Mi az MTSZA, amelynek egyrészt negyven szakmai szövetség a tagja, másrészt nem lobbiszervezetként definiálja magát?

Amikor 2017-ben létrehoztuk a Magyar Turisztikai Szövetség Alapítványt, akkor a turizmus területén meghatározó tizenegy szakmai szövetség amellett tette le a garast, hogy egy olyan együttműködési rendszert hoz létre, amely nem veszi át az adott szövetségek érdekérvényesítő szerepét, hanem szakmai szolgáltatásokat fog nekik, illetve a később csatlakozó szövetségeknek és azok tagjainak nyújtani. Ezek kommunikációs, képzési, továbbképzési, kutatási, elemzési szolgáltatásokként meg is valósultak.

Mekkora pusztítást végzett a járvány a hazai turizmusban az után, hogy 2019-ben mindenki azt mondta, pompásan mennek a dolgok?

2010-től kezdve folyamatosan erősödött a turizmus, mindig rekordév következett az előzőhöz képest. Ez a folyamat szakadt meg 2020-ban, amikor tavasszal a pandémia miatt térdre esett a turizmus. Először és leglátványosabban a konferencia- és üzleti turizmus, aztán a szabadidős turizmus is. Most 2021 májusában az újranyitás pillanatait éljük, és arra számítunk, hogy a belföldi turizmus indul meg elsőként. Az már most látható, hogy a Balatonnál, a fürdővárosokban, a népszerű kirándulóhelyeken óriási lesz a forgalom. Az a várakozásunk, hogy a tavalyi június-július-augusztusi rekordokat is meg fogja dönteni a forgalom, és éppen emiatt lenne fontos, hogy ne csak ezeken a mindenki által ismert, népszerű helyeken töltsük el a szabadidőnket, hanem az ország összes többi desztinációját is látogassuk meg, részben azért, hogy a legnépszerűbb helyeken ne legyen olyan óriási a tömeg, részben így segítsük az összes vidéki turisztikai szolgáltató talpra állását.

A Balatonnál a belföldi turizmus fog nyomást okozni?

Így van, a külföldről beutazó turizmus éledezése sokkal lassúbb. A budapesti nemzetközi repülőtérre 2019-ben naponta 300-350 repülőgép érkezett, most jó, ha 18-20, és nyilvánvalóan ez az elmaradás a beutazó vendégek számában is tetten érhető. Havonta 50-60 ezer vendég érkezik most a 2019-es egymilliós havi csúcsokkal szemben. Emiatt azt a szintet, amit a magyar turizmus 2019-ben tudott, valószínűleg csak 2024-ben fogja újra elérni.

Hová lehet elvinni az embereket máshova is, mint például a Balaton? Mert azt szoktuk meg, hogy ha nyár, akkor Balaton.

Más desztinációk is nagyon erősek, például Debrecen, a Hortobágy, a Tisza-tó vagy a Dunakanyar, Pécs, Villány, ezek is rengeteg vendéget vonzanak. Mi nyilván, a Magyar Turisztikai Ügynökség belföldi kampányaihoz illeszkedve, azt képviseljük, hogy ne csak a Balatonhoz menjenek a vendégek, hanem látogassák meg Magyarország másik tíz térségi desztinációját, töltsenek ott is időt, fedezzék föl az ott található értékeket is.

El tudják magyarázni az embereknek, hogy mi az az élmény, amit ebben a tíz desztinációban kaphatnak? Mert a Balatont nagyjából tudjuk, de a Tisza-tavat például kevésbé ismerik az emberek.

Ez egyre inkább nem így van, az emberek a minőséget, a nyugodtabb pihenés lehetőségét meg helyenként az autentikus élményeket keresik, ezért olyan térségek irányába is elindulnak, amelyeket korábban talán nem is ismertek vagy keveset tudtak róla. Mondjuk, maradjunk a Tisza-tónál, a mi gyerekkorunkban még Kiskörei víztározónak hívták, azóta egy nagyon komoly márkaépítési folyamat eredményeképpen turisztikai desztinációvá vált, amihez az kellett, hogy Poroszlón épüljön meg az ökocentrum, hogy körbebiciklizhető legyen a tó, hogy a MÁV közvetlen járatokat indítson kerékpáros vasúti kocsikkal. Ezeknek az eredményeképpen tavaly nyáron a Tisza-tónál a kerékpáros turisták száma például megduplázódott.

Hány nap egy ideális nyaralási időszak?

Az az általános tapasztalat, hogy a kevesebb hosszú pihenés helyett az emberek évente többször, rövidebb időre mennek. A három-négynapos tartózkodások a legnépszerűbbek.

Erre beállnak a szolgáltatók?

Nem nagyon tudnak mást tenni, a kereslethez kell alkalmazkodniuk.

Budapest az utazási korlátozások hatására egyik napról a másikra ürült ki. Mekkora a veszteség?

Nincsen kifejezetten olyan statisztikai adat, hogy Budapestnek az üzleti részesedése a teljes turizmuson belül mekkora, de sajnos majdhogynem fölösleges arányokról beszélni, hiszen lényegében 8-10 hónapra lenullázódott azoknak a vállalkozásoknak a bevétele, amelyek a turizmusból éltek Budapesten.

Tönkrementek ezek a vállalkozások?

Változó mértékben voltak válságállók, változó mértékben voltak tartalékaik és ezt változó mértékben fordították a válság átvészelésére. Körülbelül a munkaerő felét voltak kénytelenek a vállalkozások elbocsátani, a másik felének a megtartásában pedig tudták használni azokat a támogatásokat, amelyeket a kormány bértámogatás, járulékmentesség, illetve -kedvezmény és hitelmoratórium formájában tudott nyújtani. Voltak olyan vállalkozások, amelyek jelentősen leépítették magukat, és voltak olyanok, amelyek egyenesen hibernálták a tevékenységüket az újraindulásban bízva.

Amelyek megtartották a munkaerőt, most azzal kell szembenézniük, hogy aki hibernált, az most rá fog ígérni az ő munkavállalóikra?

A turizmusnak a pandémia előtt is az volt a legnehezebb kérdése, hogy hogyan tud megfelelő képesítésű, megfelelő hozzáállású munkaerővel dolgozni. Ugyanez a fő kérdés most is azzal a különbséggel, hogy a jó munkaerőt hogyan tudja visszacsábítani. Jóformán biztos, hogy magasabb bérigénnyel fognak jelentkezni a munkavállalók, ami az árak emelkedésében fog lecsapódni.

A konferencia- és üzleti turizmus hogyan tud felállni, amikor az sem biztos, hogy lesznek nagy, globális, többezres konferenciák, mert lehet, hogy mindenki marad az irodájában, és onnan konferenciázik?

A rövid távú feladat a gyors alkalmazkodás volt, az online és hibrid rendezvények világába való gyors átlépés. A közép- és a hosszú távú feladatoknál már különbséget kell tenni aszerint, hogy az üzleti turizmus melyik piacán vagyunk, ugyanis az egyik, a vállalati rendezvények, az úgynevezett corporate meetingek világa, az gyorsabb, dinamikusabb piac. Itt néhány hónapon, fél éven belül hozzák meg a döntéseket, a másik része viszont a kongresszusok, konferenciák, nagy kiállítások, amelyeket két-három vagy akár négy-öt-hat évre előre terveznek. Annak a munkának óriási a jelentősége, hogy hogyan lehet Magyarországra hozni kettő-öt év múlva megrendezésre kerülő kongresszusokat, konferenciákat. A legfontosabb feladat, hogy legyünk képesek pályázni, legyünk képesek elhitetni, hogy bizonyos rendezvényeknek a legjobb helye Budapesten lenne. Nyilvánvalóan, ha azt látjuk, hogy a hagyományos értelemben vett konferenciaturizmus nem fog helyreállni, akkor ehhez majd nekünk is alkalmazkodnunk kell.

Mivel lehet most elmagyarázni, hogy az adott konferenciának Budapesten volna a legjobb helye?

A város természetes adottságaival és infrastruktúrájával bármilyen pályázaton el lehet indulni és emellett különleges jelentősége van annak, hogy ez egy Covid szempontjából is biztonságos hely, erről kell minél többeket meggyőznünk.

Vannak már az üzleti turisták számára is elérhető és érthető irányelvei a biztonságos újranyitásnak?

Igen, a Covid-biztonsági szabályok hozzáférhetők az MTÜ honlapján, tehát aki ma tájékozódik és a rendezvényének helyszínt keres, Budapestben egy jó helyszínt fog találni.

Vannak már jelentkezők?

Már lett is volna rendezvény az idén, kettő is, de sajnos nem tudtak megvalósulni, nem rajtunk, hanem a Covidon múlt, hogy nem tudtuk ezeket realizálni.

Megfelelő Budapest légi elérése?

Budapest egy jól elérhető desztináció, és készen állunk a rendezvények fogadására, innentől kezdve csak a Covid-helyzet mérséklődésén, illetve a légi járatoknak a beindulásán múlik a dolog.

A légi járatok nyilván akkor indulnak be, amikor az európai uniós, meg a nemzeti szabályok azt lehetővé teszik, de ezek villámgyorsan tudnak változni, ahogy a járványhelyzet is változik.

Ezért értékelődik fel a jelentősége az utazási irodáknak, a beutaztató irodáknak, hiszen ezek azok, amelyek folyamatosan rajta tartják az ujjukat a változások ütőerén, és gyorsan tudnak alkalmazkodni a helyzethez. Jelenleg az egész világ ezt csinálja, próbál minél gyorsabban reagálni, amint bármilyen fejlemény történik.

Hogyan működnek együtt a főváros turisztikai szervezetével? Mert végül is Budapest a brand, amikor Magyarországot nézik.

Így van, Magyarországnak a két leismertebb turisztikai márkaneve Budapest és a Balaton. Egyrészt az ország márkakommunikáció tekintetében a Magyar Turisztikai Ügynökség a meghatározó, és ez kiterjed Budapestre is, másrészt Budapest vezetése is érdekelt a turizmus fejlesztésében. Mi a két szereplő között egyfajta híd szerepet töltünk be. A legszorosabb együttműködés közöttünk az üzleti turizmus fejlesztése területén van.

Budapestnek is vannak nagyon jellemző kiállítási helyei, javítja a Hungexpo esélyét, mondjuk, a mezőgazdasági vagy az ipari kiállításokra, ha például a németek nem úgy rendeznek nagy kiállítást, mint ahogy eddig szoktak rendezni.

A pandémiától függetlenül az egyik legnagyobb fővárosi fejlesztés a Hungexpo. Létrejön egy olyan konferenciakapacitás, amely eddig nem volt Budapesten, és mi abban bízunk, hogy a Covid-protokollok maradéktalan betartásával népszerű helyszín lesz a jövőben.

Egyáltalán az emberek be akarnak-e majd menni egy nagy, légkondicionált helyre, amikor azt tanultuk, hogy a légkondicionálás meg a bezártság egyenlő a fertőződéssel?

Az eddigi tapasztalatunk az üzleti és a szabadidős turizmusban egyaránt, hogy az emberek egyre inkább vágynak arra, hogy visszatérhessenek a korábbi, úgymond normális életükhöz, és jelenleg Magyarországon az átoltottságnak a mértéke ezt közelesen lehetővé is teszi.

Ha meglesz az ötmillió, hatmillió, hétmillió, nyolcmillió beoltott, akkor a szakma úgy érzi, hogy újabb lépéseket lehet tenni?

Amint az átoltottság eléri a kritikus mértéket, kialakul a nyájimmunitás, akkor nagyjából helyre fog állni a turizmus. Visszapattanó tendencia lesz, viszonylag hamar visszaállnak azok a folyamatok, amik korábban működtek.

Nem lesznek olyan emberek, akik inkább nem mennek már olyan messzire, mert mi van, ha menet közben üt be a baj?

Mi arra számítunk, hogy tudatosabbak lesznek a turisták, a külföldiek és a belföldiek egyaránt. Mind az utazási célpont megválasztásában, mind az utazás előkészítésében és a legbonyolításában, feltételezzük, hogy egyelőre biztosan kerülni fogják azokat a helyeket, ahol tömegbe lehet kerülni, ahol nagyobb a megfertőződésnek a veszélye.

A fesztiválturizmus mikor éledhet újra? A Sziget ebben az évben sem lesz például.

Viszont a kisebb rendezvények a távolságtartási szabályokkal, higiéniás szabályokkal, Covid-protokollok betartásával elindulhatnak.

De hogy lehet például egy koncertet megcsinálni távolságtartási szabályokkal?

Nagyon érdekes példát láttunk Angliában, ahol szigetszerűen kialakított területeken voltak a vendégek, és meghatározott számú ember tartózkodhatott egy ilyen kis szigeten, és a szigetek között pedig megfelelő távolság volt. De visszakanyarodnék az oltásra, aki az oltást kétszer megkapta, és a második óta megfelelő idő eltelt, úgy tekintjük, hogy biztonsággal vehet részt ilyen eseményeken.

Hogy lehet fölkészülni és egyáltalán kinek kell fölkészülnie a rendkívül gyorsan változó szabályokra?

Nyilván mindenkinek. Ez az egyéni utazónak is, az utazásszervezőnek is a felelőssége, hogy folyamatosan tájékozott legyen a szabályokról, és ennek megfelelően hozzák meg a döntéseiket.

A SZÉP-kártyán megnövelt kedvezmények vannak, átjárható a három zseb, 160 milliárd forint ül még mindig rajta. Mekkora lökést adhat ez a turizmusnak?

A SZÉP-kártya meghatározó motorja volt a válság átvészelésének a tavalyi évben is. Körülbelül kétmillió magyarnak a zsebében lapul SZÉP-kártya, és nagyjából 34 ezer elfogadóhely várja a vendégeket. 2020-ban 290 milliárd forintot töltöttek föl a munkáltatók a kártyákra, és az emberek 230 milliárdot költöttek el. Tehát még 2019-ből feltöltött összegek is vannak a kártyákon, és ehhez jön még hozzá az, amit a munkáltatók 2021-ben töltenek föl. Ebből az következik, hogy most már körülbelül 200 milliárd forint van a kártyákon, amit ráadásul akár szálláshelyen, akár vendéglátásban, akár szabadidős szolgáltatónál igénybe tudnak venni. A turisztikai szolgáltatók nyugodtan számolhatnak azzal, hogy ez a 200 milliárd forint előbb-utóbb náluk fog kikötni. És van még egy fontos dolog: a SZÉP-kártyán lévő pénz bankszámlapénz, ezért sosem jár le. Akinek, mondjuk, még 2019-ből származó feltöltése van, az el fogja tudni költeni 2021-ben, de még 2022-ben is.

Látják-e már, hogy kik azok a fiatalok, akik szeretnének turizmussal, vendéglátással foglalkozni életükben egy ilyen év után, amikor semmi nem volt biztos?

A felsőoktatásban a turizmus, vendéglátás és a hasonló szakok iránti érdeklődésben nincsen visszaesés. A feltételezésünk az, hogy a fiatalok látnak fantáziát a turizmusban, a vendéglátásban, a mi feladatunk pedig az, hogy ezt be is mutassuk nekik, hogy ezek szép szakmák, amelyekben van perspektíva, vonzó példaképekkel, karriercélokkal segítsük minél többeknek azt a döntését, hogy a turizmusban keresse a boldogulását.

Honnan lesznek séfek meg pincérek?

Az egy másik világ, és a jövő nagy kérdése az, hogy sikerül-e a vendéglátásban és a turizmusban az úgynevezett kékgalléros szakmákat is olyan vonzóan bemutatni, illetve a bennük rejlő továbblépési perspektívát, karrierlehetőséget, életpályát bemutatni, hogy minél több fiatal válassza ezeket a szakmákat.

Hogy lehet ez vonzóan bemutatni, amikor az ember tudja, hogy egy pincér ledolgozza térdig a lábát? Kőkemény munka a séfé, a szakácsé is.

Ebben az ágazatban akkor kell dolgozni, amikor a vendégek éppen a pihenésüket élvezik. Nyilván a versenyképes jövedelem, a normális munkakörülmények az egyik, amivel meg lehet szólítani a fiatalokat, illetve a másik, ha megmutatjuk, hogy ezekből a munkakörökből tanulással, továbbtanulássa milyen szerepekbe lehet továbblépni a ranglétrán, milyen sikereket lehet középkorú felnőtté válva elérni.

Hogyan lehet egy versenyképes jövedelmet meghatározni?

Nemcsak a fizetés számít, hanem az egyéb munkakörülmények is. Ma már egyre inkább a fiatalok úgy választanak munkát, hogy a jövedelemszint mellett a többi tényező is nagyon fontos, az, hogy hogyan bánnak velük a munkahelyen, milyen körülmények között van megoldva a lakhatásuk, nem utolsó sorban az, hogy hány száz kilométerre kell lenniük az otthonuktól, a családjuktól, a szeretteiktől.

Felnőtt Magyarország a kerékpáros turizmushoz?

A legjobb úton haladuk ahhoz, hogy felnőjön hozzá. Magyarországnak páratlanul jók az adottságai a kerékpározás tekintetében. 2010-ben 4500 kilométer kerékpározható útvonal volt, ma picivel több mint 9000 kilométer ezeknek az utaknak a hossza, és 2030-ra a kormány szándékai szerint 15 ezer kilométer lesz. 9,7 millió magyar él ebben az országban, közülük 6,5 milliónak saját kerékpárja van, és további 1 millióan férnek hozzá kölcsön vagy bérelhető kerékpárhoz, tehát azt lehet mondani, hogy Európában az első háromban vagyunk mindennapos kerékpározás és kerékpáros kirándulás szempontjából. Ami a szolgáltatásokat illeti, ott kell fejlesztéseket végrehajtanunk annak érdekében, hogy a kerékpáros vendég egyrészt úgy érezze, hogy őt szívesen fogadják, másrészt tényleg hozzájusson mindenhez, amire szüksége van. A kerékpáros turista egyáltalán nem egy lesajnálandó vendégtípus, mert a kerékpáros turizmus az egyik legalkalmasabb eszköz arra, hogy oldjuk Magyarország turizmusának a legnagyobb problémáját, a térbeli és az időbeli koncentrációt. Kerékpározni kényelmesebb április-május meg szeptember-október hónapokban, tehát minden olyan desztinációban, amelyik azzal a problémával küzd, hogy nyáron túlterhelt, a kerékpáros turizmus lehet az egyik megoldás arra, hogy vendége legyen.

Mit kell még csinálniuk azonkívül, hogy nem árt, ha egy pumpa, tartalékbelső meg alkatrész hozzáférhető a panzióban?

Két meghatározó dolog van, az egyik az, hogy a kerékpárral bejárható utak valódi hálózatot alkossanak, a másik maga a kerékpárosbarát szemlélet. Egészen egyszerű dolgokat kell elképzelni, például a szállásadó adjon egy éjszakára is szobát a kerékpáros vendégnek, vagy biztosítson zárható kerékpártárolást.

De itt sem csak a Balatonra kell gondolni.

Általában népszerűek a tavaink, amelyeket körbe lehet kerülni kerékpárral, de ott vannak az Eurovelo-útvonalak a Duna, a Tisza mentén, ezeknek a fejlesztésével még óriási keresletet tudunk elérni a kerékpáros turisták körében.

Magyar vagy külföldi kerékpáros turisták?

Is, is, különösen Ausztriában, Németországban, Hollandiában rendkívül népszerű a kerékpáros turizmus, és keresik is az új úticélokat, de a magyar vendégekre is igaz ez. Ma már kevésbé fontos a belföldi, külföldi megkülönböztetés. A magyar vendégek körében is ugyanúgy megtaláljuk a minőségi szolgáltatásokat szerető fizetőképes vendégkört.