Tárgyalást kezdeményezett az árrésstop kivezetéséről az új kormánnyal a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség (MNKSZ). Neubauer Katalin főtitkár szerint a másfél éve érvényben lévő intézkedés már nemcsak az üzleteket, hanem a feldolgozóipart is hátrányosan érinti, az alacsony infláció és az erős forint pedig lehetővé tenné a megszüntetését.
Az MNKSZ főtitkára az InfoRádióban elmondta: olyan aggályokat fogalmaztak meg, amelyek az árréssapka kapcsán merültek fel. Ezek közül elsőként azt emelte ki, hogy a szupermarketek és a kényelmi boltok nem tudnak 10 százalék árréssel dolgozni hosszú távon. Emlékeztetett, hogy 43 élelmiszer-termékcsoport esetében immár 16. hónapja kötelező a 10 százalékos árrés alkalmazása. Úgy véli, ez nem fenntartható.
A szupermarketek és kényelmi boltok költségszintje 28-32 százalék közötti, és Neubauer Katalin felhívta a figyelmet, hogy ez a termékkör több száz, néhol akár ezer terméket is jelent.
A másik nagy problémának azt nevezte, hogy a nem kötelezett kiskereskedőkre – akik nem mellékesen nagykereskedőktől vásárolják az árut – nem vonatkozik a 10 százalék, viszont a jelenlegi rendszerben olyan magas fogyasztói árakat határoztak meg az utóbbi időben, hogy nagy számban elfordultak tőlük a vásárlók. Az aggasztó helyzetet tetézte az erős forint, ami a feldolgozóipar szempontjából jelentős gondot okoz. Ez annak az eredménye, hogy minden egyes terméknek az import alternatívája beszerzési áron olcsóbb az erős forintnál. Neubauer Katalin elmondása szerint ennek a hatása megjelent a polcokon,
az importtermékek hányada ugyanis növekszik, ami azonban már nemzetgazdasági károkat is jelent, ezért abban bíznak, hogy a kormány minél előbb napirendre veszi az árrésstop kivezetését.
Korábban az Orbán-kormány azzal érvelt, hogy az áruházláncok akkora árréssel dolgoznak és akkora haszonnal rendelkeznek, hogy bőven lehet ebből csökkenteni. Az MNKSZ főtitkára szerint viszont az árrés és a haszon teljesen eltérő dolog. Mint mondta, az árrés fedezi a költségeket, jelenleg pedig az árrés van szabályozva, ami a költségek egyharmadát sem fedezi a szupermarketekben. A főtitkár emlékeztetett, hogy a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség már a bejelentéskor jelezte, hogy nem ért egyet az árrésstop bevezetésével, és már akkor is aggályosnak tartotta a döntést. Megjegyezte: a kiskereskedelmet a legkönnyebb szabályozni és ellenőrizni, de amíg nem ellátási lánc szemléletű a szabályozás és az esetleges szankciók alkalmazása, addig nem lehet célt érni.
Az infláció ugyan csökkent, és az első időszakban fontos eleme volt ennek a központi árrés-szabályozás is, de Neubauer Katalin szerint az első hónapok után elmúlt ennek a hatása. Ma már alacsony infláció van, az élelmiszerek árai nem nőnek, a forint erős, tehát egy nagyon kedvező gazdasági környezet lenne arra, hogy kivezessék az árrésstopot, miközben a károk egyre számottevőbbek.
Egyes kiskereskedelmi láncok már veszteségesek, amit Neubauer Katalin nagyon szomorúnak tart, hiszen egy vállalkozást azért indítanak el, hogy profitot termeljen, másrészt a forrása is a fejlesztéseknek. A főtitkár szerint azonban
az árrésstop elveszi a vállalkozások hasznát, így a fejlesztések is elmaradnak.
Neubauer Katalin figyelmeztetett: már a boltbezárásokon is látszik, hogy gyorsuló ütemben fogynak a kiskereskedelmi egységek, vagyis nagyon koncentrálódik a piac. „Ennek több tényezője nemzetgazdasági szempontból káros, igyekszünk ezeket megvilágítva tárgyalóasztalhoz kéredzkedni. Jeleztük egyeztetési szándékunkat a kormányzatnak” – jegyezte meg az MNKSZ főtitkára, aki bízik benne, hogy a gazdasági tárcánál a kereskedelemért felelős helyettes államtitkár személye (Kozák Tamás), illetve az ő kinevezése egy jelentős lépés abba az irányba, hogy elkezdődhessenek a gyorsított ütemű egyeztetések.
A Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség még nem kapott időpontot a kormánytól a kezdeményezett tárgyalás lefolytatására, de Neubauer Katalin azt megerősítette, hogy egyeztetési ígéretet kaptak a közeljövőre vonatkozóan.
A cikk Varga Mónika interjúja alapján készült.








