Infostart.hu
eur:
363.27
usd:
308.22
bux:
140301.08
2026. április 15. szerda Anasztázia, Tas
Nyitókép: Pénzcentrum

Porogi András: a digitális oktatás nem tud hatékonyabb lenni, mint a jelenléti

A digitális oktatás egy sor olyan eszközt is adott, amelyet a jelenléti oktatásban is fel tudunk használni – mondta a budapesti Toldy Ferenc Gimnázium igazgatója. Az idei pedagógusnapon Apáczai Csere János-díjjal kitüntetett Porogi András reméli, a következő tanév már végig tantermi oktatással telik majd.

Különleges volt a 2020-21-es tanév, digitális munkarendben telt a jó része. Meg lehet vonni már a mérlegét? Mi volt az, amivel leginkább meg kellett birkózniuk pedagógusoknak, diákoknak és szülőknek?

Az egyik nehézség, hogy az elején, tavaly tavasszal nem voltak felkészülve az átállásra az iskolák és a családok sem. Amikor ősszel bekövetkezett az újabb átállás, akkor már mi is jobban tudtuk használni a pedagógiai munkánkban azokat az eszközöket, amelyek az online oktatásban segítségünkre voltak. Ez egy folyamatosan növekvő tapasztalat, folytonos tanulás volt, és ősz végén meg tavasszal már sokkal jobban ment, mint az elmúlt évben. Probléma azért a jelenlét hiánya, különösképpen az érettségizők felkészítésénél, hiszen a tanárnak is szüksége van a folyamatos visszajelzésre. Már az is nehéz volt, hogy rávegyünk minden tanulót, tartsa bekapcsolva a kameráját. A másik nehézség, hogy nagyon különféleképpen hatott a tanulóinkra ez a helyzet mentálisan is. Voltak, akiknek ez inkább jó lehetőség volt, de nagyon sokan voltak, akiket visszavetett az, hogy nem találkozhattak nap mint nap az osztályközösséggel, hogy otthonról kellett tanulni, hogy a napirendjük sem volt olyan szigorú. Ez sokak számára inkább lelki problémát jelentett.

A differenciált oktatás most még hatványozottabban jelentkezett a pedagógusok munkamódszerében?

Ha a digitális oktatásban az ember olyan eredményeket takart elérni, mint a jelenlétivel, akkor sokkal több munkát követelt, sokkal több egyéni munkát is. Én is felkészítettem egy 12.-es osztályt az érettségire, és soha annyi egyéni foglalkozás nem volt a korábbiakban, mint most, ahhoz, hogy nagyjából ugyanazt az eredményt el tudjuk érni.

Lehet olyan eredményes a digitális oktatás mint a jelenléti, tantermi oktatás?

Nagyon nehéz objektív adatok alapján nyilatkozni, mert például ha az érettségi eredményeket megnézzük, nem rosszabbak, mint a korábbiak, bizonyos tantárgyakból még jobbak is. Valószínűleg ez önmagában nem jelent semmit, hiszen összehasonlítani egy év eredménye alapján a digitális oktatást a jelenlétivel nem lehet. Tanulni viszont igazából a másik embertől lehet, nemcsak a matekpéldát, nemcsak a történelmi összefüggést tanulja a tanuló, amit egyébként a könyvből is lehet, hanem a jelenléttel nagyon sok minden egyebet is. Az iskola egy nagyon fontos szocializációs hely, ahol a diákok egymástól is tanulnak, ahol éppen a tanár és a diák, illetve a diákok kölcsönös interakciója az, amiből tanulhatnak hosszú éveken keresztül. Nyilván mérésekkel ezt most lehetetlen igazolni, mégis azt gondolom, hogy a digitális oktatás, még ha többet is dolgozunk, akkor sem tud hatékonyabb lenni a jelenlétinél.

Mik a tapasztalatok az eszközellátottság vagy az internetelérés tekintetében?

A Toldi Gimnázium nem egészen átlagos iskola, a családi háttér az átlagnál valamivel jobb. Csak néhány tanulónál volt olyan probléma, hogy technikailag nem tudta megoldani a tanórán való részvételt. Mi igyekeztünk ebben segíteni nekik, és a kollegáimnál sem merült ez fel, az iskola rendelkezett azokkal az eszközökkel, amelyek biztosították az online tanulást és tanítást.

Tavaly, amikor az első szakasza volt a digitális oktatásnak, nagyon sok digitális tananyag élesedett, sokan jöttek elő különböző fejlesztéssekkel, sokféle platformot használtak az iskolák. Ennek a mérlegét miként lehet megvonni?

Mi alapvetően egy kommunikációs platformot használtunk, persze bizonyos tantárgyak, bizonyos feladattípusok azért megkívánták azt, hogy hogy olykor-olykor más platformokat is tudjanak használni a kollegáim. Tisztult a kép, az ember sok mindent megpróbál, és rájön, hogy mi az, ami alkalmazható, mi az, ami hatékony, mi az, ami nem. Mennyire hatékony például egy olyan tesztprogram, amikor adok 15 másodpercet minden kérdés megválaszolására, és a végén értékelem. Ez elvileg nagyon jónak néz ki, gyakorlatilag azonban nagyon vigyázni kell, hogy milyen esetekben alkalmazom. A tapasztalat döntött, az idén letisztult ez a kép.

Egy kényszerhelyzet szülte tanulási időszak volt ez a mostani pedagógusok és diákok számára is, mi az, ami mindebből továbbvihető a következő tanévre vagy tanévekre?

Nagyon reméljük, hogy szeptembertől visszatérhetünk a jelenléti oktatásra, és a következő tanév már így telik. Az biztos, hogy mindenki sokat tanult, tanárok, tanulók, családok, és igenis használható egy csomó minden. Önmagában az is, hogy van egy ilyen kommunikációs platformja az iskolának – eddig ezt nélkülöztük, de ez az iskolai életet, az iskolai kommunikációt nagyon megkönnyíti. Egy csomó olyan eszközt is adott, amelyet a jelenléti oktatásban is fel tudunk használni vagy akár az otthoni munkavégzésben. Igenis gazdagodott ezáltal a tantestület repertoárja.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Elemző: legkorábban 2031-2032-ben lehet szó euróbevezetésről

Magyarország EU-tagsága óta már többször kopogtathatott volna az eurózóna ajtaján, de korábban politikai akarat nem volt, most pedig a feltételektől vagyunk távol, a politikai akaratról Magyar Péter hétfői nemzetközi sajtótájékoztatóján viszont nyilatkozott, először a költségvetés állapotát világítják át. Az időtávról és a bevezetés részleteiről az InfoRádió Beke Károlyt kérdezte.
inforadio
ARÉNA
2026.04.15. szerda, 18:00
Nyeste Orsolya az Erste vezető elemzője és Madár István a Portfolio vezető elemzője
Madár István a Portfolio vezető elemzője
Kitart a jó hangulat a tőzsdéken, a hazai részvénypiacot a Tisza kétharmada mozgatja

Kitart a jó hangulat a tőzsdéken, a hazai részvénypiacot a Tisza kétharmada mozgatja

Alapvetően jó a hangulat a nemzetközi tőkepiacokon, a befektetők azt árazzák, hogy áttörés jöhet az amerikai-iráni tárgyalásokban a Hormuzi-szorossal kapcsolatban. Ez alapvetően javította a nemzetközi befektetői közösség kockázatvállalási hajlandóságát, de nagyot mentek tegnap az amerikai technológiai részvények is, ami a szélesebb piacok számára is lendületet adott. A magyar tőzsdén még mindig a Tisza párt kétharmados győzelme mozgatja az árfolyamokat, míg hétfőn a blue-chipek emelkedtek nagyot, azokban kedden már kisebb korrekció volt, a kedd egyértelműen a NER részvényeié volt, nagyot emelkedett az Opus, a 4iG, a Rába vagy a Gránit Bank árfolyama is. Szerda reggel az ázsiai tőzsdék nagyot emelkedtek, az európai tőzsdéken és a magyar piacon pedig kisebb pluszokkal indul a nap. Hasonló témákról is szó lesz következő befektetési konferenciánkon, május 12-én jön a Portfolio Investment Day 2026. Ne hagyja ki az év egyik legizgalmasabb befektetési eseményét! Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×