eur:
411.68
usd:
395.29
bux:
79551.8
2024. november 24. vasárnap Emma
Wladár Sándor, a Magyar Úszó Szövetség elnöke (b) és Vári Attila, a Magyar Vízilabda Szövetség elnöke a 2022-es vizes világbajnokság megrendezéséről tartott tájékoztatón Budapesten 2022. február 7-én. A magyar főváros június 18. és július 3. között ad otthont az úszó-világbajnokságnak. A sportág mérkőzéseit Budapesten Sopronban, Debrecenben és Szegeden bonyolítják le.
Nyitókép: MTI/Illyés Tibor

Júniusban a medencepartra figyel majd az ország – Wladár Sándor és Vári Attila a budapesti vizes-vb-ről

Rendezhetünk mi bármilyen világbajnokságot, ha a magyar sportolók nem szerepelnek jól, a mi megítélésünk is olyan lesz – mondta Wladár Sándor, a Magyar Úszószövetség és a nyári hazai vizes világbajnokság szervezőbizottságának elnöke. Magyarország újra a segítő jobbját nyújtotta a sportolóknak – emelte ki Vári Attila, a Magyar Vízilabda Szövetség elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában, ahol a júniusi világverseny részleteibe is betekintést engedtek.

Február 7-én reggel óta tudjuk, hogy Budapesten, illetve további vidéki helyszíneken lesz idén a vizes világbajnokság június 18-tól július 3-ig. De hogy jutottunk el idáig? Nagyjából egy héttel ezelőtt még az úszó- és a vízilabda-társadalom is úgy tudta, hogy ebben az évben nem lesz vb, majd csak 2023 júliusában Fukuokában.

Wladár Sándor: Fukuoka bejelentette, hogy nem tudja megrendezni a világbajnokságot. 2021-ben kellett volna, aztán lett belőle 2022, de azt mondták, hogy olyan körülmények között tudják csak fogadni a csapatokat, ha a kísérők 15 nap karanténba kerülnek. Ezt a FINA nyilván nem tudta támogatni. Egyébként nem is életszerű. Amikor jöttek a hírek, láttuk a Swim Swamben. Megszólaltak magyar úszók, magyar vízilabdacsapatok és a világ vizes sportágait képviselők, eléggé kétségbeestek, hiszen most már három éve készülnek arra, hogy világbajnokság lesz, és úgy tűnt, most megint elmarad, hasonlóképpen, mint a tokiói olimpia. Aztán tavaly is volt Tokió előtt egyfajta bizonytalanság, nem lehet ezt csinálni, hogy a vizes sportágak integritását felbontjuk, és azt mondjuk, hogy nem. Akkor jött az ötlet Vári Attila elnök úrral, hogy mi lenne, ha Magyarország megpróbálná megpályázni. Volt egy gondolat, ezt követte a tett, felvettük a kapcsolatot a FINA illetékeseivel, és azt kell mondanom, hogy a FINA rendkívül pozitívan fogadta a közeledést, és sikerült valóban jó feltételrendszert találni, és elég gyorsan, közel tíz nap alatt nyélbe is ütöttük.

Mekkora csapat tudott erről?

Vári Attila: Nagyon szűk. De még visszatérve elnök úr gondolataihoz, óriási volt a kétségbeesés. Nagyon sok sportvezető és nagyon sok sportoló keresett meg minket. A vízilabdában játszanak külföldiek is nálunk, az elégedetlenség abból az irányból is azonnal érezhető volt. Akkor összeültünk és átgondoltuk, hogy a vizes család nem maradhat világbajnokság nélkül. Azért is volt borzasztó rossz a döntés, mert itt emberi sorsokról, pályafutásokról és nem utolsó sorban logisztikáról van szó. Az év versenynaptára, a felkészülési tervek, rengeteg dolog abban a pillanatban hamvába holt. Egymást próbáltuk vigasztalni, kerestük, hogyan lehet egyáltalán ebből kijönni. Úgy gondoltuk, ezt a világbajnokságot meg kell rendeznünk, mert úgy tudunk megfelelően fölkészülni a 2024-es párizsi olimpiára. Ennek a közös munkának és a nagyon gyors sportdiplomáciai tevékenységnek és annak a tapasztalatnak köszönhetően, amit az úszószövetség és a vízilabda-szövetség az elmúlt Covid-időszakban szerzett, léphettünk. Nyilván nemcsak a sportszakmai részt, hanem a különböző hatóságokkal való együttműködést tekintve is, olyan rutinnal rendelkezünk, ezt ki tudom jelenteni mind a két szövetség nevében, ami egyedülálló a világon. Ennek tükrében tudtunk nyugodt szívvel tudtunk javaslatot tenni a FINA felé.

Hányan voltak benne ezekben a tárgyalásokban?

Wladár Sándor: Hadd mondjam még azt el, hogy Budapest, Magyarország tényleg zseniális helyszín. Vannak csodálatos uszodáink, szervezőink, tudja a FINA és tudjuk magunkról mi is azt, hogy szeretjük a vizes sportágakat, hogy a lelátók tömve vannak. Ezt tudják külföldön is. Tehát itt Sarah Sjöströmtől kezdve mindenki, aki megszólalt, Hosszú Katinka azt mondta, hogy ez egy csodálatos, kiváló ötlet, mert imádják Magyarországot, Budapestet, mert itt mindig megkapják azt, ami a felhőtlen, jó versenyzéshez szükséges, és szerintem a FINA ezt más országnak nem adta volna oda. Csupán 127 nap van, de tudják azt, hogy a magyarok valóban jó szervezők. Nagy kihívás, nem lesz könnyű, de meg kell csinálnunk.

Milyen visszhangja volt az elmúlt napokban ennek a bejelentésnek külföldről?

Vári Attila: A vállunkat veregették, ha lehet így fogalmazni, és tényleg nagyon jó volt látni azokat az üzeneteket, amiket kaptunk. Jó azt látni, hogy ennyire szeretnek, tisztelnek minket, erre nagyon büszkék vagyunk Sanyival együtt. Ez azt jelenti, hogy nagyon komolyan számítanak ránk. Nem győzöm hangsúlyozni, hogy fantasztikus, hogy ilyen eredményeink vannak, de az, hogy ilyen rendezvényszervezési tudásunk is van hozzá, ez egyedülálló. Erre még jön a non plus ultra, hogy ilyen létesítményekkel is rendelkezünk. Ez a hármas együttállás egyedülálló a világon, ezt újból és újból meg kell mutatnunk. Mi, sportolóként rengeteg dolgot megtapasztaltunk Sanyival, de azért óriási menetelés lesz ebben a négy hónapban, de úgy gondolom, mind a ketten számíthatunk azokra a nagyon jó kollégáinkra, akik a háttérben támogatnak minket és a csapatunkat.

Wladár Sándor: Hétfő reggel volt a FINA Büro-ülés, addig nem is beszéltünk erről, én ott voltam, elmondták, hogy Japán megkönnyebbül, hiszen érzi azt, hogy ez egy súlyos döntés volt. A FINA-alelnökök támogatták egyöntetűen, megköszönték nekünk magyaroknak, Vlagyimir Szalnyikov, négyszeres olimpiai bajnok úszó, FINA Büro-tag szintén, a sportolói bizottság úgyszintén nagyon köszönte, valóban hálásak azért, hogy Magyarország beugrott rendezőnek. A mi sportolóink is nyilván meglepődtek, amikor ez a bejelentés született. Most van dolguk, mert a felkészülési naptárt úgy kell áttervezni, hogy június 18-ra, amikor kezdünk az úszással, megfelelő formát mutassanak.

Ami a teljes naptári évet illeti, hogyan áll össze az események sora? Vízilabdában mi biztos és mi az, amiről egyelőre még nem döntöttek?

Vári Attila: Nálunk úgy néz ki a versenynaptár, mint majdnem minden más sportágban, a válogatottakhoz igazítjuk az egész rendszert, és ezt most újra kell gombolni. Főleg a klubok vonatkozásában kell finomítani, utána megy az élet tovább, mert a célok megvannak, megvan a világbajnokság időpontja. A szövetségi kapitányok és a szakemberek most tervezhetik át a felkészülési anyagokat, de ez egy teljesen normális állapot, erre reagálnunk kell. Úgy gondolom, hogy a XXI. században a mi kitűnő sportolóink, sportvezetőink és a nagyon jó szakembereink nagyon sok esetben megmutatták, hogy bármilyen döntés is születik, ők megfelelően reagálnak, és ezért is vannak a szép eredményeink.

A LEN már bejelentette, hogy a férfi Bajnokok Ligája nyolcas döntője nem július elején, hanem június 2-ától 4-ig lesz majd Belgrádban, az Európa-bajnokság helyszíne és ideje pedig nem változik, az augusztus vége, szeptember eleje.

Vári Attila: Igen, de ott az utánpótlás, plusz még az Universiade, ami egy nagy kérdőjel, azzal kapcsolatban kell még nekünk egy pontos visszajelzés, maradnak-e a tervezett időpontok, vagy tolódnak, és akkor tudjuk a megfelelő versenynaptárt és felkészülési tervet kialakítani. Készen állunk arra, hogy rendezzünk is, meg hogy a nyarat megfelelően abszolváljuk.

Úszásban az biztos volt, hogy az augusztusi római Európa-bajnokság ideje nem változhat, az a LEN központi eseménye. Hogyan változhat a többi dátum? Esetleg az országos bajnokság kerülhet-e későbbre?

Wladár Sándor: Az edzőbizottság ülésezett, és abban maradtunk, hogy nem változtatunk. Áprilisban marad az ob, viszont azt kérték, hogy az ob és a vb között közel két hónap telik el, és a kettő között csináljunk egy versenyt valamikor május 20-a körül akár a Tüskeuszodában. Egyelőre még nem tudjuk, hogy a FINA-szinteket mikor határozzák meg pontosan, ez elég baj, jó lenne tudni. Ha lett volna Fukuoka, akkor 2021. áprilistól 2022. május elsejéig lehetett volna megúszni a szinteket, ha jól emlékszem, de ezt majd módosítani kell. Azt reméljük, hogy nemcsak az országos bajnokság ad majd lehetőséget arra, hogy bekerüljenek a csapatba, hanem majd a két esemény között rendezett verseny is.

Összességében a vizes-világbajnokság abban a formában, amelyben most körvonalazódik, milyen lesz, mekkora léptékű?

Wladár Sándor: Egyelőre úgy néz ki, hogy kétszáz országra számítunk, a világ minden tájáról. Például a junior vb-re 2019-ben 136 ország eljött, soha nem volt még ilyen magas az érdeklődés, és biztosan tudom, hogy az angol csapat már most átszervezte a versenynaptárát, óriási küldöttséggel fog érkezni. Legutóbb az Egyesült Államok küldöttsége is itt járt, megnézték Budapestet, Magyarországot, azt mondták, kiváló hely. Közel ötven fővel képviselték magukat a junior vb-n. Mi azt gondoljuk, hogy 3500 versenyző és összességében 5000 résztvevő, edző, kísérő várható. Nem tudom pontosan, 2017-ben hányan voltak Budapesten, de körülbelül ez a létszám várható.

Vízilabdában mire számít Vári Attila? Ugyanaz a mezőny?

Vári Attila: Igen, ezt határozottan ki lehet jelenteni. Nálunk a teljes létszám még nem hivatalos, mert vannak még selejtezők, az amerikai kontinensen még van két hely, ami nem dőlt el, de nagyjából azért lehet sejteni, hogy kik fognak bejönni. Mindenki számít a jó szervezésünkre, és mindenki nagyon nagy lehetőséget lát abban, hogy ez a világesemény nálunk megvalósul. Mi pedig nagy szeretettel várunk mindenkit a vízilabdát érintő négy helyszínen, Sopronban, Szegeden, Debrecenben és Budapesten.

Mennyire fontos a három vidéki helyszínnek ez a világbajnokság?

Vári Attila: Elég sok rendezvényen jártunk, és az országban visszük mindenhova, ahova lehet a sportot, az új uszodákban rengeteg úszóesemény és vízilabda-mérkőzés van, és azt jó látni, hogy egy-egy ilyen uszoda mit jelent, egy ilyen új fejlesztés mit jelent. Nemrég voltunk Sopronban a vízilabda férfi és női Magyar Kupával, nagyon nagy érdeklődés kísérte, de volt úszóverseny is. Jó látni, hogy megmozdul a város, rengeteg gyerek elkezd sportolni, és szerintem nekünk ez a fő üzenetünk, hogy igenis, megtiszteljük azokat a városokat és azokat a képzőhelyeket, ahol nagyon sok ember dolgozik a fiatalokért a mindennapokban. Meg tudjuk mutatni a fiataloknak, hogy el lehet jutni egy-egy világeseményre, el lehet jutni a csillagokig, és le lehet hozni azokat. Ha a fiatalok elmennek egy-egy uszodába, össze tudnak futni fantasztikus sportolókkal, olimpiai bajnok úszókkal, vízilabdázókkal, és szerintem ez nagyon jó motiváció nekik. Ezért született az a döntés, hogy igazából ez a nemzet világbajnoksága, és nemcsak a fővárosra fókuszálunk.

Ez a három legjobb vidéki helyszín?

Vári Attila: Igazából folytathatnám a sort, mert vannak kitűnő vidéki helyszínek, de itt nagyon sok dolgot kellett egy időben figyelembe venni a szállástól a logisztikág. Nekünk voltak javaslataink, de a FINA mondta ki a végső szó, több területet elemezve.

A 2017-es vizes világbajnoksághoz képest volt változás a FINA vezető testületében, egyébként a LEN-ben is még az elmúlt hétvégén, és a magyar vízilabda- és a magyar úszószövetség vezérkara sem ugyanaz, mint az előző, 2017-es budapesti világbajnokság idején. Mennyire sikerült a jó személyes kapcsolatokat átvinni úgy is, hogy most már más emberek vezetik az egyes szervezeteket?

Wladár Sándor: Én azt gondolom, hogy Husszein úr volt itt a meghatározó. Vele 2019-ben, Kvangdzsuban is már nagyon jó kapcsolatot ápoltam.

Akkor még nem ő volt az elnök.

Wladár Sándor: Alelnök volt, de valahogy éreztük azt, hogy ő lesz a befutó. Mi mellé álltunk, és aztán éreztük azt is, hogy voltak olyan helyzetek a LEN-közgyűlés kapcsán, amikor megpuccsolták a régi, Barelli-féle rendszert. Ennek, sajnos, Szabó Tünde is áldozatul esett. Ugyanakkor mi meg azt gondoltuk, hogy az erősebb mellé kell állni és be is álltunk, ezért aztán nyilván mi is kaptunk posztot. Én nem vagyok ezzel egyébként maradéktalanul boldog, mert mi azt szerettük volna, hogy Szabó Tünde vállalja tovább ezt a megbízatást 2022-től, de ő ezt nem akarta. Tehát nem én voltam az önjelölt, hanem Szabó Tünde nem vállalta, és aztán ő engem jelölt ki a LEN Büróba delegáltnak. Megtettük a szükséges sportdiplomáciai lépéseket, nagyon sok egyeztetés volt, nagyon sok mindent tettünk, de leginkább azt kell mondanom, hogy Magyarország igenis megérdemli, mert ki más érdemelné meg. Nekem az a bajom ezzel, hogy ott van Izland meg Portugália, elnézést, de mit tettek ők a világ vagy Európa úszósportjáért! A lényeg az, hogy mi, magyarok hány és hány csodálatos eseményt csináltunk az elmúlt tíz évben, hány Európa-bajnokságot, világbajnokságot, egyéb versenyeket, mindig ott voltunk. Nekünk ez szerintem alanyi jogon járt volna, ennek ellenére mégiscsak tárgyalásokat kellett kezdeményeznünk. Ezeknek az lett az eredménye, hogy LEN Büró-tagságot kaptam, kapott Magyarország.

Hogy értékeli Vári Attila, a FINA-ban és a LEN-ben milyen a magyar vízilabdasport ereje?

Vári Attila: Nagyon sok mindent letettünk az asztalra, és nemcsak az eredményeinket. Először is örülök annak, hogy Wladár elnök úr bekerült, tehát az európai szövetségben a legmagasabb szinten szerepelünk. A magyarországi úszósportoknak a sportdiplomáciája úgy néz ki, hogy a Magyar Úszószövetség az, aki ezt hivatalos úton fölhatalmazva teszi és teheti meg, és ennek a protokollnak a mentén maximálisan támogattuk a jelölését. Az ott lévő státusainkat, bizottsági tagságainkat meg is erősítettük, s azt is el kell mondanom, hogy bármilyen kongresszus is van, ha a magyar delegáció megjelenik, annak súlya van. Elértük azt az elmúlt időszakban a sportsikereinkkel és a rendezvényeinkkel, hogy a világ úszósportja figyel arra, amit mondunk és figyel azokra a jelzésekre, amiket adunk.

A vizes világbajnokságot globálisan is nagyon kevés sportesemény előzi meg, a június 18-án kezdődőt mekkorára szabják?

Wladár Sándor: Nem szeretnék versenyezni a 2017-es budapesti vb-vel, a költségvetés is töredéke lesz az akkorinak. Egyetlen cél lebegett a szemünk előtt, hogy versenyzési lehetőségeket adjunk a vizes sportágaknak. Garantálni azt, hogy a legjobbak itt legyenek. Nem konkurálunk a minden idők legjobbjának titulált vb-vel, a nyitó és a záró ünnepség is sokkal szerényebb lesz, a városligeti ideiglenes csodauszoda nem kerül megépítésre, mint ahogyan a Duna-parti óriás toronyugrást sem ismételjük meg, noha a helyszínek valóban elkápráztatták a világot. A FINA- és a VIP-delegáltak száma is sokkal kisebb lesz, ami szintén kevesebb terhet ró a költségvetésre, és a pénzdíjakat a FINA átvállalta. Maga a jogdíj is sokkal kevesebb, mint volt 2017-ben. Összességében nem kevés pénzről beszélünk, de azt teljesen biztosan meg tudom ígérni, hogy nem fogjuk túllépni a költségvetési tervezetet, sőt, én azt szeretném, ha a végén még vissza tudnánk fizetni ebből valamennyit az államkasszába.

Óriás toronyugrás tehát nem lesz, de a hírek szerint nem lesz nyílt vízi úszásban a leghosszabb táv, a 25 kilométer sem. Meg tudja ezt erősíteni?

Wladár Sándor: Ez így van, ez a döntés született, mint ahogy az óriás toronyugrás is elmarad. Ennek megvan az oka.

Mindenesetre a nyílt vízi úszók, Rasovszky Kristófék, Olasz Annáék szerepelhetnek 5 kilométeren, 10 kilométeren, az olimpiai távon és váltóban is.

Wladár Sándor: Hogyne, 25 kilométer nem lesz, de az 5 és a 10 kilométer meg a váltók lesznek. A Lupa-tavon kint volt a FINA-delegáció, megtekintette, azt mondta, hogy kifogástalan helyszín.

Ami a vízilabdát illeti, lehetnek-e érdemi változások?

Vári Attila: Mi is arra fókuszáltunk, hogy már meglévő létesítményeket használjunk és ne verjük magunkat olyan pluszköltségbe, ami megnöveli a büdzsét. Lett volna ennek egy borzasztóan nagy kockázati tényezője is, négy hónap alatt bármilyen olyan mobil dolgot fölépíteni és garantálni, ami vb-üzemmódban kitűnően működik, azt egyikünk sem merte volna vállalni. Az egyik elv a költséghatékonyság, a másik meg, hogy azokat a létesítményeket kell használni, amelyek már megvannak. A csoportmérkőzéseken a terveink szerint női és a férfi mérkőzések is lesznek egy-egy helyszínen, pontosan azért, mert a vízilabdában a lebonyolítás szerint a mérkőzésnapot pihenőnap követi. Miután kialakulnak a csoport-végeredmények, akkor fognak változni a helyszínek, utána két helyszínt el is fogunk hagyni, a tervek szerint az egyenesági szakasz mérkőzései Budapesten lesznek, de a végső szót mindig a FINA mondja ki.

A Margitszigeten a vízilabdatornához adná magát mobil lelátók építése, több néző lehetne úgy.

Vári Attila: Mindenféleképpen lesz a Margitszigeten, a Hajós uszodában és a Széchy medencében is mobil lelátó, hiszen a centerpályánkon megfelelő mennyiségű vendéget, szurkolót szeretnénk fogadni. De a Duna Aréna nem lesz a nagy vb-üzemmódra átállítva, mert az időbe sem férne be, meg annak a költsége nem a négy hónapos szervezés utáni vb-re van tervezve. Mi biztosra megyünk, azt tartjuk szem előtt, hogy sportszakmailag a legbiztonságosabban tudjuk megvalósítani az általunk lefektetett terveket.

Milyen jegyárakra számíthatnak a szurkolók?

Wladár Sándor: A költségvetésnek egy része a jegybevétel, de én tényleg azt szeretném, amit 2017-ben. Mindenkié ez a vizes világbajnokság, én azt szeretném, hogy tényleg mindenki jöjjön el, nemcsak a lelátókra, lesz szurkolói zóna, tömjük meg a stadionokat, uszodákat, létesítményeket. Fergeteges hangulat volt, mindenki, aki ott volt, aki a tévé előtt nézte, emlékszik erre, úgyhogy bár a jegyárakról nem tudok most nyilatkozni, arról viszont igen, hogy telt ház előtt fog menni minden egyes pillanata a vizes világbajnokságnak. Beszéljünk egy kicsit a gazdasági hasznáról is, azért az, hogy kétszáz ország versenyzői lesznek itt és a televíziós közvetítés a világ szinte minden részébe elér, azt jelenti, hogy ott leszünk a térképen, hogy Budapestet, bennünket fognak nézni. Itt a járvány előtt valóban expressz sebességgel fejlődött a turizmus, az idegenforgalom, de aztán a járványnak a legnagyobb vesztesei talán a budapesti szállodák voltak, ha a turisztikáról beszélünk. Most újra kell osztani a térképet, és annak, hogy két héten keresztül el fogják mondani percenként, hogy Budapest több százmillió vagy milliárd ember fogja nézni a világ minden részén, óriási az értéke. Legyünk büszkék arra, hogy itt vagyunk és arra is, hogy itt lesznek magyarok, külföldiek. Még egy: rendezhetünk mi bármilyen világbajnokságot, lehet azt közepesen, jól, nagyon jól rendezni, de ha a magyar sportolók nem szerepelnek jól, a mi megítélésünk is olyan lesz. Ha csak egy közepesen jót csinálunk, de a magyar sportolók kiemelkedően jól szerepelnek, akkor tényleg a mennybe megyünk, már nem mi, szervezők, hanem úgy maga a világbajnokság. Ezért is mondtam el az edzőbizottság ülésén is, hogy tessék átstrukturálni a felkészülési időszakot, mondjátok meg, hogy mi kell és mindent megadunk azért, hogy eredményes legyen az úszóválogatott a budapesti világbajnokságon.

Milyen helyszíneket fognak még használni a versenyhelyszíneken kívül? Hol fognak edzeni akár az úszók, illetve a vízilabdacsapatok, mely uszodákat mennyire érhet majd el abban az időszakban a nagyközönség?

Wladár Sándor: Az úszás, műugrás a Duna Arénában lesz, a műúszás a Széchy uszodában, a vízilabda helyszíne Sopron, Debrecen, Szeged és Hajós Alfréd uszoda, a nyílt vízi verseny pedig a Lupa-tavon lesz. Az edzések ezeken a helyszíneken, plusz a Tüskeuszoda, a Széchy uszoda, a Komjádi uszoda, a Császár uszoda. A BVSC szólt, ha kell, akkor besegítenek. Szóval mindenki itt van velünk, akár Gödöllő is, a nyílt víz kapcsán azt mondták, hogy fogadják a csapatokat, úgyhogy rendben vagyunk.

Ha már az eredményességre utalt Wladár Sándor, ön vízilabdában mit vár a két csapattól?

Vári Attila: Egy magyar vízilabdázónak mindig az aranyérem a célja. Mindenki minket akar megverni, ez nagy felelősség. Be kéne építeni a fiatalokat, de úgy gondolom, meg fogjuk ezt oldani, Mindenféleképpen a négy között kell szerepelnünk, és a cél az, hogy a dobogó legfelsőbb fokára álljunk. Märcz Tamásnak és Bíró Attilának az is a feladata ebben az évben, hogy minél többet szerepeltesse és próbálja beépíteni a párizsi olimpiára a tehetséges fiataljainkat.

Meg lehet osztani a csapatokat a vb-re, illetve az Európa-bajnokságra?

Vári Attila: Lehet súlyozni, és úgy gondolom, hogy pont ezért is fontos az, hogy megrendezzük ezt a világbajnokságot, hiszen a játék és az ilyen szintű világeseményen való játék teljesen különbözik egy-egy kupától, egy-egy edzéstől, itt lehet az igazi versenykörülményeket és a legnagyobb tétet lemodellezni, a fiatalok ebből tudnak meríteni majd Párizsra.

Vízilabdában nincsen óriási különbség egy Európa-bajnokság és egy világbajnok között. Nagyjából ugyanaz az elitmezőny. Úszásban ez nem mondható el, hiszen az amerikaiak meghatározóak az úszósportban és az ausztrálok is.

Wladár Sándor: Az Európa-bajnokságon 51 ország volt itt, a világbajnokságon nagyjából négyszer annyi ország vesz részt.

Mit vár? Milák Kristófon mekkora teher lesz?

Wladár Sándor: Az érmek számát telibe trafáltam az elmúlt négy évben minden világeseményen, ezt most nem látom. Nekem is föl kell mérni, meg kell nézni, hogy úszóink milyen állapotban vannak, hol tartanak mentálisan, fizikálisan. Nincs egyelőre ötletem sem, nyilván az a cél, hogy Milák Kristófot fölvigyük, az a cél, hogy Verrasztó Dávid, a régi öreg motorosok is bejöjjenek. Nagyon remélem, hogy ott vannak a fiatalok, ők is ússzák meg a szinteket.

Nagyon sokat várnak a szurkolók Hosszú Katinkától is, tegyük hozzá.

Wladár Sándor: Hosszú Katinka azt mondta, hogy száz érem, itt van a lehetőség Budapesten, hogy ebből egyet-kettőt begyűjtsön.

Itt lesz a legnehezebb, egy Európa-bajnokságon, egy nemzetközi versenyen könnyebb…

Wladár Sándor: Igen, de Budapesten, a magyar szurkolók előtt mindig kiemelkedően tud teljesíteni. Egy hónapja készül Tenerifén, jól halad, én beszéltem vele párszor, elszánt, fizikálisan, mentálisan jó állapotban van. Sokszor megmutatta már. Egy hónap múlva térjünk vissza a kérdésre, akkor megpróbálok megtippelni egy szép éremszámot.

Hogyan áll össze a szervezőbizottság?

Wladár Sándor: Szeretném elmondani a neveket, Vári Attila elnök úr, Kovács Ági olimpiai bajnok úszó, Gyurta Dani, Kemény Dénes, Csisztu Zsuzsa, Váradi József és Oszkó Péter is benne lesz ebben a szervezőbizottságban. Kedden megbeszéljük, hogy mi lesz a feladat, nyilván nem operatív dolgokról beszélek. A szervezőbizottság már összeült, hosszasan ülésezett, és ott voltak a sportági elnökök, a versenyigazgatókat kineveztük, illetve megbeszéltük azt is, hogy milyen helyszíneken és milyen időpontokban lesznek az események. Ezt szerintem leütöttük, és a feladatmegosztás is megtörtént, hogy mi az, amit a Magyar Úszószövetség és mi az, amit a Nemzeti Sportügynökség visz.

Önkénteseket várnak?

Vári Attila: Az önkéntesekre nagyon-nagyon számítunk, hiszen ők rengeteg segítséget adnak nekünk, rengeteg terhet vesznek le a vállunkról. Nagyon komolyan dolgoznak egy-egy világeseményen.

Összességében mit adhat hozzá ez a világbajnokság a magyar úszó-, illetve a vízilabdasporthoz?

Wladár Sándor: Valami hasonlót, mint 2017-ben, azt remélem, hogy élményeket, örömöket, jó hangulatot, azt, hogy akár az úszónemzet program kapcsán is felhívja újra a figyelmet a vizes sportokra. Mi azt szeretnénk, ha minél több gyerek jönne le az uszodákba, tanulna meg úszni, lennének jó úszók és vízilabdázók. Azt remélem, hogy népszerűsíti a vizes sportokat és azt is, hogy valóban újra elvisszük a világba Magyarország jó hírnevét.

Vári Attila: Nekem is hasonló gondolataim vannak. Arra legyen mindenki büszke, aki a világbajnokságért dolgozik, hogy nagyon sokan köszönik a világból nekünk, hogy ezt a lehetőséget megadtuk neki. A világ sportja a világeseményekre, olimpiára fókuszál, Budapest pedig újra a segítő jobbját nyújtotta a sportolóknak.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.25. hétfő, 18:00
Nagy Márton
nemzetgazdasági miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×