanem a szakembereiket is, és akkor egyre inkább olyan kampányokra számíthatunk, mint ami az Egyesült Államokban van.

Mindenkit meg fognak keresni, a lehető kígyót, békát fognak kiabálni mindenkiről, mindenki lő mindenkire, mérésekből fognak dolgozni?

A kampányok javarészt mérésekből dolgoznak. Inkább a durva hangnem jellemző az Egyesült Államokra, és szerintem az kerül át Európába is.

Meddig lehet elmenni egy kormányzó pártnak a durvuló hangnemben?

Szerintem az igazságot mindenkinek el kell mondani, és itt az igazság szón van a lényeg. Azt mindenkinek meg kell tudni. A szembesítő kampányokkal nem az a baj, hogy vannak. Az a baj, ha nem tényszerűek. Amikor mi beszélgetünk a kollégáinkkal a kampányokról, és odaérünk ahhoz, hogy mit szabad mondani az ellenfélről, akkor az igazat. Még akkor is el kell mondani az igazat, ha az nem szép. Azért ne legyünk naivak, azért a demokráciához az is hozzátartozik, hogy valaki után utánanéznek, és ha rossz ember, azt joguk van tudni a választóknak. Ettől nem kell megijedni, olyan életet kell élni lehetőleg, és olyan kampányokat kell csinálni, amit egyébként én a magamra nézve is elviselhetőnek gondolnék, és akkor szerintem rendben van.

Az, hogy megint listás választási rendszer lesz a fővárosban a Fidesz esélyeire milyen hatással van?

Tulajdonképpen mi most visszatérünk egy régi rendszerhez, egy ciklust kipróbáltunk, hogy milyen, amikor polgármesterek ülnek bent, és a közös bölcsesség azt mondja parlamenti szinten is, hogy jobb, ha tiszta listás választás van, mert az a választói akaratot jobban visszatükrözi. Érdekes módon, most a baloldal részéről volt egy éles kritika, de amikor ezt a polgármesteri mandátumokkal feltöltött fővárosi közgyűlést foglaltuk törvénybe, akkor hogy kritizálták és hogy kérték, hogy menjünk vissza a régi rendszerre. Most visszatértünk, most újabb kritika van ellene.

Jó, de főleg az időzítés miatt, mert nagyon röviddel előtte.

Igen, de ez nem egy akkora változás. Van egy szokás Magyarországon, hogy a választások előtt egy évvel nem szokták módosítani a törvényt, de én azt gondolom, hogy minden párt föl tud erre készülni, semmiféle időbeli probléma miatt hátrányt nem szenvednek az ellenzék emberei.

Számít-e a Fidesznek bármit is, hogy hány ellenzéki főpolgármester-jelölt indul?

Nyilván.

Ha nem egyfelé kell lőni, akkor az bonyolultabb kérdés?

Nyilván az is számít, meg az is egy kifejeződése annak, hogy Karácsony Gergely nem a megfelelő ember a város élén. De ezt nem lehet mesterségesen inspirálni, hanem ezek vagy előjönnek, vagy nem. Nyilván, ha nem csak Karácsony Gergely van fent a palettán, akkor az egy másik metódust igényel.

Mi lesz, ha Vitézy Dávid indul valakinek a jelöltjeként? Ez most lóg a levegőben, egyelőre latolgatják, de akkor azt kitől veszel szavazatot?

Én még nem láttam ilyen fajta méréseket.

Érzésre?

Szerintem Dávid olyan ember, aki a pártok fölött áll. Mindig egy különleges gyerek volt. Nekem volt vele nagy és komoly vitám. Ő egy kiváló közlekedési szakember, olyan ember, aki a szakmát és a várost helyezi maga elé.

Úgy tűnik, hogy a bírálatainak a rádiuszát nem pártszempontok alapján válogatja.

Egyáltalán nem, mert Lázár Jánossal való csatája azért távolról, szabad szemmel is jól látható.

Vidéki nagyvárosokban, megyeszékhelyeken megpróbálnak visszaszerezni? Most nagyjából a fele ellenzéki vezetésű.

Igen, mindenhol. Szerintem van néhány nagyváros, ahol szerintem kifejezetten jó esélyeink vannak. Én így látom Baját, ott kitelt a becsülete a polgármester asszonynak. Én így látom Miskolcot. Nagyon hasonlít Budapestre, mert ott sem történt semmi az elmúlt öt esztendőben. Én így látom Pécset, ahol jó eséllyel polgári vezetése lehet megint a városnak, és meglepő módon, de így látom Dunaújvárost, ahol a polgármestert nem tartom olyan tehetséges, magával ragadó embernek, és annyira lokálpatriótának, hogy ott ne legyen változás. Ezeket a városokat szerintem érdemes jól körüljárni.

Ilyenkor milyen jelöltekben gondolkodnak? Akik már megpróbálták, de nem ment, vagy teljesen új jelölttel kell nekiindulni?

Ez a helyi közösségnek a döntése. A helyi közösségek tudják ezt megalkotni, és érdemes is bízni az ő bölcsességükben.

Mert akkor jobban alá tudják tenni a saját kampányukat, vagy egyszerűen a helyismeretet?

Gondoljon bele, ha mi egy városban élnénk, és azt gondolnánk, hogy mi erről a városról tényleg tudunk mindent, és odaadóan akarunk dolgozni egy kampányban, föntről nem határozhatják meg, hogy ki az az ember, akiért neked dolgoznod kell, hanem ott a helyi közösség, a helyi Fidesz. Kicsit a megyei közösség is el kell, hogy mondja a véleményét. Nagyon sok helyen nagy viták vannak, de aztán nagy vitákból általában jó jelöltek kerülnek ki, és én abban reménykedem, hogy az összes helyen olyan emberünk lesz, akire érdemes szavazni.

És ő a Fidesz-KDNP jelöltje lesz, vagy külön Fidesz-jelölt lesz?

Alapvetően úgy gondolkodunk, hogy Fidesz-KDNP. Aztán van, ahol csak KDNP-jelöltek vannak, van, ahol csak Fidesz. Ez a helyi megállapodás kérdése is.

A győztes csapaton ne változtass elvét meg lehet csinálni önkormányzatokban, aki regnáló polgármester, az neki mehet még egyszer?

Én általában ennek a híve vagyok. Ha a várost jól vezette, nincs különös indok a leváltására, és azt szeretem, ha a polgármesterek maradnak.

A végén ki dönt?

A választmány.

Vitában szokott ez eldőlni? Még lehet kampányolni a Fidesz választmánya előtt?

Ez egy nagy közösség, Magyarország legnagyobb pártja. A vitákat általában le szoktuk folytatni már a választmányi ülés előtt, és aztán megpróbálunk egy közös megegyezésre jutni. Persze az is fontos dolog, hogy a többség meglegyen egy jelölt mögött, de az is fontos, hogy mindenki el tudja mondani az érveit, és akkor ebből mindig nagyon békés döntéshozatal szokott már a választmány elé kerülni.

Mikor kell elindítani a városi polgármesterek, meg az önkormányzati képviselők kampányát?

Ez is helye válogatja. Mindenki kampányol már most, de a hivatalos kampány az ötven nappal a választások előtt fog megindulni, és én híve is vagyok annak, hogy a választókat a legkevesebb ideig zaklassuk. Abban az ötven napban el kell tudni mondani mindent.

Mit szeret a kampányvezető, ha a másik térfélen káosz van, vagy ha világos, hogy ki ellen kell kampányolni?

Én azt szeretem, ha győzünk..

Az ellenzéki oldalon mintha mindenki mindenkire lőne.

Szokták mondani, hogy mi már csak egy kávét kérünk. Nekünk saját magunkkal kell foglalkozni, aztán az ellenzék, ha jön, akkor lehet egy megkülönböztetést csinálni ellenük. Nagyon sokrétegű dolog az, mert több mint ezer településen kampányolunk, benne vannak a legkisebb települések is.

Az európai parlamenti lista mikor áll össze? Azt halljuk, de nem tudjuk, hogy Varga Judit fogja vezetni.

Erről van egy szóbeli megállapodás a párton belül, hogy Judit fogja vezetni a listát, és itt is várjuk a javaslatokat. Ugyanúgy párhuzamosan február elején indul meg a jelölési folyamat, körülbelül március végén záródhat le a lista kérdése.

Még egyet tudunk, hogy Trócsányi László ebből kiszáll.

Igen, még ez a folyamat is zajlik, kinek van kedve maradni, ki az, aki hazajönne.

Deutsch Tamásnak van, ha jól értettem a legutóbbi beszélgetésünket.

Szerintem van, látom, hogy ő nagy izgalommal várja ezeket a feladatokat. Tamásnak szíve-lelke benne van, ami egy jó érzés, most már évtizedek óta politizál, és mégis ilyen vehemenciával tudja belevetni magát a munkába. Szerintem helye van a listán. Ott is nagyon sok javaslat van, és azért azt is tegyük hozzá, hogy akik Brüsszelben szolgáltak idáig, azok komoly politikai tudásra, komoly gyakorlati nyelvismeretre tettek szert, akiket majd akár a magyar politikában is, külpolitikában és még nagyon sok helyen lehet használni, mert könnyen megértik egymást egy európai közegben. Nagyon színes gondolkodás zajlik a Fideszen belül. Mindig nagyon inspiráló emberek kerültek ki a brüsszeli listán, és komoly emberek lettek a munkájuk elvégzésével, akiket később lehet itthon használni.

Az az elv, hogy legyen határon túli magyar képviselő a Fidesz listáján, megmarad?

Szerintem ezt kár lenne kihagyni, különös tekintettel, hogy Ukrajnában háború van, és ott a kárpátaljai magyarok képviselete az fontos dolog, és szerintem a délvidéki magyarok képviselete is fontos, mert Szerbia is az unió kapujában ácsorog, és az ottani vélemény, az ottani információk becsatornázása így nagyon közvetlenné tehető.

Ezt akkor lehet megcsinálni, ha a képviselőjelölt magyar állampolgár is?

Azt hiszem, igen.

Kárpátaljáról és Délvidékből egy-egy képviselőt.

Igen.

Hogy fogják megoldani a KDNP-vel való együttműködést? Ők egy másik pártcsaládban maradtak, ők a Néppárt tagjai.

Hölvényi György nehéz munkát vállalt magára, hogy maradt az EPP-ben. Nagyon súlyos feladat is, mert ott ő tud ragaszkodni a tényekhez. Az EPP-ben egy nagyon sok ideig a tények ismerete az másodlagos volt. És ezt ő képviseli, és úgy látom, hogy olyan stílusban, hogy az EPP kíváncsi is a véleményére. Én nagyon örülnék,ha maradhatna Brüsszelben.

Népszavazás a választás időpontjában a mostani megítélése szerint lehet-e?

Nem látok olyan témát, ami felénk közeledne ilyen népszavazás ügyben.

Nem is terveznek?

Úgy néz ki, hogy nem.

A Ferencvárosi Torna Club elnökeként az olimpia évében másképp gondolkodik, mint amikor köztes időszak van?

Nem, mert nincs köztes időszak. Nagyon érdekes ez, mert amikor lejárt egy olimpiai verseny, akkor az ember rögtön azon gondolkodik, hogy a mostani jól szereplő embereink majd a következő olimpián, hogy szerepelni. Vajon bennük szabad-e még gondolkodni, vagy kell-e helyettük keresni mást? A munka megkezdődik rögtön már az olimpia lefújásának másnapján. Ha megengedi, Kozák Danuta példáját hoznám föl. Megnyert egy olimpiát, aztán megszületett a második gyerekük, és úgy lett összerakva minden, hogy a következő olimpián ott lehessen és megszerezhesse a hetedik olimpiai bajnoki aranyát. Nekünk nagy szerencsénk van és nagyon könnyű dolgunk, mert rendkívüli tehetségekkel dolgozhatunk együtt.

Azt most látja, hogy hány Fradi-sportolót érintett az olimpiai részvétel?

Nem, mert nagyon sok minden múlik még. Először is, hogy a vízilabda-válogatottban hány Fradi-sportoló lesz. Most a válogatott derekát mi adjuk, de addig még a szövetségi kapitány dönthet másként. A női kézilabda kikerül-e, ott is a válogatottba öt játékost adunk. Legutóbb 21 sportolónk volt az olimpián, szerintem most többen lesznek.

Milyen sportágakban számít a legbiztosabban olimpiai részvételre?

Aki odakerül a közelébe, azt mind próbáljuk segíteni. Danutában nagyon bízom, mert olyan őserő van benne, ami kevés magyar sportolóban van meg, és azt gondolom, hogy ő egy biztos pontunk a következő olimpián is.

Női kézilabdáról jut eszembe, hogyan fogják intézni a szponzorációs ügyet a Mahart Passnave-vel? Mennek a bíróságra?

Persze, kénytelenek vagyunk. Ez sok szempontból nagyon érdekes, mert a cég teljes bevételének összesen 0,5 százaléka ez az összeg, amiről beszélünk. Minden évben csinált másfél milliárd forint körüli nyereséget. Ők nem közszolgáltatásokat végeznek, hanem kikötőüzemeltetést végeznek. Jó kapcsolatunk volt a céggel, és hosszú távra egyeztünk meg. Van egy hároméves szerződésünk, amiből csak fél év telt el. Nem tartom túl sportszerűnek az egész lépést, mert a miniszterrel mi frakciótársak vagyunk, immáron több mint húsz éve.

Lázár Jánossal.

Lázár Jánossal. A cég vezetőjét is ismerem. Ha ilyen ötlet merült volna fel, hogy a szerződést föl kell bontani, akkor ennek megvan a módja, hogy leülünk beszélni róla, és akkor megnézzük, hogy mi ennek az oka. Az indoklásban az szerepe, hogy a csapat hullámzó teljesítménye, de a tavalyi évben BL-döntőt játszottunk. Ennél magasabbra lehet kerülni, amikor megnyered a Bajnokok Ligáját. Mi csak a döntőbe kerültünk meg, de az is egy óriási dolog volt. A következő év igazolásaiból is látszik, hogy mi nagyon komolyan gondoljuk azt, hogy Bajnokok Ligáját szeretnénk nyerni. Ebből adódik a kérdés, hogy ez mire volt jó? Én nem látok jogi indokot rá, hogy ezt a szerződést föl lehetett volna bontani. Megkötöttük, megbeszéltük, megállapodtunk három évre. Nekünk van egy viszonylag szigorú költségvetésünk, ebből ez az összeg hiányzik. A bíróságon remélem, hogy minél hamarabb ítélet fog születni.

Azt kérik, hogy állítsák vissza a szerződést a hároméves időtartamra, teljes összegre?

Igen. És ha lejárt a szerződés, én nem fogok megsértődni, ha nem akarják meghosszabbítani. De itt volt egy megkötött szerződésünk, amire mi számíthattunk.

A tervezett igazolások nincsenek veszélyben?

Nem, mert ilyenkor az ember mindig kitalál, valahol majd le kell faragni valamelyik költségből. Tudok megoldásokat rá, de mindenesetre kellemetlen az egész helyzet.

Az idei év céljait hogyan fogalmazza meg a Ferencvárosi Torna Club elnöke? Minél többen menjünk az olimpiára, a lehető legtöbb érmet fradista hozza el?

Mi fradisták vagyunk, és a Fradiban mi ezüstérmekben nem gondolkodunk. Nagyon érdekes dolog ez. Beszélgetek szurkolókkal, és akkor kérdezem tőlük, hogy a bajnokságban már 34 bajnoki címet szerzett a futballcsapat, de tudjátok-e, hogy hányszor voltunk összesen dobogón az elmúlt 120 évben? Nem tudják. Több mint nyolcvanszor voltunk egyébként dobogón, de ezeket nem jegyzik a Ferencvárosban, ezért aztán ez egy egész külön gondolkodást igényel, hogy nálunk csak az aranyérmek számítanak. Nekem van egy ilyen kitűzött célom, hogy nagyon szeretném, ha négy csapatunk lenne a BL-ben. A vízilabdacsapatunknak az idei évben jó esélye van a Bajnokok Ligája megnyerésére. És ezt most ne a nagyképűségnek hangozzék, hanem inkább magabiztosságnak. Egy nagyon komoly csapatot raktunk össze, nagyon komoly szakmai munkával, és persze a sport pont ettől szép, hogy nehéz megjósolni előre, hogy mi a helyzet. Az a második célunk, hogy a labdarúgással bejussunk a Bajnokok Ligájának a csoportkörébe. A harmadik cél, hogy most már évek óta peremezünk a női labdarúgásban a Bajnokok Ligájában, de sosem sikerül. Most tizenegyesekkel estünk ki. Aztán a női kézilabdában is szeretnénk a Bajnokok Ligájában a lehető legmagasabb szintet elérni: néhány éven belül Bajnokok Ligáját szeretnénk nyerni.

A női labdarúgást hogy fogadják a fradisták?

Az év igazolása az volt, hogy ifjabbik Albert Flóriánt megkértük a csapat vezetésére. Flóriban az a nagy dolog, hogy ő játszott labdarúgóként is a Bajnokok Ligájában, és ha van egy kis szerencsénk, és a lányokat úgy tudja vezetni, akkor lehet, hogy edzőként is a Bajnokok Ligájában fog szerepelni. A női labdarúgásnak van néhány más dolga is, többek között az, hogy a nők is szeressék a futballt. És ha a női futballt szeretik, akkor van esélyük arra, hogy például a férjüket elkísérik majd a férfi futballmeccsekre is. Ha egy asszony eljön a férjével, és közös gyerekük születik, akkor az nem lesz kérdés, hogy a gyereket kihozzák-e Fradi-meccsre. Ilyenfajta jelentőséggel is bír a női labdarúgás menedzselése.

A hangulatnak milyennek kell lennie? Sokan azért nem mernek futballmeccsre menni, mert ott kemény fiúk csúnyákat mondanak. A lila majmok még belefér, de a másik nemi identitásának felemlegetése már nem? Hol van az a szűk határ, ami nem veszi el a hangulatot, de még kulturált?

Amikor én Fradi-elnök lettem, akkor lovas rendőrök voltak, meg vízágyúk voltak a Fradi-pályánál, és a készenléti rendőrség állt sorfalat. Most, ha eljön valaki egy Fradi-meccsre, akkor ezt nem látja már. És ez szerintem jó. Már tizenharmadik éve szolgálhatom ezt a klubot, a labdarúgásban az átlagnézőszámunk az több mint a duplájára emelkedett: ötezer-egynéhány százzal kezdtem, és most 12 ezer fölött vagyunk, ami szerintem egy nagyon nagy fejlődés.

Látják, hogy kikkel bővült?

Visszatértek a gyerekek és az asszonyok, ez majdnem 30 százalék. Nagyon sok mindent tettünk ennek érdekében. Az elsődleges a biztonság volt. A másodlagos, hogy nem csak futballélmény van, vannak rendezvények, egy csomó olyan szórakozás. Például a normális mellékhelyiség. Tudom, hogy banális dolgokról beszélünk.

A normális mellékhelyiség az alap.

Szerintem ezek fontosak. Olyannyira odafigyelnünk, hogy néhány hónappal ezelőtt az elnökhelyettesemmel reggel véletlenszerűen bementünk a stadionba, kinyitottuk a mellékhelyiségeket, és végignéztük, hogy minden rendben van-e. Nagyon kevés hiba volt benne, talán négy hibát találtunk, egy graffitit, egy szemetes hiányt, egy csöpögő csapot, és egy akasztó nem volt bent az ajtón. Hogy még tovább tudjunk bővülni, csináltunk egy családi szektort, olcsón lehet bejönni, és még egy csomó jó szolgáltatást teszünk hozzá. De amit kérdezett az elején, hogy hol van az a határvonal, és ebben tényleg le vagyunk maradva, és az elkövetkezendő valószínű tíz évnek ez megint egy nagy vitája lesz. Szerintem az obszcenitás a határvonal. Szerintem a szexuális tartalmú mondatok nem férnek bele, és ezt kell majd szépen lassan beszélni a szurkolókkal, egyengetni, és akkor talán még nagyobb lehetőség lesz arra, hogy még tovább bővüljünk.

Mi a hosszú távú stratégia, hol van az egyensúly a saját nevelés és a profi igazolások között?

Sok emberben kérdésként merül föl, hogy az elit sportot kell-e ennyire támogatni. A Ferencvárosban is a jó esetben négy-öt magyar futballista tud bekerülni. De nekem meggyőződésem, hogy példaképek nélkül nem lehet sportot csinálni. Ha nálunk nem lesznek Dibusz Dénesek, Böde Danik, akiket érdemes követni, akkor nem lesznek sportolók, akik eljöjjenek futballozni, és olyanok akarnak lenni, mint Böde Dani, meg olyanok akarnak lenni, mint Dibusz Dénes.

De a példaképeknek magyaroknak kell lenniük?

Nem feltétlenül, mert csak azt akarják látni, hogy fantasztikusan futballoznak, fantasztikusan kézilabdáznak, ők a legjobb úszók. Jobb, ha magyar példaképek vannak, Szoboszlai Dominikok, de látjuk, egy évtizedben egy születik ilyen, vagy Détári Lajosok, vagy Nyilasi Tiborok. Példaképek nélkül ezt a sportot nem lehet csinálni, és az elit sport azért fontos, hogy a gyerekek tudjanak kit követni. A másik, hogy az életben mindenhol van egy csomó csalódott ember, akinek nem megy jól az élete, mert a családja ment tönkre, mert a munkája nem megy jól, mert valaki becsapta, aztán kijön egy meccsre, megvertük az ellenfelünket, hazamegy és csak annyit mond, győztünk. És ennek óriási hatása van a társadalomra. A harmadik, hogy a sport olyan, mint egy iskola, mindenre találsz jó példát. Nekünk van egy mondatunk, küzdeni mindig, feladni soha. Ezt mondják a fradisták. Milyen jó lenne, ha az életben is így lenne, nem?

Egy kelet-közép-európai futballiga elindításáról tárgyalt az UEFA-nál?

Már évek óta gondolkodunk ebben. Mi egy kis piacon vagyunk, tízmillió ember. A világ vezető csapatai egymilliárd eurós költségvetéssel bírnak. Mi 50 millióval, és ez be is határol minket, mert csak tízmillió embernek tudunk szponzort hozni, a mi tévés nézettségünk csak erre az országra. Ugyanez a problémája szerintem a Balkánon minden országnak, ugyanez a problémája Bulgáriának és Romániának, és ugyanez a problémája a cseheknek is, meg a szlovákoknak is. Kicsi a piac. Kellene valami nagyobb piac, és arra az lenne a megoldás, hogy rövid bajnokságok vannak a környékünkön, és a topcsapatok elmennek, és rájátszást játszanak, és akkor ott megpróbálják összemérni az erőiket. Gondoljunk bele, ha mi itt játszunk a Crvena zvezdával, a Dinamo Zagrebbel, a Ludogoreccel, a Steauával, a Slovan Bratislavával, azért azok más hangulatú meccsek. Kiléptünk egy nagyobb piacra, de ezekkel a csapatokkal nagyon jó minőségű meccseket is lehet játszani. Ha ez csak egy hónap, akkor egy hónapig játszanánk ebben a bajnokságban. Nem tönkretéve persze közben a magyar bajnokságot, mert az is fontos. És akkor lehetne ebben minőségi javulást is elérni. A játékospiac rendkívüli módon felpezsdülne, mert a játékosmegfigyelők mind itt lennének és néznék ezeket a magas minőségű meccseket.

A játékosok bírnák, nincsenek már most csapágyasra járatva?

De, szerintem határon vannak, de számolgattunk, hogy össze lehet úgy rakni a menetrendet, hogy nem játszanának sokkal több meccset, mint most.

Meg lehet csinálni, mit mondanak az UEFA-nál?

A Magyar Labdarúgó Szövetségben ilyenfajta támogatás van, és ez jó hír. Különös tekintettel arra, hogy Csányi Sándor a világ labdarúgásának egyik meghatározó alakja, és ő is szívesen járna közben ez ügyben. Az a kérdés, hogy a többi labdarúgó-szövetség, ahol le kellene rövidíteni a bajnokságokat, partner lesz-e ebben, megérti-e ennek a jelentőségét. Mi azt fogjuk kezdeményezni az elkövetkezendő hónapokban, hogy ezekkel a vezető csapatokkal üljünk le egy munkacsoportban, és ott dolgozzuk ki, hogy meddig tudunk ebben eljutni. Nagyon meglepő volt, hogy az UEFA-ban leporoltak és elővettek egy több mint tízéves tervet, ahol már ebben gondolkodtak. Ez azt jelzi, hogy van ennek létjogosultsága. Ez nemcsak ránk vonatkozik, hanem nyilván a Benelux országokra is, Skóciára, Írországra, ott is vannak olyan bajnokságok, ahol kellenének a minőségi meccsek, és jó lenne kimenni egy nagyobb piacra.