A parlament előtt van a Pénzügyminisztérium tervezete a 2021-es költségvetés módosításáról és a 2022-es költségvetésről. A 2022-es költségvetésben mely területek élveznek prioritást, mik a legfontosabb jellemzői?

Engedje meg, hogy azt a két fő elemet emeljem ki a kormányzat gazdaságpolitikájából, ami 2010 óta minden költségvetést jellemez. Ez pedig a családok és a munka támogatása. A jövő évi költségvetésben nagyjából 2800 milliárd forint, a GDP 5 százalékát kitevő összeg az, amelyet összességében különböző programok alatt a családok támogatására fordít a kormány. Ha pedig a munkahelyeket nézzük, 2010-hez képest mintegy 800 ezer fővel többen dolgoznak. Óriási értéknek tartom, hogy ezt a magas foglalkoztatotti arányt meg tudtuk őrizni a válság alatt is, és azzal számolunk, hogy 2022-ben folytatódhat a foglalkoztatottak számának növekedése, amit reményeink szerint a bérek növekedése is kísér.

Mik a legfontosabb jellemzői a költségvetésnek ezeken túl?

Az idei költségvetési törvény módosításának fő eleme a gazdaság újraindításához szükséges források megteremtése, és a jövő évi költségvetési törvényjavaslatban is mintegy 7300 milliárd forint szolgálja a különböző gazdaság-újraindítási célokat. Ez meghatározza a költségvetés számszaki vonalait is, hiszen épp a gazdaság újraindítása érdekében a hiánycélt a GDP 7,5 százalékára javasolta a kormány felemelni az idei évben. A jövő évben pedig 5,9 százalékos GDP-arányos hiánnyal számolunk.

Miben nyomja rá a jövő évi büdzsé tervezetére a koronavírus-járvány leginkább a kezét?

A koronavírus-járvány előtt Eurostat adatok alapján a magyar gazdaság jó pályán volt, a válság előtti öt évben, 2014 és 2019 között a magyar gazdaság átlagos növekedése 4,1 százalék volt, az uniós átlag 2,1 százalék. A foglalkoztatottak száma jelentősen növekedett, az aktivitási ráta Málta után a második legnagyobb mértékben nőtt. Az államadósságunk 2011 után minden egyes évben csökkent, a hiányt pedig a GDP-arányos 3 százalék alatt tudtuk tartani. Ehhez képest értelmezendő a 2020-as szám, megérkezett a koronavírus-járvány, gazdasági visszaesést hozott szerte Európában. Ezért rég nem látott hiányszámokat látunk akár az idei, akár a jövő évi költségvetésben, mert kell még a támasz a magyar gazdaságnak ahhoz, hogy tartós és fenntartható növekedést tudjunk a következő években elérni.

Mik azok a változások, amelyek nemcsak jövőre, hanem hosszabb távon is a költségvetés részei maradnak?

Reményeim szerint a tartós gazdasági növekedés, és ilyen szempontból a magyar válságkezelés némileg eltér számos uniós tagállam vagy az Egyesült Államok válságkezelésétől. Ez a különbség pedig abban rejlik, hogy a munkahely-megőrző támogatások mellett annál hangsúlyosabb módon beruházásokat támogatott a kormányzat. Olyan beruházásokat, amelyek rövid távon természetesen a költségvetés egyenlegére negatívan hatnak, de plusz munkahelyet jelentenek, és azzal kalkulálunk, hogy ezek a beruházások a magyar gazdaság teljesítményéhez hozzáadnak. Az állam által végrehajtott beruházások az uniós átlagos beruházásoknak több mint a dupláját tették ki. A GDP 6,4 százalékát fordította az állam a maga által finanszírozott állami körben végrehajtott beruházásokra. Itt útépítésektől, különböző intézményi beruházásoktól kezdve számos beruházást látunk. 27 százalék fölötti beruházási rátáról beszélünk, és tartós felzárkózást egy ország akkor tudhat magáénak az eddigi tapasztalatok alapján, ha ez a beruházási ráta 25 százalék fölött van.

Mennyiben nyomja rá a bélyegét a 2022-es költségvetésre az a tény, hogy jövőre parlamenti választások lesznek?

A választási költségvetés kifejezést a múlt heti általános vitában is többször hallottam az Országgyűlés falai között. A választási költségvetés kifejezés akkor vált ismertté a 2000-es években, amikor a választási években elszállt a hiány. Volt hat olyan egymást követő év 2010 előtt, amikor a magyar hiány az uniós tagállamok közül a legnagyobb vagy a mások legnagyobb volt, akár 2002-ben, akár 2006-ban az akkori uniós átlagot messze meghaladta. A jövő évi 5,9 százalékos hiányszint az európai uniós trendekbe belesimul. Az idei évben 7,5 százalék a hiánycél, az uniós várható átlag a tagállamok előrejelzése szerint 7,8 százalék. A 2022-es tagállami hiányszámokat még csak az Európai Bizottság előrejelzéséből ismerjük, vannak országok, amelyek fölöttünk vannak, vannak, amelyek alattunk a hiányszintet tekintve, de összességében belesimul a magyar hiány abba az európai uniós trendbe, amit most a válság után láthattunk.

És látható bármi nyoma a jövő évi választásoknak?

Én azt teljesen természetes tartom, hogy minden politikai erő arra törekszik, hogy a következő parlamenti választásokat megnyerj, de ismétlem, a számokból kiindulva én nem látom, hogy a magyar hiányszint extrém lenne európai viszonylatban. Jövőre az idei évhez képest érdemi hiánycsökkenéssel, államadósságráta-csökkenéssel számolunk, és ez a folyamat 2023-tól organikusan folytatódhat. Az idei 7,5 százalékos hiányszinthez képest jövőre 5,9 százalékkal számolunk, 2023-ban 3,9 százalékkal és 2024-ben számolunk 3 százalékos hiányszinttel. 8 százalékos szintről nem lehet egyik napról a másikra 3 százalékra levinni a hiány szintjét. Az anticiklikus gazdaságpolitika jegyében a költségvetésnek mindaddig támogatónak kell lennie, amíg a gazdaság tényleges teljesítménye a potenciális teljesítmény alatt van.

Milyen előnyei és milyen hátrányai vannak annak, hogy már nyár elején elfogadhatja a parlament a következő évi büdzsét?

Bizonytalan világban a gazdaság szereplőinek támpontot, segítséget nyújthat az, ha például az adószabályok hatályba lépése előtt már bő egy fél évvel ismerik, hogy milyen változások várhatók. Ugyanez igaz a különböző támogatási programok kedvezményezettjeire, és persze az állami szereplőknek is ez előnyt jelenthet, különböző minisztériumok, egyéb költségvetési szervek már előre meg tudják hirdetni azokat a pályázatokat, amelyeknek a forrásai 2022-ben lesznek elérhetők. Természetesen a bizonytalanság is velünk van. Ilyen szempontból nehezebb is a dolgunk a költségvetés készítésekor, ugyanakkor azt gondoljuk, hogy az előnyök meghaladják a bizonytalanságok miatti kockázatokat, és ezeket a kockázatokat tartalékokkal lehet kezelni. A jövő évi költségvetésben bőven 200 milliárd forint fölötti a különböző előirányzatokon lévő tartalékoknak az összege, ez a GDP 0,4 százalékát teszi ki.

Akár a 2021-es költségvetés későbbi módosítása, ha erre szükség lehet, akár egy negyedik hullám, akár más, a koronavírus-járvány okozta probléma hatással lehet a 2022-es, még el nem kezdett évi költségvetésre?

Ha például teljesen máshogy alakulna a hiányszint, vagy még stimulust kellene adni, az értelemszerűen a reálgazdasági folyamatokra és így a költségvetésre is hatással bírna. Ugyanakkor olyan jellegű kockázatra, mint amit az elmúlt évben láthattunk, talán már nem kell számoljunk. Mondom ezt azért, mert viszonylag magas az átoltottság, és abban bízom, hogy az exportpiacainkon is az exportpartnereink is haladnak előre az átoltottsággal. Bizakodom, hogy a vakcinázottság előrehaladásával nemcsak Magyarországon, hanem a világon is egyre inkább immunisak leszünk a különböző vírusvariációkkal szemben. Bízom abban, hogy a gyógyszerészek is, a kutatók is dolgoznak, és megoldás lesz erre az egészségügyi problémára, és nem lesz váratlan folyamat az év hátralévő részében vagy 2022-ben.

Részben a gazdaság újraindításához egy új sor került a költségvetésbe, a jövő évre 550 milliárd forinttal tervezik a beruházási alapot. Meddig maradhat ez a költségvetés része?

A gazdaság újraindítási akcióterv teljes jövő évi kerete mintegy 7300 milliárd forintot tesz ki. Ennek három csatornája van: a legjelentősebb a pusztán nemzeti forrásból finanszírozott gazdaság-újraindítási tétel. Ennek a nagy része beruházás, ez mintegy 3900 milliárd forintot tesz ki. Ezen a tételen belül az egyik sor az úgynevezett beruházási alap, amivel nemcsak 2022-ben, hanem a későbbi években is számolunk. A sajtó ezt úgy aposztrofálta, mint egy ilyen titkos vagy különleges tartalékot.

Ezért kérdezem, hogy mire való.

Emögött nagyobb ívű, több évet átfogó kormányzati beruházások szerepelnek, tehát ez nem egy üres tartalék-előirányzat, hanem egy olyan eszköz, amivel az eddigieknél rugalmasabb módon tudjuk finanszírozni a beruházásokat. Úgy lehet szerződést kötni egy-egy beruházásra, hogy nincsen adott forrás ahhoz ehhez az egyedi beruházáshoz hozzárendelve, hanem több beruházásnak van egy összefogott, nagy előirányzata, és ebből tudunk egyes beruházásokat finanszírozni. Azt a szituációt akarjuk elkerülni, hogy egy projektre jelentős forrás van allokálva, tegyük fel, egy útberuházásra, ahol a régészeti feltárások miatt meg kell állni. Ott fölösleges parlagon parkoltatni a forrásokat, míg ha egy beruházás az előzetesen tervezettnél gyorsabban halad, akkor szükség lehet forrásra. Tehát ez egy új beruházás-végrehajtási eszköz, ami a korábbiakhoz képest rugalmasabb végrehajtást tesz lehetővé, de az 550 milliárd forintos jövő évi keret mögött vannak konkrét projektek.

Mennyire van ez túltervezve ez az 550 milliárd?

Összességében a jövő évi 550 milliárd forintos tétellel együtt az állam által finanszírozandó beruházások közelebb lehetnek a 4000 milliárd forinthoz, mint a 3500 milliárd forinthoz. Ez egy keret, de gazdaságélénkítési eszköz is. Ha szükség van az alap teljes felhasználására a növekedés érdekében, akkor a kormánynak megvan a lehetősége, ha jóval gyorsabb a fölzárkózás és privát szférában több beruházás valósul meg, mint feltételeztük, akkor természetesen nem kell feltétlen minden egyes projektre minden egyes forintot elkölteni.

Meddig maradhat az alap a költségvetés része?

2025-ig készítettünk egy részletes kitekintést, addig számolunk végig nagyságrendileg ezzel az 550 milliárdos tétellel.

A gazdasági szereplők talpon maradásához, az üzletek újranyitásához vagy működtetéséhez a minisztérium meglátása szerint szükség lehet-e még támogatásra, plusz forrásokra 2021-ben?

Mi úgy látjuk most, hogy ez a 7,5 százalékos GDP-arányos hiánycélhoz tartozó igen magas állami beruházási, kiadási szint elegendő. A magyar gazdaság idén érdemben 4 százalék fölött növekedhet, a kormányzat 4,3 százalékos növekedéssel kalkulált. Az első negyedéves adat szerint most már mondhatom, hogy pesszimisták vagy óvatosak vagy konzervatívak voltunk, hiszen 2020 utolsó negyedévéhez képest 1,9 százalékos volt a bővülés. Ebből kiindulva nem hiszem, hogy plusz költségvetési stimulusra lenne szükség, és bizakodom, hogy a ’22-es számaink is teljesülhetnek.

Az uniós pénzek mikor érkeznek a rendes hétéves költségvetésből, illetve az új generációs alapból?

Egyrészről a 2014-20-as időszak forrásaiból is még várunk az Európai Bizottságtól forrásokat, ezenkívül az új időszak pályázatai is megindulnak, elsőként a GINOP Plusz nevű programnak a pályázatai. Tehát a régi ciklus programjai is futnak és az új ciklusnak a programjai is futnak, és van egy teljesen új uniós eszköz, ez az RRF néven futó helyreállítási alap, amiből szintén számolunk az idei évben és a jövő évben is. A jövő évi költségvetésben 450 milliárd forintot terveztünk be erre a programra, de összességében jövőre 3000 milliárd forintot tehet ki az uniós programok összkiadása. Ezen kívül értendők az agrártámogatások forrásai. Ez is közel 500 milliárd forintot tehet ki. Ez is, ha értelmesen használjuk fel a forrásokat, hozzátesz a magyar gazdaság bővüléséhez. Említettem, hogy a jövő évi 7300 milliárd forintos gazdaság-újraindítási keretnek a legnagyobb része, 3900 milliárd forint a hazai forrásból finanszírozott tétel, a második körülbelül 3000 milliárd forint az uniós programokból finanszírozott része, és a harmadik, mintegy 450 milliárd forint az, ami adócsökkentések révén valósulhat meg.

Az újjáépítési, a Next Generation alap hitelrészét miért nem vesszük fel?

Ez az uniós hitel egy olcsó devizaforrásnak tekinthető, mely ugyanakkor feltételek teljesítéshez kötött, és néha olyan feltételeket támaszt az Európai Bizottság, ami túlmutat azon, hogy mi az adott uniós forrás célja. Számos olyan javaslatot fogalmazott meg az Európai Bizottság az országspecifikus ajánlások keretében, amelyek szuverenitási kérdést is tartalmaznak, például az adók tekintetében. Lehet, hogy célszerűbb olyan finanszírozási forrást igénybe venni, aminél a szuverenitásunkat meg tudjuk őrizni, és azt a gazdaságpolitikát tudjuk a jövőben is folytatni, ami a számok alapján az eddigiekben sikeres volt és a jövőben is sikeres lehet. Ha devizaforrást kívánunk igénybe venni, akkor piaci módon is meg tudjuk tenni.

A piaci és az uniós hitelkondíciói mennyiben térnek el?

Az összes részletet nem ismerjük. Az Európai Bizottság több kötvénykibocsátást tervez, de azt gondolom, hogy ez egy viszonylag kedvező finanszírozás. De az ár egy tényező. Azt is meg kell nézni, hogy milyen más tényezők vannak. Arról se feledkezzünk meg, hogy devizában eladósodni csak mértékkel célszerű. A kormány azt a célkitűzést határozta meg, hogy az össz-államadósságon belül 20 százalék legyen a devizaadósság aránya, ezt célszerű tartani, hiszen a forint─euró árfolyammozgás vagy a forint más devizákkal szembeni mozgása, az az államadósságnak a mértékére is hatással bírhat. A devizaösszetétel, a futamidő, az ár, és az, hogy kinek fizetjük ki a kamatot, szintén egy jelentős tényező. Kamatnál a forint lakossági finanszírozásnak a költsége nagyobb, mint a devizafinanszírozás költsége, de nem mindegy, hogy a lakossági állampapírok után a magyar családoknak, magyar állampolgároknak fizetjük-e ki a magasabb kamatot vagy pedig külföldre. A lakosságnak kifizetett kamatokból vagy beruházás, vagy fogyasztás lesz tartósan, ez pedig a magyar gazdaságot pörgeti.

A hiány, az államadósság finanszírozását hogy tervezik 2022-re?

Kulcsfontosságú, hogy az adósságráta csökkenjen. Míg az unióban az átlagos adósságráta növekszik az idei évben, addig mi Magyarországon csökkenéssel számolunk. A tendenciának van szerintem jelentősége, hogy a tavalyi növekedés után az idei évtől már csökkenteni tudjuk az adósságrátát. Az idei évben 79,9 százalékkal, tehát épp 80 százalék alatti adósságrátával számolunk. A jövő évben hattizedes GDP-arányos csökkenést feltételezünk, és ez folytatódhat a következő években is.

Lesznek, lehetnek új állampapírok?

Alapvetően fix a struktúra. A lakossági finanszírozásnak az arányát minimumszinten tartjuk, abszolút értékben pedig növeljük. 5500 milliárd forintos szinthez képest határoztunk meg egy bő másfél évvel ezelőtt egy 11 ezer milliárd forintos szintet. A lakossági megtakarítások az elmúlt időszakban is növekedtek, és ez a lakossági állampapírok iránti keresletben is mutatkozott, tehát ez egy fontos pillér. Emellett vannak a forint intézményi finanszírozás lehetőségei, itt nem tervezünk érdemi változást, és van a devizafinanszírozás, devizakötvény. Itt a jó hír az, hogy a tavalyi devizakötvény-kibocsátással nagy devizafinanszírozásra nincs igény ahhoz, hogy az idei kiadásainkat finanszírozni tudjuk. Alapvető, új instrumentumra az államadósság finanszírozása tekintetében nincs szükség.

A Magyar Államkincstár jövőbeni szerepe változhat-e? Lehet-e bővítés?

Célszerűnek tartjuk, hogy a jelenlegi banki finanszírozáshoz képest a Magyar Államkincstár minimum megőrizze, de inkább erősítse a pozícióit. Ez jó a magánszemélyeknek, hiszen ingyen vezethetnek számlát, nincsenek plusz költségek, ha lakossági állampapírt valaki a Magyar Államkincstárnál vásárol. Ez természetes jó az államnak is, hiszen az állampapírok értékesítéséhez kapcsolódó jutalék egy olyan szervezethez kerül, amely számos közfeladatot lát el. Ezenkívül számos feladatunk van a kincstárat illetően. Meg kell újítani a számlavezető rendszert, de folytathatnám a különböző informatikai rendszerek megújítását, amelyik a döntéshozatalt segítheti. Van feladatunk számos területen.

A Költségvetési Tanács és a Magyar Nemzeti Bank is úgy véli, a jelentős növekedés mellett nagyobb tér nyílik a hiánycsökkentésre. A jegybank szerint a gazdasági környezet ennél gyorsabb ütemű hiánycsökkentést is lehetővé, illetve szükségessé tesz. Mindemellett az unió jövő évre még lehetővé teszi biztosan a 3 százalékot meghaladó hiányt. Milyen pozitív és milyen negatív hatásai lennének a gyorsabb hiánycsökkentésnek?

Jó szakmai vitát folytattunk a Költségvetési Tanáccsal. Alapvetően arról szólt, ha a kormányzati tervek megvalósulnak a növekedést illetően, akkor gyorsabb hiány- és adósságcsökkentést is végre lehetne hajtani a Költségvetési Tanács szerint. Mi azt a kérdést tettük föl, ha azzal a növekedéssel számolunk, amit a kormányzat előrevetített, idén 4,3 és jövőre 5,2 százalékos növekedés, akkor kisebb hiánnyal is elérhető-e ez a növekedés. A költségvetésnek támaszt is kell adni a növekedésnek, tehát nemcsak a nagyobb növekedés segít a költségvetés egyenlegén, hanem a költségvetés a nagyobb hiánnyal is a gazdasági növekedést tudja serkenteni. Amiben nem volt vita közöttünk a Költségvetési Tanáccsal, az az, hogy az adósságrátát mindenképp csökkenteni kell. Mi azt gondoljuk, hogy még szükség van támaszra. De ha a mi gazdasági növekedési előrejelzéseink pesszimisták lesznek, akkor változatlan 2022-es kiadási szint mellett több bevétel érkezhet a költségvetésbe, ergo automatikusan kisebb lehet a hiány, automatikusan nagyobb lehet az adósságráta csökkenése. Ez szerintem egy jó szakmai vita, várjuk meg, hogy milyen gyors lesz a kilábalás a gazdasági válságból, és akkor lesz éles valóban ez a kérdés.

A Költségvetési Tanács a magyar gazdaság túlfűtöttségétől is tart. A Pénzügyminisztérium lát ilyen veszélyt?

Túlfűtöttséget leginkább akkor lehet értelmezni, ha sok területen az árak elmennek, a kínálat jóval meghaladja a keresletet. Várjunk még egy ideig. Az infláció az idei évben biztos, hogy jóval magasabb lesz, mint a középtávú, 3 százalékos cél, de hogy jövőre ez a túlfűtöttség jellemző lesz-e, milyen gyorsan tér vissza az élet azokba az ágazatokba, ahol leállás volt, ezt még azért nem tudjuk. Jobb óvatosnak lennünk, és megvárni azt a szituációt, amikor ezt a túlfűtöttséget látjuk. Én azt kívánom magunknak, hogy bárcsak ez a túlfűtöttség jöjjön el, és akkor lehetőség nyílhat az adósságráta gyorsabb csökkentésére.

Az alapkamat esetleges emelése hogyan befolyásolhatja a költségvetés végrehajtását?

Kormányzati oldalról próbálunk figyelni arra, hogy a monetáris politikai döntéseket ne minősítsük. A monetáris politika és a fiskális politika mint a gazdaságpolitika két meghatározó ága, egymástól független. Ennek a jogi és intézményi keretei adottak. E tekintetben én teljesen a jegybank bölcsességére utalom azt, hogy mikor milyen döntést hoz. Mi is egyébként, mint a jegybank, jövőre 3 százalékos inflációval kalkulálunk. A jegybank szerintem a mandátuma szerint fog eljárni és figyel arra, hogy az inflációs cél szerint mikor milyen intézkedést kell meghozzon.

Akkor másként kérdezem: a forint árfolyama hogyan befolyásolhatja a költségvetés végrehajtását?

Minden mindennel összefügg, elsődlegesen az államadósságot befolyásolja döntően a forint árfolyama. Ugyanakkor a gyengébb forint hosszabb távon az inflációra is hatással bírna, a nagyobb infláció a kiadásokat is növeli. Az árfolyamváltozás sok csatornán hat a költségvetésre, de nagyjából semleges a költségvetési egyenlegre.

Korábban, még a koronavírus-járvány előtt az évtized elejére egyensúlyi költségvetést, túlköltekezés nélküli büdzsét terveztek. Mikorra tolódott ki ennek a céldátuma?

Az állam működését tekintve továbbra is nullszaldóval számolunk, a hiány csak a beruházásokhoz kapcsolódhat. A 2020-as költségvetést eredetileg 1 százalékos GDP-arányos hiánycéllal és 1 százalék tartalékkal terveztük meg. Innen már karnyújtási közelségben látszódott az abszolút értelemben vett egyensúlyos költségvetés, de közbejött a járvány, és mindent borított. 2025-ig készítettünk előrejelzést, 2025-ben még 2 százalékos GDP-arányos hiánycéllal számolunk. Ha kedvező növekedéssel kalkuláltunk, akkor 2027 tájékán reális lehet az egyensúlyos költségvetés. Én ezt megelőzően fontosnak tartom, hogy a növekedésünk visszatérjen arra a szintre, ami jellemezte az országot korábban. Ez a foglalkoztatottak számának magas szintjével párosuljon és az adósságrátát tudjuk csökkenteni. Ez szerintem fontosabb és ha úgy tetszik, egy hitelességi kérdés is.