Jelentősen eltért a kitűzött pályáról a globális élelmiszerrendszer: a jelenlegi folyamatok alapján a világ országainak többsége nem teljesíti a 2030-ra vállalt célokat – írja az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete, a FAO friss értékelése nyomán a vg.hu.

A Food Systems Countdown Initiative kutatói 197 ország teljesítményét vizsgálták 44 mutató alapján. Az elemzés az étrend és az egészség mellett a mezőgazdaság környezeti terhelésére, a vidéki megélhetésre, a kormányzás minőségére és az élelmiszer-ellátás ellenálló képességére is kiterjedt.

A legtöbb ország a 30 darab, globális céllal összeköthető mutató közül még csupán egyet, a mobiltelefon-előfizetések számát teljesítette, amit az összekapcsoltság és a válságállóság egyik közelítő mutatójaként használnak. Huszonkét területen az államok kevesebb mint harmada érheti el a kitűzött célt 2030-ig.

Igaz, hogy Európa közelebb áll az élelmezési és fenntarthatósági vállalások teljesítéséhez, mint a világ más térségei, ez azonban egyáltalán nem jelenti azt, hogy jó a helyzet.

A FAO elemzése szerint a kontinensen tizenkilenc mutató célértéke vált elérhetetlenné 2030-ra a jelenlegi folyamatok folytatódása esetén.

Egy, a Nature Food folyóiratban publikált kutatás szerint a vízfelhasználás és a növényvédő szerek alkalmazása terén Európának is komoly a lemaradása, emellett több mutató világszerte nem egyszerűen stagnál, hanem rossz irányba változik:

• növekszik az ultrafeldolgozott élelmiszerek értékesítése és az agrárágazat vízigénye,
• miközben romlik a civil társadalom részvétele és a kormányzati elszámoltathatóság.

Az Eurostat rámutat, hogy a FAO által kiemelt egyik legsúlyosabb problémával, az egészséges étrend megfizethetőségével Magyarországnak is meggyűlik a baja. Az Európai Unió lakosságának 8,5 százaléka 2024-ben anyagi okból nem engedhetett meg magának minden második nap húst, halat vagy ezek vegetáriánus megfelelőjét tartalmazó étkezést. A szegénységi kockázatnak kitett magyarok körében ez az arány 37,3 százalék volt, ami Szlovákia és Bulgária után a harmadik legmagasabb értéknek számított az EU-ban.

Az egészséges élelmiszerek drágulása nemcsak az éhezést és a hiányos táplálkozást súlyosbíthatja, hanem az elhízás terjedéséhez is hozzájárulhat. Az alacsonyabb jövedelmű háztartások sok esetben olcsóbb, magas energiatartalmú, ugyanakkor kevés vitamint, ásványi anyagot és rostot tartalmazó termékekkel próbálják fedezni napi kalóriaszükségletüket.

Az egyik legnagyobb lemaradás az élelmiszerrendszerek üvegházhatásúgáz-kibocsátásának mérséklése terén mérhető: a globális átlag 75 százaléknyira van a kitűzött céltól, és a jelenlegi tendencia alapján egyetlen ország sem fogja teljesíteni a 2030-ra tett vállalását.

A kutatók szerint ezeknek a céloknak az eléréséhez több mint 70 százalékos kibocsátáscsökkentésre lenne szükség. Ez a gyakorlatban már aligha megvalósítható. Még a 2050-es időtávhoz is évi 60 százalékot meghaladó változást tartanak szükségesnek, ami rendkívül gyors technológiai és szerkezeti átalakulást feltételezne. Ráadásul a mezőgazdasági vízkivételt is 15 százalékkal mérsékelni kellene a legtöbb régióban, ami Magyarország és a környező országok számára különösen nagy feladat, lévén az aszályok miatt egyre inkább nő az öntözési igény.

A jelentés szerint a vizsgált mutatók mintegy fele globálisan már kedvező irányba változik, és hét területen az országok legalább harmada jó úton halad a 2030-as cél felé. A hosszabb, 2050-ig terjedő időszakban a vállalások jelentős része még teljesíthető lehet, ehhez azonban gyorsabb és következetesebb beavatkozások szükségesek. A FAO szerint mindenek előtt a legsürgetőbb feladat az egészséges étrend megfizethetőségének javítása, az élelmiszer-bizonytalanság csökkentése, a kormányzati hatékonyság növelése és az élelmiszerrendszerek kibocsátásának visszafogása lenne.