Infostart.hu
eur:
367.86
usd:
335.39
bux:
143888.3
2026. november 18. szerda Jenő
Fiatalok a ponthatárokat nézik telefonjukon a Kulturális és Innovációs Minisztérium, az Oktatási Hivatal és a HÖOK Közhasznú Nonprofit Kft. közös szervezésében megrendezett Pont Ott Parti felvételi eredményváró rendezvényen a Budapest Parkban 2024. július 24-én. Immár második éve több mint 90 ezren jutottak be a megújult, versenyképes magyar felsőoktatásba! – közölte a Kulturális és Innovációs Minisztérium a felsőoktatási ponthatárok esti kihirdetése után.
Nyitókép: MTI/Lakatos Péter

Még mindig csak 30 ezer forint ösztönzi a legjobb egyetemistákat – kikelt a HÖOK

Azt követeli a hallgatói érdekképviselet, hogy legyen az erre fordítható központi forrás a jelenleg rendelkezésre álló duplája.

A felsőoktatási ösztöndíjak forrását jelentő hallgatói normatíva megduplázását kéri a 2027-es költségvetésben az országgyűlési képviselőkhöz és az érintett parlamenti bizottságokhoz írt levelében a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) – közölte a szervezet pénteken.

A levélben felhívták a figyelmet arra, hogy az egy hallgatóra jutó normatíva összege 2020 óta változatlanul évi 166 600 forint. Ennek nyomán a tanulmányi ösztöndíj minimális összege – a normatíva 5 százaléka – havi 8330 forint, és a a legmagasabb átlaggal rendelkező hallgatók is ritkán kapnak 30 ezer forintnál többet.

Ez az összeg pedig mára egyáltalán nem jelent érdemi motivációt a jobb tanulmányi eredményre – vélekedtek.

Felidézték, hogy

a hallgatói normatíva 2007 óta egy alkalommal bővült, 2020-ban 119 000 forintról a jelenlegi 166 600 forintra,

ami 40 százalékos emelkedést jelentett akkor. Eközben a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a teljes fogyasztói kosár árszintje 2007-hez képest 223 százalékra, az élelmiszerek ára pedig több mint háromszorosára emelkedett. A lakhatás költségei tovább növelik a hallgatókra nehezedő terheket: az egyetemvárosokban az albérletek átlagos költsége 2025-re csaknem 200 ezer forintra emelkedett, Budapesten pedig meghaladta a 260 ezer forintot – emlékeztettek.

Hozzátették: ebben a helyzetben a hallgatók fele tanulmányai mellett legalább félállásban dolgozik, ami mellett kevesebb idejük jut a tanulásra, a közösségi életre és az egyetemi életben való részvételre. Továbbá a munkavállalás növelheti a felsőoktatási lemorzsolódás kockázatát is – sorolták.

A HÖOK szerint tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy tavasszal a korábbi kormányzat egy eseti döntéssel 50 százalékos ösztöndíjemelést rendelt el, az emeléshez azonban nem kapcsolódott többletforrás. Az emelést az intézmények saját költségvetésükből finanszírozták, a döntéshez pedig nem társult olyan jogszabályi háttér sem, ami hosszú távon biztosította volna annak fenntarthatóságát.

„Mindezek következtében az őszi félévben az intézmények már nem tudják ugyanazon a szinten biztosítani a korábban megemelt ösztöndíjakat. A hallgatók ezt a gyakorlatban az amúgy is alacsony ösztöndíjak jelentős csökkenéseként élik meg, ami érthető módon jelentős elégedetlenséget vált ki” – fogalmaztak. „Ha valóban fontos a magyar felsőoktatásban tanuló fiatalok helyzete, akkor olyan ösztöndíjrendszerre van szükség, melynek finanszírozása hosszú távon biztosított, az intézmények számára kiszámítható, a hallgatók számára pedig valódi segítség” – zárta levelét a HÖOK.

Címlapról ajánljuk
Tanács Zoltán az InfoRádióban: a tudomány és innováció nyertese a költségvetésnek

Tanács Zoltán az InfoRádióban: a tudomány és innováció nyertese a költségvetésnek

Egymásnak feszült az Akadémiai Dolgozók Fóruma és a Tudományos és Technológiai Minisztérium. Tanács Zoltán miniszter erről a vitáról is beszélt az InfoRádióban, és azt is elmondta: bár nagyon nehéz helyzetben vették át a kormányzást, a tudomány és az innováció nyertese az átalakításoknak, a 2027-es költségvetésben 20 százalékkal többet fognak erre a területre költeni.

Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager

Újabb történelmi mérföldkőhöz érkezik a Voyager–1: a NASA 1977-ben felbocsátott űrszondája november 18-án eléri az egy fénynapos távolságot a Földtől, vagyis csaknem 26 milliárd kilométerre kerül bolygónktól. A világűr legtávolabbra jutott – ember alkotta – eszköze már a csillagközi térből küldi adatait, a vele való kommunikáció pedig egyre nagyobb kihívást jelent. Hogy mit jelent ez a rekord, milyen felfedezéseket köszönhetünk a szondának, és meddig működhet még, erről is beszélt az InfoRádióban Kiss László.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
A NATO-t fenyegeti Oroszország, Európa tárgyalni akar - Szerdai híreink az orosz-ukrán háborúról percről percre

A NATO-t fenyegeti Oroszország, Európa tárgyalni akar - Szerdai híreink az orosz-ukrán háborúról percről percre

Orosz vezetők a NATO-t fenyegetik, részben az Ukrajnában szolgálatot teljesítő francia katonák, részben a Krími híd elleni támadás miatt. A balti államok sorra zárják le a határaikat Oroszország felé. Európai vezetők közben arról beszélnek: tárgyalni kell Vlagyimir Putyinnal, mert másképpen a fejük fölött egyezik meg Washington és Moszkva Európa új biztonsági rendszeréről. A fronton csak kisebb változások voltak az elmúlt napokban: délen, Zaporizzsja térségében nyomultak előre az oroszok. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború szerdai eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×