Változott a véleménye a home office-ról? Tavaly májusban azt mondta, hogy a kollégái beszélték rá.

Időszerű a kérdés, mert tegnap döntöttünk a vezetői értekezleten arról, hogyan kezeljük ezt a kérdést a jövőben. Én nem vagyok home office-párti, és elsősorban azért, mert a munkahelyi kohéziót nagyon erősíti, ha az emberek folyamatosan kommunikálnak. A munka kreativitását, az innovációt segíti, ha van interakció az emberek között. De megértem azt is, hogy vannak olyan tevékenységek, amelyek hatékonyabban elvégezhetők otthonról, vagy az is elképzelhető, hogy néhány kollégának adott esetben olyan az életkörülménye, hogy sokkal hatékonyabban tud otthonról dolgozni, mintha be kellene járnia és esetleg korábban elmennie. Most úgy döntöttünk az OTP-n belül, hogy heti egy nap lehet home office, és ezen túlmenően, ha a divízióvezető úgy ítéli meg, akkor a dolgozóknak megengedhet maximum két napot hetente, de ellenőrizni kell a munkavégzést, ki kell alakítani az eszközrendszert és nem mehet a hatékonyság rovására. Ha azt érezzük, hogy a bank hatékonysága emiatt csökken, akkor vissza fogunk állni a hagyományos munkarendre.

Ez az egy év alatt érezték azt, hogy bárhol csökken a hatékonyság?

Nem mondanám, hogy nem vagyunk hatékonyak, hiszen sokszor ötezer ember dolgozik otthonról, de mi úgy érezzük, hogy az elmúlt hónapokban az első időszakhoz képest már csökkent a munka hatékonysága.

Más lesz a gazdaság működése, ha vége lesz a járványnak?

Nyilvánvalóan más lesz, mert nem egy növekedési korszakot éltünk itt az elmúlt egy évben. Miután nem pénzügyi válságról van szó, mint 2008-ban, mi arra várunk, hogy ha olyan mértéket ér el az átoltottság – nemcsak nálunk, hanem a világon –, akkor viszonylag gyors növekedés indul meg. Már az idén is várunk növekedést és jövőre is. De van sok kérdőjel, hogy lesznek-e új mutációk, lesz-e negyedik hullám.

Az átoltottságtól látja függőnek, az egész világon?

Az egész világ nem lesz átoltva, de minél nagyobb az oltottak aránya, annál nagyobb mértékben csökken a vírus terjedési képessége, lehetősége, ezt láthatjuk Magyarországon is az elmúlt hetekben. Csökken az új fertőzöttek száma, a kórházban ápoltak száma és csökken az elhalálozottak száma is, tehát mindenképpen szoros az összefüggés.

Milyen lesz a növekedés képe?

Én nem egy felpattanásra gondolok, hanem arra, hogy lesz egy viszonylag meredek, folyamatos emelkedés.

Milyen volt a 2020-as év hatása a banki eredményekre?

A banki eredmények megsínylették az elmúlt évet, hiszen nagyon sok céltartalékot kellett képezni, ami remélem, hogy nem véglegesen elveszített pénz. A szabályozói követelmények meg a konzervatív tartalékolási politika azonban megköveteli, hogy a legrosszabb helyzetre készüljön föl a bankszektor. Ezért a bankszektor eredményessége romlott, de ez is gyorsan helyre fog állni. Úgy tűnik, a bevételek elkezdtek nőni, a vállalati és a lakossági hitelfelvétel is viszonylag jó ütemben emelkedik, köszönhetően olyan speciális termékeknek, mint például a most legnépszerűbb babaváró hitel vagy egyéb támogatott hitelek, például a CSOK, vagy a kiterjesztett CSOK. Egy csomó olyan lépés történt, ami összességében a banki üzleti aktivitást nemhogy nem csökkentette, hanem inkább növelte.

Milyen lesz a hitelmoratórium hatása?

Magyarországon, egyedül a világon, mindenki saját döntése nélkül részt vehetett a moratóriumban. Ennek ellenére a lakosságnak csak a fele vett részt benne. Vannak példáink, olyan országokból, ahol jelen vagyunk és véget ért a moratórium, hogy nem lesz drámai hatása, 5 százalék alatt lesz várhatóan a problémás hitelek aránya a moratóriumban résztvevők körében.

A problémás hitel azt jelenti, hogy sokan akkor szembesülnek vele, hogy ezt nehéz lesz visszafizetni?

Akkor szembesülnek azzal, hogy adott esetben nem tudják fizetni, vagy át kell ütemezni, de ez még nem azt jelenti, hogy nem fizetik majd vissza. Szükség lesz olyan adósvédelmi intézkedésekre, amelyeket a bankok már saját hatáskörben is meg tudnak tenni.

Látják már, hogy milyen típusú adósvédelmi intézkedések kellenek?

A kormány most az előtt a döntés előtt áll, hogy folytatódik-e a moratórium, és ha folytatódik, akkor ilyen formában folytatódik. Olyan formában-e, ami a világra jellemző, ahol az adósok maguk kérhetik, hogy kerüljön meghosszabbításra a moratórium? A Bankszövetség egyébként ezt támogatja. Nincs gazdasági indoka annak, hogy fenntartsuk ezt a fajta moratóriumot, hogy mindenki, aki jelenleg moratóriumban van, abban is marad még a következő hónapokra, vagy akár fél évre. Másrészt a bankszektornak is jelentős károkat okozna ez, hiszen minél hosszabb egy moratórium, annál több tartalékolási igénnyel jelentkezik az auditor. Az ennek következtében csökkenő banki tőkék kisebb aktivitást tennének lehetővé, pedig ez az aktivitás feltétlenül fontos a gazdaság újraindítása szempontjából.

Bankholding. A második legnagyobb bank jön létre egy volt OTP-vezérigazgató-helyettes vezetésével. Milyen versenyt fog ez támasztani ön szerint?

Az értékelések szerint ennek a banknak az értéke most 700 milliárd forint körül van, a mi piaci értékünk pedig 3700-3800 milliárd, tehát a méretek nem összevethetőek. De nem összevethető az az üzleti aktivitás sem, ami az OTP-nél fellelhető, az a digitális infrastruktúra, fejlesztés és fejlődés sem, ami az elmúlt években bekövetkezett nemcsak Magyarországon, hanem külföldön is. Az elmúlt három évben nyolc bankot vásároltunk zökkenőmentesen, pedig olyan bankokról volt szó, amelyek ezzel az adott ország legnagyobb bankjaivá váltak. Óriási tapasztalatunk van. A jelenlegi ismeretek alapján az OTP semmilyen értelemben nem verhető meg sem Magyarországon, sem a régióban.

Nagyobb versenyre sem ösztökél a Bankholding létrejötte?

A holdingban részt vevő bankok, akár a Takarékbank, akár a Budapest Bank vagy az MKB jelen voltak a magyar piacon, és elég erős versenytársak voltak. Tehát nem számítok arra, hogy nő vagy csökken a verseny, mert ugyanazok a szereplők más színekben itt voltak a piacon - és maradnak is.

Az állami forrásgyűjtési verseny, Magyar Állampapír Plusz, szuper állampapír jegybanki forrásból és az NHP, az NHP Hajrá hogyan hat az OTP tevékenységére? Tavaly azt mondta, hogy nehéz az állampapírkamatokkal versenyezni.

Nem lehet ezekkel az állampapírokkal versenyezni, adózási előnyük is van, és viszonylag magas a kamatszint is. Ezzel együtt nekünk nincs problémánk, hiszen az OTP csoportnak több mint 9 milliárd euró likviditási többlete van. De vannak olyan bankok, ahol akadály a forráshiány.

Akkor ezzel nincsen elvi problémája sem?

Elvi problémám van, persze, egy piacon nem jó, ha van egy olyan szereplő, aki más fegyverzettel próbál versenyezni, mint ami a bankoknak van, de ehhez már hozzászoktunk.

A CSOK kinek segít?

A lakosságnak. A bankoknak is segít, hiszen növeli a hitelezési lehetőséget, de nagyon fontos a fiatalok, a lakosság számára a csok, a falusi csok, és az egész családtámogatási rendszer, amit a kormány bevezetett. Láthatjuk, hogy a magyar munkaerőpiacon már most feszültség van, ez a későbbiekben, ahogy öregszik a társadalom, még inkább nőni fog, és a nyugdíjösszegek is egyre nagyobb terhet jelentenek majd a költségvetésnek.

A gazdasági növekedésről

A makrogazdaságban milyen lépéseket lát szükségesnek a gazdasági növekedés beindításához? Milyen ágazatokat lát, amelyeknek extra segítségre van szüksége?

Leginkább a turizmushoz, vendéglátáshoz kapcsolódó ágazatok sínylették meg az elmúlt időszakot. Ezek viszont az elmúlt időszakban kiemelt támogatásban részesültek, ilyen szempontból nincsenek annyira rossz helyzetben. Azokra a vállalatokra kell koncentrálni, és nem ágazatot mondanék, amelyeknek az újraindítás nehézséget okoz, amelyek fenntartható működési modellel, eszközökkel, üzlettel rendelkeznek, de adott esetben nehezen tudják újraindítani az üzleti tevékenységüket, mert elmentek a dolgozók, pénzügyileg nincs elegendő forgóeszköz-likviditásuk vagy kisebb beruházásokra van szükségük. Akár hazai, akár uniós forrásról beszélünk, erre lesz pénz a jövőben. És vannak olyan ágazatok, amelyeknek a szerepe felértékelődött. Ilyen az agrárium és az élelmiszeripar, hiszen láthattuk, hogy milyen mértékben értékelődött fel az, hogy Magyarország önellátó, és mégis voltak ebben az ellátási láncban zavarok. A saját példánk a Bonafarmmal, hogy azért volt egy időben veszélyeztetett a tejellátás, mert nem volt a dobozra megfelelő kupak. Egy ilyen egyszerű dolog ellátási nehézséget okoz. Végig kell gondolni a stratégiai ágazatokat, hogy minden olyan nehézséget kiszűrjünk, amely felmerülhet egy válság idején. Van jótékony hatása is a válságnak, hiszen a digitalizáció soha nem látott fejlődésnek indult. Ezt meg kell lovagolni és aki digitalizálni akar, aki fejleszteni vagy robotizálni akar, azt kiemelt támogatásban kell részesíteni. Fontos, hogy elindult az egészségügy fejlesztése, át kell gondolni újra az állami és a magán-egészségügyi ellátás kapcsolatát, mert ahhoz, hogy erős egészségügyi ellátórendszerrel rendelkezzen az ország, mind a kettőre szükség van.

Mit finanszírozna a 7300 milliárdos újraindítási alapból?

A hosszú időre szóló nemzetgazdasági előnyöket tartalmazó beruházásokon kívül elsősorban a tartósan működőképes és piacképes kapacitások életben tartását és újraindítását kell támogatni. Például az agráriumban a fejlesztésre rendelkezésre álló forrásokat jelentős mértékben kiegészíti az állam, és Lázár János, aki sokat foglalkozik vidék- és agrárpolitikával többször elmondta, hogy nagyon szükséges, hogy a magyar élelmiszeripar fejlődjön. Nagy a verseny belföldön és külföldön is, másrészt pedig a ’90-es évek közepéig tartó privatizációs szakaszban nagyon sok élelmiszer-ipari vállalatot vásároltak meg külföldiek kizárólag azért, hogy piacot szerezzenek, majd a vásárlás után bezárták őket. Vannak olyan ágazatok az élelmiszeriparon belül, amelyet valószínűleg újra kellene indítani.

Cukorgyárat kell építeni?

Például. De ilyen az olajgyár is például. Ki kell számolni, hogy milyen megtérülési feltételek mellett éri meg egy magánbefektetőnek például cukorgyárat építeni, és ahhoz milyen állami támogatás szükséges. Vannak olyan ágazatok, amelyeket nagy multik uralnak, és nagyon nehéz betörni a piacaikra. Az európai uniós tagságunk bizonyos szempont hátrány is lehet ebben az esetben, hiszen nem tudjuk védeni a piacainkat, meg kell nyitni az európai szállítók előtt, és az európai piacról többségében nem itthon döntünk. Nyilván abba érdemes befektetni, ahol látjuk, hogy nemcsak elő tudjuk állítani az adott terméket, hanem olyan terméket tudunk előállítani, amely árban, minőségben képes versenyezni egy nyitott piacon.

A járvány után lehet-e olyan ágazat, amely tartósan versenyképes lehet? Mert a turizmusról mindig azt gondoltuk, hogy azt semmi baj nem érheti, mert mindenki mindig utazni akar.

A turizmus látszólag nem válságálló, de mégiscsak az, mert meggyőződésem, hogy a belföldi turizmus nagyon gyorsan helyre fog állni. A gondot inkább a külföldi turizmus jelenti, és az legalább ilyen jelentőséggel bír. A magyar ipar összességében sokat fejlődött az elmúlt évtizedekben, ha csak az autógyártást nézzük például, akkor tényleg olyan kapacitások kerültek Magyarországra, amelyek jelentős hozzáadott értéket képviselnek. Sokan azt gondolják, hogy az agrárgazdaságnak a jelentősége kicsi, de ha figyelembe veszünk mindent, akkor bőven tíz százalék felett van a GDP-hez való hozzájárulása, és ebben olyan lehetőségekkel rendelkezünk, ami nagyon versenyképes helyzetet eredményezhet. Magyarország az egyetlen Európában, ahonnét több folyóvíz megy ki külföldre, mint amennyi folyóvíz beérkezik, miközben rendkívül sok szárazságtól sújtott terület van, amelyeket termővé lehetne tenni, és nagyon nagy hozzáadott értékű termékeket előállítani. Erre jobban kellene a jövőben figyelni. Nem is beszélve arról, hogy olyan mértékben digitalizálódott az agrárium, akár a növénytermesztési, akár az állattenyésztési része, ami felér bármelyik nemzetgazdasági ágazat digitális fejlődésével. Én abban bízom, hogy a fiatalok számára is egyre vonzóbb munkahely lesz, és még jobban hozzá tudunk járulni a munkahelyteremtéshez.

Az OTP helyzete

Milyen az OTP-csoport helyzete most?

Nagyon erősek vagyunk, mindig is erős volt az OTP, ez jellemezte az elmúlt húsz évet. Nyilvánvalóan nekünk is esett a jövedelmezőségünk, de a tőkére vetített megtérülésünk ezzel együtt 13 százalék volt az elmúlt évben, ami példa nélküli az európai bankszektorban. Erre az évre azt várjuk, hogy újra 18-20 százalék között vagy akár 20 fölött legyen. Nagyon gyorsan talpra fogunk állni. Rendkívül konzervatívak vagyunk, a teljesítő hitelállományokra képzett céltartalékunk a legmagasabb Európában, és a nem teljesítő hitelekre képzett céltartalékunk is eléri a 62 százalékot, tehát nem érhet bennünket kellemetlen meglepetés, csak kellemes, mert ennek egy része, remélem, visszajön az eredményben. A másik, hogy digitálisan rendkívül sokat fejlődtünk az elmúlt négy-öt évben. Élen járunk Magyarországon, de a régióban is, és ezt folytatni kívánjuk. Erőltetett ütemben digitalizálunk és robotizálunk az OTP-nél. Nagyon fontos az, hogy nyolc bankot vásároltunk az elmúlt három évben, és olyan tapasztalatra tettünk szert bankok átvilágításában, átalakításában, ami egyedülálló Európában. Ezt a képességet, úgy tűnik, hogy lesz módunk kihasználni a jövőben is. Jelenleg is három országban folytatunk tárgyalásokat három bank megvásárlásáról, ebből kettőnél egészen köze vagyunk az aláíráshoz.

Üzbegisztán és Szlovénia?

Ezt nem kommentálnám most.

Szlovénia az eurózónában van. Annak van versenyelőnye, ha az OTP euróban is tud a szlovén bankrendszeren keresztül forrást gyűjteni?

Mi Szlovéniában már egyébként is ott vagyunk, már látjuk, hogy ez mivel jár. Az eurózónának vannak előnyei, vannak hátrányai. Mindenképpen fontosnak tartom, hogy ott vagyunk Szlovéniában. De Bulgária is bejelentette, hogy belép az eurózónába, tehát az ottani bankunk már az Európai Központi Bank felügyelete alatt áll. Olyan tapasztalatokat tudunk gyűjteni, ami nagyon hasznos lesz, ha majd egyszer Magyarországon is euró lesz.

Lesz egyszer Magyarországon euró?

Kell, hogy legyen, mert amikor az Európai Unióhoz csatlakoztunk, akkor vállaltuk az eurózónához való csatlakozás kötelezettségét is, és nyilvánvalóan teljesíteni fogjuk majd valamikor.

Ön szerint inkább hamarabb kellene, vagy inkább később kellene?

Én mindig azt mondtam, hogy nem kell ezzel rohanni. Ez olyan, mint amikor egy NB II-es csapat feljut az NB I-be: ha nincs megfelelően felkészülve, akkor ott pofozógéppé válik és ki is esik az első év után. Úgy lenne jó bejutni az eurózónába, hogy a magyar gazdaság erős, fejlettségében eléri az eurózóna tagjainak a szintjét, nincsenek olyan feszültségek, mint amelyek most például Görögországban vagy Olaszországban jelentkeznek. Mert a közösség azt jelenti, hogy nemcsak az előnyből, hanem kockázatból is részesedünk. Meg kell várni, hogy az eurózóna is jobb formában legyen, meg mi is jobb formában legyünk, és úgy kellene belépni.

Vásárol-e bankot vagy portfóliót belföldön az OTP?

Minden lehetséges akvizíciót megvizsgálunk. Magyarországon nehéz helyzetben vagyunk, mert lakossági területen olyan a piaci részesedésünk, hogy nem valószínű, hogy versenyhivatali engedélyt kapnánk vásárlásra. De azokon a területeken, ahol erre van esély, ott megpróbáljuk.

Commerzbank?

Vizsgáljuk és érdekel bennünket, mert elsősorban vállalati portfoliója van. Vannak versenytársak, de majd meglátjuk.

Milyen év volt 2020 az OTP számára és milyenek a 2021-es terveik?

Már 2020 első negyedévében megképeztük a céltartalékot a teljes várható veszteségre. Ilyen szempontból, ha kisebb volt is az eredmény, azt mondhatom, hogy jó eredménnyel zárt az OTP. 2021-ben pedig növekedéssel számolunk. Én abban bízom, hogy nyereségben elérjük, sőt, meghaladjuk a pandémia előtti szintet.

A jóváhagyott osztalékot kifizetik még az idén osztalékelőlegként?

Nem csak tőlünk függ a döntés. Elsősorban azért nem tudtunk fizetni, mert az Európai Központi Bank megtiltotta az osztalékok fizetését, és ennek megfelelően intézkedett a magyar jegybank is. Az biztos, hogy kifizetjük az osztalékot, 119 milliárdnyi maradt bent a bankban a 2019-es, illetve a 2020-as eredmény után. Az kérdés, hogy osztalékelőleg lesz-e, vagy pedig jövőre fizetjük ki a 2021 után járó osztalékkal együtt. Erről még nem döntöttünk, azt várjuk, mikor lesz rá lehetőség, hogy döntsünk.

A külföldi csoporttagok hogy járulnak hozzá az OTP eredményeihez?

Tavaly csak 41 százalék, azt megelőzően viszont 47 százalék volt a külföldiek hozzájárulása. Én azt remélem, hogy 50 százalék fölé megyünk ebben az évben, hiszen Bulgáriában végbement az üzlet, nagy bank voltunk és nagy bankot vásároltunk, és ugyanez a helyzet Szerbiában és Montenegróban is. Mindenképpen jelentős növekedésre számítunk ezeknél az országoknál. Úgy tűnik, hogy Oroszországban is kivételesen jó évet zárhatunk idén már. Az ottani üzleti modellünk, az áruházakban eladott hitelek stratégiája döntően fizikai jelenlétre is épült, ami a járvány idején nyilván visszaesett. Összességében a külföldi csoporttagok 50 százalék fölé kerülnek, és középtávon, öt éven belül 75 százalék körül lesz az arányuk.

Ha valamit akvirálnak külföldön, akkor valószínűleg az előbb-utóbb termelni fog, vagyis ennek növekednie kell, ha Magyarországon már nem lehet bővülni.

Igen. A nagy előnye az elmúlt évek akvizíciójának, összesen nyolc bankot vásároltunk, hogy ezekkel a vásárlásokkal mindenütt vagy a legnagyobbak vagyunk vagy a legnagyobbak között vagyunk. A csoporttagok között csak Románia az, ahol a piaci részesedésünk kicsi. Ott sajnos nem tudtunk akvirálni, de nem adtuk fel. Jó kapcsolat alakult ki a jegybankkal, minden kérésüket teljesítettük, nem lenne akadálya az akvizíciónak, de most meg épp eladó bank nincs. Oroszországban nem vagyunk nagyok, de ott bizonyos termékekben, szegmensekben, például a fogyasztási hitelekben vagy a hitelkártyákban van jelentős szerepünk.

Messzebbre is mennek?

Amit már kvázi a kormány jelentett be, de ilyen szempontból nem cáfoltuk, hogy Üzbegisztánban is tervezünk egy bankvásárlást.

Miért alakították át az igazgatóságot? Pongrácz Antal, Utassy László és Bíró Tibor kikerült, Csányi Péter, Vági Márton és Balogh Gabriella pedig bekerült a testületbe.

Az Európai Központi Bank felügyelete kapcsán szerzett tapasztalat, hogy túlzottan nem szeretik, ha kettő-három terminusnál tovább vannak emberek egy banknak az igazgatóságában. Ezek a kollégák huszonvalahány éve voltak tagjai az OTP igazgatóságának, és fiatalítani kell az OTP-t. Fel kell készülni arra, hogy az igazgatóság és a menedzsment rövid időn belül képes legyen arra, hogy átvegye a bank irányítását a jelenlegiektől.

Nagyon más az Európai Központi Bank hozzáállása ezekhez a kérdésekhez?

Ezekben a terminusokban nincs előírás, de van egyfajta elvárás. Egyébként most már a jegybank is olyan kérdőívet küld ki, mielőtt valaki igazgatósági tag lesz, hogy ahhoz képest nem szigorúbb az Európai Központi Bank sem. Nyilván az ő metodikájukat itthon is át kellett venni, még ha módosításokkal is. Nincs különösebb aggodalmunk, ami felügyeleti szempontból fontos, a likviditás, a bank tőkehelyzete, a tartalékok helyzete, a transzparencia, ezek mind messze európai átlag fölött megtalálhatók az OTP-nél. Mindig azt szoktam mondani, ha jönnek hozzánk ellenőrzésre, hogy nagyon meglepődnék, ha találnának valamit. Mert biztos nincs olyan probléma, - és már ez így van harminc éve -, amiről én tudok és amely ne lett volna publikusan az igazgatóság, a felügyelet elé tárva.

Hozott-e digitális ugrást a járvány időszaka? Az OTP nagyon kiterjedt fiókhálózattal rendelkező bank, kell-e valahol karcsúsítani?

A fiókhálózat vonatkozásában is konzervatívabb vagyok, mint mások. A nagy fiókhálózat jelentős üzemeltetési költséget takar, és kétségtelen az is, hogy a fiatalok jelentősebb része már az online bankolást szereti. De még ha esetleg valamilyen mértékben csökkentjük is, a fiókhálózatot megtartja az OTP. Nyilvánvalóan más feladatot ellátó fiókokat fogunk majd hosszú távon üzemeltetni. Előtérbe kerül a a fiókhálózat tanácsadói jellege. A bonyolultabb, nagyobb hitelek megtárgyalását az ügyfelek a jövőben is majd a fiókhálózatban fogják végrehajtani, de a személyi, áruvásárlási kölcsöntranzakciók nagy arányban ma már digitális csatornákon keresztül történnek. És nagyon fontos, ha megnézzük az OTP Simple sikerét, hogy nem elég egy banki ügyfélnek, hogy a bank csak pénzügyi szolgáltatást nyújt. Az ügyfél szereti azt, ha kap egy szolgáltatást, legyen az autópályamatrica-vásárlás, mozijegyvásárlás vagy ételrendelés, és a banki szolgáltatás már szinte csak mellékes. Ebbe az irányba megyünk, az ügyfelet kell nézni és az ügyfél igényeit kell pontosan látni. Azt, hogy melyik területen tudjuk neki biztosítani akár online felületen, hogy minél több igényt ki tudjon elégíteni.

Az a végső cél, hogy mindenkinek az okostelefonjában benne legyen a teljes elérhető szolgáltatás?

Az összes szolgáltatás. Bármilyen tranzakciót végre tudjon hajtani, és ha egyébként úgy gondolja, hogy konzultálni szeretne, akkor pedig be tudjon menni a fiókba, és nyugodt, kulturált körülmények között meg tudja ezt tenni.

A banki díjak és jutalékok területén mikor lesz a mainál nagyobb verseny?

Nagy verseny van. Mi vezetői szinten havonta, az adott üzleti területek pedig hetente figyelemmel kísérik a versenytársak piacon fellelhető díjait. Azt látjuk, és ez igaz ránk is, hogy ahhoz képest, amit hirdetünk, sokszor alacsonyabb díjakat tud elérni az ügyfél Nagyon sok akció van. Tízmilliárdos nagyságrendben engedünk el bevételeket az akciókon keresztül, mert rászorulunk, mert a versenytársak is akcióznak. Vannak sajnos olyan díjak, amelyek egy minimumszintet befixálnak, hiszen itt van a tranzakciós illeték, amit nagyon jó lenne, ha elektronikus tranzakciók után végre már nem kellene fizetni. Jelentősen csökkenthetnénk a költségeket az ügyfelek számára, és a társadalmi költsége is kevesebb lenne, hiszen a készpénz a legdrágább fizetési eszköz. Magyarországon összevethető a verseny az európai bankokéval. Az más kérdés, mert sokszor vádolnak bennünket azzal, hogy a díjak vagy a kamat mértéke itt-ott-amott magasabb, mint az európai kamatok, de ha az eurózóna alapkamata alacsonyabb, akkor nyilvánvalóan az euróban fölvett hitel is alacsonyabb kamattal jár. Az is kétségtelen, hogy ha nekünk a tranzakciók után különböző díjakat kell fizetni, akkor ezeket is be kell, hogy építsük az árba. Nálunk sokkal kisebbek a tranzakciók méretei, miközben a legbonyolítása, a munkaerő, a számítógépes felszerelés, az adathálózat ugyanannyiba kerül, mint Európában. Ahhoz, hogy fenntartható legyen a bankszektor, jelentős díjemelésre vagy kamatcsökkentésre saját erőnkből nem vagyunk képesek.

Tavaly, amikor ebben a műsorbanaz akkori OTP részvényárfolyamról beszélgettünk, azt mondta, hogy folytatja a saját részvényvásárlást, bár nem akar ebben segíteni senkinek. De az OTP részvényárfolyamnak mégis segített, mert elindult fölfele, 30 százalékot nőtt. Most is további emelkedésre számít?

Az elemzők várakozásait mindig elemezzük mi is, és egy évre előre tekintve 16 ezer körüli célárat tartanak reálisnak, és én is úgy gondolom, hogy az OTP teljesítménye alapján az árnak magasabb tartományban kellene tartózkodnia De emiatt nem vagyunk izgatottak, a bank jól működik, osztalékot fizet, és majd eljön az az idő, amikor az értékelése is fair lesz.

A saját részvényvásárlást folytatja tovább?

Én mindig vásárolgatok részvényeket, és megtartom azokat a részvényeket, amelyeket mint menedzser kapok.

Saját befektetések

A Budai Egészségközpont egy fontos saját befektetése, elsőként ajánlották fel kapacitásaikat Covid-ügyben. Milyen lehetőséget lát a magánegészségügyben?

A mostani kórházfejlesztéseket úgy kellene megcsinálni, hogy nagyon könnyen átalakítható legyen a kapacitások jelentős része intenzív vagy intenzív jellegű kezelést lehetővé tevő kapacitásra. Én azt gondolom, hogy nagyon jól meg tud élni egymás mellett az állami és a magánegészségügy. Azt kell megszüntetni, amire a kormány is törekszik, hogy a magánellátás olyan mértékben összekeveredjen az állami ellátással, hogy valaki magánorvosként fogadja a beteget, majd az állami kórházban, az ottani eszközökkel vizsgálja meg, aztán a beteg visszamegy a magánellátásba, és ott fizet. Ez nem jó. De az viszont már lehet, hogy bizonyos tevékenységeket magánegészségügyi intézmény lát el. Ma Magyarországon a bonyolult, nehéz, nagyon súlyos gerincműtétek 99 százalékát a Budai Egészségközpont látja el például, mert ott van erre kiépített, harminc éven keresztül, Varga Péter Pál kiváló vezetői munkája révén felépített kapacitás. Meg kellene teremteni a versenyt is egy kicsit az állami és a magán között, mert akkor lehetne igazán megmérni egy állami kórház hatékonyságát, ha ugyanazt a tevékenységet magánkórházban is végeznék, és ott kisebb költséggel történne és esetleg jobb minőségben.

A Bonafarmnál mi a következő állomás a teljes integráció felé?

Sok fejlesztést csináltunk az elmúlt években. Én ─ nem feltétlenül okos befektetői magatartásra vallóan ─ 1997-ben fektettem be először mezőgazdaságba. Akkor a villányi borászat volt az első, de még soha egy fillért ki nem vettem ebből az ágazatból. Ez nem azt jelenti, hogy kár volt befektetni, mert a cégek értéke viszont jelentősen nőtt, hiszen folyamatosan korszerűsítettünk. Lázár János meghirdette, hogy Mezőhegyes lesz az ország legkorszerűbb gazdasága. Én azt szeretném, ha a Bonafarm ezzel versenyezni tudna, még ha kevesebb állami támogatást kap is. Az utolsó szerzeményünk a Hungerit volt, húszmillió csirkét, tízmillió kacsát, hárommillió libát vágunk ott. Ezt a céget kell most jelentősen korszerűsítenünk, és ugyanazt a modellt folytatjuk, amit például sertésben vagy részben a tejtermelésben megvalósítottunk, azaz hogy saját alapanyag-előállító bázist hozunk létre. Ahogy a bankoknál követelmény, hogy ismerd meg az ügyfeledet, ne nyiss számlát olyan embernek, akit nem ismersz, ugyanúgy előbb-utóbb a fogyasztónál is feléled az a követelmény, hogy tudni akarom, mit eszem. Ki termelte, Magyarországon termelték-e, mit használtak a termeléshez, hol vágták le az állatot, ki dolgozta fel? És akkor lehet biztonságban, ha tudja azt, hogy ez egy transzparens és átlátható folyamat. Ezt szeretné a Bonafarm csoport biztosítani a magyar fogyasztóknak.

További befektetéseket tervez ezen a területen?

Természetesen, szeretnénk kilépni majd előbb-utóbb külföldre is, mint az OTP, hiszen a példa jó. A KITE például Szerbiában már nagyon aktív tevékenységet folytat, most Szlovákia lenne a következő célpontja, tehát keressük a befektetési lehetőségeket.

Fontos szerepet vállalt a volt Szent István Egyetemen. Mit lát benne? Mitől lesz jobb az alapítványi forma, mint ahogy korábban dolgoztak?

Ez több mint fenntartóváltás, hiszen összevontunk négy egyetemet, a Szent István Egyetemet, a Kaposvári Egyetemet, a gyöngyösi és a keszthelyi kampuszt. Ezen túlmenően a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ összes kutatóintézete, (kivéve az Agrárgazdasági Kutatóintézetet és az Erdészeti Tudományos Intézetet), szintén csatlakozott az a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemhez. A másik feladat, amit elvégeztünk, mielőtt a fenntartóváltás bekövetkezett volna, mert én személy szerint két éve vezetem ezt a munkát, az volt, hogy végig néztük az összes külföldi egyetemet. Hogy néznek ki a tananyagok, mit tanítanak? A legjobb egyetemeknél látható volt, hogy nem szétaprózott az agrároktatás, a tananyag szerkezete is egészen más, csak 50 százalékot tesznek ki a hagyományos agrárágazati tanulmányok, és a többi az digitalizáció, technológiai ismeretek, gazdálkodás - minden, amire szüksége van egy olyan vezetőnek, aki nagy mezőgazdasági vagy bármilyen céget vezet. Ennek révén azok a hallgatók, akik az egyetemet elvégzik, nagyon könnyen tudnak elhelyezkedni ágazaton kívül is, egy sokkal jobban használható diplomát kapnak. Kaposvárra már 82 százalékkal több diák jelentkezett, Gödöllőre pedig 35 százalékkal, mert érzik, hogy lesz változás. Most áttekintjük a szakokat, a karokat, a kutatóintézeteket összevontuk, a kutatóintézetek csatlakozásával felértékelődött az egyetem tudományos képessége is. Minden területen sokkal hatékonyabb struktúra jött létre. A digitalizáció, a robotizáció, amiket említettem a bank vonatkozásában, ugyanúgy fellelhetők lesznek az egyetem oktatásában, és részben már fellelhetőek a modern nagyüzemeknél a magyar mezőgazdaságban is.

Az utódlás kérdése foglalkoztatja? A Bonafarmnál Csányi Attila, az OTP-ben pedig Csányi Péter fontos szerepeket visz.

A Bonafarmnál egyszerűbb a válaszom, mert én magam sosem vezettem a Bonafarmot. Attila 2006 óta, tehát most már 16 éve vezeti a társaságot. Amikor elvállalta, azt ígértem, hogy nyújtok én is segítséget, de igazából semmilyen segítséget nem nyújtottam. Az általa irányított cégcsoport most már kétmilliárd eurós bevétellel rendelkezik és több mint tízezer embert foglalkoztat. Ő viszi tovább és jól csinálja. Az OTP-ben nyilván meg kell majd keresni az utódomat, mert az idők végeztéig nem szeretném én sem csinálni. Látom azokat az idős embereket, akiket kerülgetnek a fiatalok, mert totyognak és mindig pont úgy állnak, hogy ne lehessen elmenni mellettük. Én szeretném elkerülni ezt. Már ezt megelőzően szeretnék majd legalább egy nagy részt leadni a feladataimból is. Van egy óriási szerencsém, hogy rengeteg hobbim van, el tudom foglalni magamat. Úgyhogy persze, foglalkoztat az OTP-nél az utódlás.

Foci-Eb

A labdarúgó Európa-bajnokságon mit vár a magyar válogatottól mint a Magyar Labdarúgó Szövetség elnöke?

Egyértelműen az Európa-bajnokság legnehezebb csoportját kaptuk ki, ennél nem lehetett volna erősebbet összeválogatni.

Teher alatt nő a pálma?

Reméljük, hogy nő. Tapasztalatot szerzünk. Varane-nak, a Real Madrid védőjének van a cipőjére felírva a Dalai Láma mondása: „Én sohasem veszítek: Vagy győzök, vagy tapasztalatot szerzek.” Ez a helyzet a magyar válogatottal is, de nagyon sok meglepetést okozott már ez a válogatott, és először lesz lehetősége a szövetségi kapitánynak, Marco Rossinak, hogy hosszú időt töltsön együtt a játékosokkal, hiszen a jövő héten elkezdődik a felkészülés. Én abban bízom, hogy megfelelően fel tudja készíteni a játékosokat, és nagyon jó meccseket játszunk, és nagyon sokat tanulnak a játékosok belőle. 2016-ban is majdnem megvertük a portugálokat, és nem hiszem, hogy ők jobbak lettek. Christiano Ronaldo egyértelműen visszaesett a formáját tekintve, én meg úgy érzem, hogy a mieink fejlődtek, tehát bátran nézünk a jövőbe, remélem, hogy nem lesz majd csalódás a vége.