„Azt látjuk, hogy a fogyasztói infláció hónapról hónapra csökken. A fogyasztói árak novemberben 3,8 százalékkal, tehát közel 4 százalékkal haladták meg az egy évvel ezelőttit, és ezen belül, amit hónapról hónapra árgus szemekkel figyelünk, az az élelmiszerek árának az alakulása” – mondta az InfoRádióban Kozák Tamás, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára.

A főtitkár elmondta, a hideg élelmiszerek ármozgása kisebb volt, mint 1 százalék, tehát októberhez képest az árak lényegében nem változtak.

„Ebből az a következtetés vonható le, hogy az árrésstopok funkciója most már megkérdőjelezhető”

– mondta. Kozák Tamás szerint érdemes feltenni a kérdést, hogy az árrésstopok fenntartása mennyiben segíti a gazdaságot, vagy éppen a fogyasztást. Hozzátette, a KSH legutóbbi adatai alapján pont az élelmiszerek kiskereskedelme nem tud már érdemben nőni.

Megjegyezte, el kell gondolkodni rajta, hogy az árrésstop segíti-e például az élelmiszerek további árcsökkenését, hiszen az látható, hogy jelentősen csökkent az árengedményes akciók száma, és a beszállítói-kereskedői párbeszédből is kitűnik, hogy a további árcsökkentés nem érdeke a kereskedőknek, hiszen számukra ez veszteséget termel. Tehát a kiskereskedelem keze meg van kötve, a különböző árengedményes akciók indítása nem indokolt a további veszteségek elkerülése érdekében. Kozák Tamás kijelentette:

„az árrésstop egy ideig betöltötte a funkcióját, azonban mostanra már nem segíti elő az élelmiszer-fogyasztás növekedését.”

Az adatokat megnézve látható, hogy a legutolsó havi kereskedelmi forgalom az előző havi szinten maradt, nem növekedett. Másrészt, mivel az árrés nagysága kötött, ha a kereskedő csökkenti a termék árát, azzal azt éri el, hogy csökken az a bizonyos árrés, ami a működési költségek fedezéséhez szükséges. És mivel ebben nem érdekeltek a kereskedők, így a köztük és a beszállítók között kötött megállapodások teljesen elszakadtak a mindennapi piaci logikától – tette hozzá az OKSZ főtitkára.