eur:
413.48
usd:
396.47
bux:
78741.84
2024. december 22. vasárnap Zénó

Az év végével távozik az alapító Varga Péter Pál a Budai Egészségközpont és az Országos Gerincgyógyászati Központ vezetői pozíciójából

A Budai Egészségközpont alapítója egy többlépcsős tranzakció-sorozat utolsó részeként 2021 augusztusában adta el 25 százalékos tulajdonrészét befektetőtársának, a Csányi Sándor tulajdonában álló Bonitás 2002 Zrt.-nek, amely nagyszabású fejlesztésbe kezd az intézményben. Az idén hetven esztendős gerincsebész december 31-ével formálisan is leköszön az intézmény ügyvezető igazgatói posztjáról, a pozíciót 2022. január 1-től eddigi helyettese, dr. Csernavölgyi István tölti be. Varga Péter Pál levélben köszönt el a munkatársaktól.

Az egyik legnagyobb és legrégebbi magán-egészségügyi intézmény, a 2001-ben alapított Budai Egészségközpont (BEK) nem kizárólag magánegészségügyi szolgáltatásokat nyújt: a 2005 óta a BEK által üzemeltetett Országos Gerincgyógyászati Központ Királyhágó utcai központi kórházában közfinanszírozással látják el és operálják a legsúlyosabb gerincbetegeket. Ez a tevékenység a továbbiakban is zavartalanul működik majd.

Varga Péter Pál az InfoRádiónak 2021 augusztusában a döntés okaként két dolgot említett: az egyik a kora, az idén lett 70 éves – igaz, ettől még továbbra is maradhatott volna kisebbségi tulajdonos a cégben –, a másik viszont, hogy olyan, jelentős forrásokat igénylő beruházás zajlik most, egy olyan új kórház építése, amelynek a finanszírozásában már nem tudott és nem is szeretett volna részt venni.

"Szükséges, hogy ebben a komoly befektetést igénylő periódusban egységes legyen a tulajdonosi szerkezet, ne legyenek eltérő tulajdonosi érdekek” – mondta a Budai Egészségközpont alapítója, és kiemelte: a leglényegesebb, hogy a tulajdonosi kilépése semmit sem változtat a központ ellátási filozófiáján, a változást sem a betegek, sem a kollégák nem fogják észrevenni. "Az építkezés, ami a következő két-három év programja, személyes közreműködést nem igényel, amikor pedig elkészül a kórház, akkor a friss erőknek jóval nagyobb lesz az operatív feladatuk, mint nekem, de ez is egy jó előre megtervezett folyamat" – mondta az alapító, aki akkor részleteket is elárult az új kórházról. A 35 milliárd forintot meghaladó beruházás keretében nemcsak az építkezés, hanem a világszínvonalú orvostechnika költsége is benne van. A Budai Egészségközpont orvostechnika tekintetében eddig is a világszínvonalon mozgott, de még további fejlesztésekre is lehetőség lesz most.

"Erősítjük a mozgásszervi profilunkat, amely most is piacvezető, a másik oldalon pedig szeretnénk elérni azt is, hogy olyan műtéti spektrumot valósítsunk meg, ami a jelenlegin túlmutat. Az új kórház legfontosabb szakmai váltása a sürgősségek irányába való elmozdulást lesz, nemcsak a baleseti sebészet, hanem a kardiológiai sürgősség vagy a belgyógyászati sürgősség is ugyanúgy a profil része lesz. Ma is nyújtunk privát baleseti sebészeti ellátást, de ez volumenében még meglehetősen korlátozott, ezt kiterjesztjük az idegsebészettől a mellkassebészetig, minden rendelkezésre fog állni a korszerű traumatológiai ellátás megszervezéséhez" – mondta az InfoRádiónak Varga Péter Pál.

Csányi Sándor, az OTP elnök-vezérigazgatója, immár 100 százalékos BEK-tulajdonosként a Portfoliónak adott 2021 novemberi interjújában így nyilatkozott a tranzakcióról: „Nagyon nagy fejlesztés előtt állunk, a meglévő kórház mellé építünk egy másikat is. Varga Péter Pál alakította ki a szakmai terveket, de úgy gondolta, hogy ő már nem fektetne be a kórházba, ezért döntöttem a kivásárlás mellett.”

Az alapító-gerincsebész augusztusban tulajdonosként kiszállt ugyan a Budai Egészségközpontból, de december 31-ig a társaság ügyvezető igazgatója és a menedzsment tagja maradt. Az év végével azonban a társaság vezetéséből is távozik. 2021 decemberében az alábbi levéllel köszönt el munkatársaitól.

„A kompetenciáról

A polgár, mint egyén értékének meghatározására, társadalmi hasznosságának megítélésére a társadalom többféle értékmérőt alkalmaz. Különböző történelmi korok különféleképpen dolgozzák fel ezt kérdéskört, mégis az írott történelem kezdetei óta van egyfajta egyetemes értékmérő, amely az emberi társadalomban szélesebben is elfogadott. Ez az értékmérő az egyénnek a saját közösségéhez való hűségéről, lojalitásáról szól , s történelmileg a “nemzet” és a “haza” fogalmának kialakulásával különös értékkel ruházódott fel. Patriotizmusnak hívjuk ezt, s az értelmező szótári meghatározás helyett hadd emeljem ki a kifejezés általános erkölcsi tartalmát: a saját érdekünk tudatos háttérbe helyezését nemzetünk és országunk közösségi érdekei mögé, az ezen elv mentén megélt hétköznapokat és az ezzel jellemezhető teljes életutat.

Az egyén patriótaságának mibenléte, milyenségének bizonyítása azonnali és egyértelmű helyet jelöl ki számára a közösségben. Cicero például védőbeszédeit elkezdve mindig védence nagyszerű patrióta erényeit ecsetelve igyekezett belopni őt hallgatósága szívébe, míg vádbeszédeit előszeretettel kezdte olyan példák felsorolásával, amik a vádlott patrióta voltát megkérdőjelező korábbi cselekményeit listázták. A modern kori társadalmak is a patrióta viselkedésben látják az erkölcsi megfellebezhetetlenség bizonyítékait, természetesen az egyes korok uralkodó nemzeti ideológiájában megfürdetve.

Vészterhes időkben mindenki könnyen tudja demonstrálni patriótaságát például válságok, háborúk esetén a hazát vagy a nemzetet fenyegető elementáris erőkkel való szembeszegülés valamilyen formájában. Ha viszont a békeidőket analizáljuk, vajon hogyan tudjuk eldönteni, ki patrióta, ki nem, vajon a polgár számára milyen lehetőségek adódnak hazafiságának demonstrálására?

Korunkban a politikai marketing soha nem látott mértékű befolyással bír a társadalom befolyásolására, az egyén és a társadalom közti kapcsolat manipulálására. Nehéz eligazodni a társadalomra napi szinten hatalmas volumenben zúdított információk és dezinformációk tengerében, hiszen ezek nagy része pont a mi fő kérdésünkkel foglalkozik: a mi időnkben és a mi országunkban ki a patrióta, és ki az, aki semmiképpen nem felel meg a kívánatos kritériumrendszernek. (Jelen írás igyekszik függetleníteni magát ettől az intellektuális agressziótól.)

Magam nagyon régóta hiszek abban, hogy a társadalom számára hasznos kompetenciát építve tudok leginkább megfelelni az általam kívánatosnak vélt patrióta magatartásmintának. A “kompetencia” általános értelmezéséből én a hozzáértést (voltaképp “szakértelemként” használva a kifejezést) emelném ki.

Érdekes gondolatot idéznék, amit én Kopátsy Sándor közgazdásztól hallottam. Az egyén társadalmi hasznosságát vizsgálva arra jutott, hogy ez három tényező szorzataként jellemezhető. Az első a veleszületett tehetség, kreativitás, a második a szerzett tudás, a harmadik pedig az egyénre jellemző morál. Míg az első kettő mindig pozitív előjelű, a morál természetszerűleg lehet negatív is. Tehát ha valaki nagy tehetséggel megáldva születik és nagy szerzett tudást halmoz fel, pozitív morál esetén igen hasznos tagja lehet a társadalomnak, de ha a nagy tehetség és nagy tudás (bármely csekélyen) negatív morállal társul, az a személy a társadalom számára egyértelműen káros szereplő.

Fontosnak látom leszögezni, hogy a kompetencia kérdéskörében a pozitív morált alapvetésnek tartom.

Az egyén sokat tehet saját kompetenciájának fejlesztéséért. Szakértelmet építhet, az univerzális emberi tudásanyagban elmélyülve juthat el a megismerés magasabb szintjeire.

(Frank Zappa, a rock-korszak egyik legnagyobb gondolkodója figyelmeztetett arra, hogy az információ az nem egyenlő a tudással, a tudás nem jelent önmagában bölcsességet, s a bölcsesség nem azonos az igazsággal.)

A kompetens ember saját kompetenciáját megosztva másokkal kompetencia-központokat hozhat létre, ami a kompetencia-transzfer révén akár nagy iskolák, műhelyek kialakulásához vezethet.

A társadalom felfogható kompetencia-központok hálózataként is, amelyek nemcsak napi szinten operatíve működtetik a társadalmat, de a progresszió motorjai, a nemzet jövőjének letéteményesei.

Az ebben a folyamatban résztvevő egyén saját megközelítésemben megfelel a jó patrióta kritériumainak. Hozzájárulása a nemzet fejlődéséhez és pozitív jövőképéhez egyértelmű, ugyanakkor nélkülözhetetlen az ország sikeres működéséhez napi és történelmi szinten egyaránt.

Ebből a gondolatmenetből logikusan következik, hogy egy ország kormányának alapvető kötelessége egyfelől az egyéni kompetenciák megszerzésének és fejlesztésének intézményes támogatása, másfelől a kompetencia-központok létrejöttének segítése, akár a kormány általi létrehozása, fejlesztése, egymás közti együttműködésük folyamatos támogatása. Az a kormány, amely ezt a feladatot eredményesen ellátja, jogosan várja el a patrióták támogatását, míg amely kormány ezen a területen képtelen teljesíteni, méltó a bukásra.

Az OGK kétségkívül kompetencia-központ szerepet tölt be. Munkatársai kompetens szereplők, vagy jó úton vannak abba az irányba, hogy azzá váljanak.

Varga Péter Pál”

A távozó intézményvezető a Népszavának adott korábbi interjúban azt is elárulta, hogy mire fordítja az üzletrészéért kapott összeget: ennek egy részéből finanszírozza a jövőben Kunffy Lajos festőművész kissé elhanyagolt, somogyi emlékmúzeumának felújítását, amivel immár két éve aktívan foglalkozik. Az emlékmúzeumban dokumentációs műhelyt is kialakítanak, amely a Somogyhoz kötődő művészek életútjának és tevékenységének tanulmányozását segíti majd.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Miután szombaton évzáró nemzetközi sajtótájékoztatót tartott a miniszterelnök, vasárnap este az M1-nek is interjút adott. Meglátása szerint Brüsszel nagy árat fog fizetni azért, hogy még mindig úgy gondolja, mindent az eddigiek szerint kell tovább csinálni. Ukrajnában és a világban is új realitás van, ehhez kell alkalmazkodni, Magyarország is ezt teszi a gazdasági semlegességgel és a jövő évi költségvetéssel is. "Jobban fogunk élni, de hogy szebben tudunk-e, ez a kérdés" - zárta az interjút.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×