2026 februárjában a Bitcoin piaci értéke egyetlen nap alatt több mint 200 milliárd dollárral csökkent. Az ilyen mozgások régen csak technológiai óriások részvényeinél fordultak elő. A különbség ma már az, hogy a kriptovaluta-piac akkora lett, hogy a zuhanásoknak gazdasági következményei is lehetnek. A Bitcoin még mindig kockázatos játék, de már túl nagy ahhoz, hogy figyelmen kívül hagyjuk.

Daniel 2026. február 6-án reggel a szokásos módon nyitotta meg a kereskedési felületét. Az előző este még minden viszonylag nyugodtnak tűnt. A Bitcoin ára 73 ezer dollár felett állt, és bár a piac hetek óta gyengült a 2025 őszi csúcs után, semmi sem utalt arra, hogy aznap valami rendkívüli fog történni.

Aztán a grafikon meredeken lefelé fordult. Először 70 ezer. Aztán 68. Majd 65. Néhány órán belül az ár 63 ezer dollár alá esett. Mire a piac stabilizálódott, a Bitcoin piaci kapitalizációja körülbelül 201 milliárd dollárral csökkent.

201 milliárd dollár brutálisan nagy összeg. Ez a teljes éves magyar GDP-vel egyenértékű. Ha ez az összeg egycentesekben állna rendelkezésünkre, akkor közel tízezerszer lehetne a Földet körberakni velük az Egyenlítőnél. Ha pedig megkapnánk a pénzt, akkor abból több mint félmillió Ferrarit lehetne venni, vagy közel 10 millió Toyota Corollát.

Azaz elképesztő nagyságrendről van szó. És ha megvizsgáljuk, hogy milyen társaságba került a Bitcoin ezzel a zuhanással, akkor még érdekesebb lesz a kép.

Csillagászati összegek

A pénzügyi történelem legnagyobb egynapos értékvesztései eddig szinte kivétel nélkül a világ legnagyobb technológiai vállalataihoz kötődtek. A listán három különösen látványos esés szerepel

Az Nvidia részvényei közel 17 százalékot estek 2025. január 27-én, amikor a DeepSeek-R1 nevű kínai mesterséges intelligencia-modell megjelenése elbizonytalanította a befektetőket. A cég így 589 milliárd dollár piaci értéket veszített egyetlen nap alatt.

A Facebook tulajdonosának, a Metának a részvényei 27 százalékot estek 2022. február 3-án, miután a vállalat gyenge növekedési kilátásokat közölt és a napi felhasználók száma először csökkent a mérések kezdete óta. Ez az esés 232 milliárd dollár befektetői vagyont változtatott levegővé.

Az Apple 2020. szeptember 3-án, a technológiai szektor profitrealizálási hulláma során veszített 182 milliárd dollár piaci értéket. Érdekesség, hogy ez százalékosan nem is volt olyan drámai nap a techvállalat számára, hiszen az árfolyam 8 százalékkal csökkent csupán.

A közös pont ezekben az esetekben a méret. Az ilyen nagyságrendű tőkeveszteségek csak akkor lehetségesek, ha az adott eszköz piaci kapitalizációja eleve óriási. Egy kis vállalatnál vagy kis eszköznél egyszerűen nincs elég értéke a befektetésnek ahhoz, hogy egy nap alatt százmilliárdok tűnjenek el.

Ezért figyelemre méltó a Bitcoin februári esése. Nem azért, mert a kriptovaluta hirtelen volatilis lett, hiszen mindig is az volt. Hanem azért, mert a mérete már lehetővé teszi az ilyen nagyságrendű mozgásokat. A zuhanás mögött ráadásul nem egyetlen rossz hír állt. Sokkal inkább egy sor egymást erősítő mechanizmus.

Piaci dominók

Az első a piaci hangulat romlása volt. A Bitcoin ára már hónapok óta csökkent a 2025 őszi csúcs után, miközben az ETF-kereslet lassult és sok korai befektető profitot realizált. A piac tehát eleve sérülékeny állapotban volt.

A második tényező a tőkeáttételes pozíciók likvidálása volt. Amikor a kereskedők kölcsönzött pénzből fogadnak az ár emelkedésére, az ár esése automatikus pozíciózárásokat indít el. A február 6-i esés során több mint 2,6 milliárd dollárnyi ilyen pozíciót likvidáltak 24 órán belül.

Ez a mechanizmus úgy működik, mint egy körkörös dominósor. Az ár esik, erre az automatikus megbízások eladják a túl sokat vesztő befektetők kriptóit is, ami tovább nyomja lefelé az árakat, ez pedig újabb kényszerlikvidálásokat indít el. És az öngerjesztő negatív spirál be is zárult önmagába.

A harmadik tényező a piaci likviditás csökkenése volt. Bloomberg beszámolók szerint a piaci mélység beszűkült, vagyis kevesebb vételi ajánlat állt készen arra, hogy felszívja az eladási nyomást. Amikor a vevők eltűnnek, az ár sokkal gyorsabban esik.

A negyedik tényező az opciós piac működéséhez kapcsolódott. A CoinDesk szerint több market maker short gamma pozícióban volt a 60–75 ezer dolláros ársávban, ami azt jelenthette, hogy eső árfolyam mellett nekik is eladniuk kellett fedezeti célból. Ez nem feltétlenül indította el az esést, de jelentősen felerősíthette.

A történet tehát nem egyetlen rossz hírről szól. Inkább egy olyan napról, amikor a gyenge piaci hangulat, a tőkeáttételes pozíciók és a likviditási problémák egyszerre jelentkeztek.

Gazdasági lökéshullámok

De miért számít mindez a gazdaság szempontjából? A válasz pedig a vagyonhatás. Kutatások kimutatták, hogy a vagyon jelentős változása hatással van a fogyasztásra. Ha az emberek gazdagabbnak érzik magukat, többet költenek, ha pedig szegényebbnek, akkor visszafogják a kiadásaikat.

Amikor a lakásárak nőnek, a háztulajdonosok gyakran többet költenek. Amikor a részvénypiac esik, a fogyasztás gyakran csökken. És most képzeljük el ugyanezt a kriptopiacon.

Ha egyetlen nap alatt 200 milliárd dollárnyi kriptovagyon tűnik el, az nemcsak spekulánsok közötti átrendeződést jelent. Ez a pénz befektetési alapok, vállalatok és magánbefektetők portfólióiban van. Az ilyen mozgások hatással lehetnek a befektetők kockázatvállalási hajlandóságára és közvetve a gazdasági aktivitásra is.

Sokak szerint a Bitcoin még mindig túl kicsi ahhoz, hogy valódi makrogazdasági tényező legyen. És ez részben igaz. A globális részvénypiac értéke például meghaladja a 100 ezer milliárd dollárt, míg a teljes kriptopiacé 2,4 ezermilliárd. De a tendencia egyértelmű. A kriptopiac egyre inkább integrálódik a pénzügyi rendszerbe.

Ez egy különös paradoxonhoz vezet. A Bitcoin sokáig azért volt érdekes, mert kívül állt a hagyományos pénzügyi rendszeren. Most viszont egyre inkább ugyanazok a mechanizmusok hatnak rá, ami a régóta ismert eszközök árát mozgatják. A likviditás, a tőkeáttétel, az intézményi befektetők, a derivatív piacok.

Más szóval minél sikeresebb lett, annál inkább hasonlít a hagyományos pénzügyi piacokra. És talán ez a történet igazi tanulsága.

A történet tanulsága

Amikor Daniel aznap este bezárta a laptopját, a Bitcoin már stabilizálódott valamivel 64 ezer dollár fölött. A kriptopiacon az ilyen napok gyorsan feledésbe merülnek. De a számok és a veszteségek megmaradnak.

Ezek pedig azt mutatják, hogy a Bitcoin most már nem csak egy volatilis digitális eszköz, hanem egy olyan piac, ahol egyetlen nap alatt kétszázmilliárd dollár is eltűnhet. És ez már a globális gazdaság számára is túl nagy szám ahhoz, hogy ne vegyük észre.

A cikk szerzője Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője, a BCE egyetemi docense