Bajba kerülhetnek a magyar termelők és drágulás jöhet, ha tavaszra is marad az árrésstop, amelynek szabályait decembertől változtatták meg, bővítették ki, így számos hústermék mellett több zöldség és gyümölcs, például a paprika és a paradicsom is bekerült a szabályozott körbe – írja a Telex. A portál felhívja a figyelmet, hogy a főszezonban a magyar termesztés látja el szinte a teljes keresletet.

Az árrésstop kormányzati célja eredetileg az, hogy az árakat féken tartsák, de most az Országos Kereskedelmi Szövetség után a Délalföldi Kertészek Szövetkezete, amely 500 termelőt tömörít, hallatja a hangját: február után már nem kellene meghosszabbítani a két nevezett termény árrésstopját, ezzel járnának jobban a termelők, de a vásárlók is.

Hogy miért?

• Telente a kínálat 85-90 százaléka import, ilyenkor nem is igen vásárolják az emberek, az árrés akár 80 százalék is lehet, tehát épp most hatékony az árletörő hatás.
• A szezon elindulásával azonban ellepi a magyar paprika és paradicsom a boltokat, az import csökken, nő az eladási nyomás, hogy ne maradjon a termény a termelők nyakán, ilyenkor akciók is vannak, ám ez lehetetlenné válik – illetve az akció mértéke komolyan vehetetlenné –, ha 10 százalékos árrés a maximum.
• Ha nem lehet eladni a boltokban a magyar terményt, megy exportra, így a hazai boltokban magasabb lesz a fogyasztói ár, mintha nem lenne árrésstop.

Ez nem jó sem a boltnak, sem a vevőnek.

A szervezet belátja, hogy a tavaszi választások előtt egy árrésstop kivezetése politikailag kényes, mégis tovább haladnak a helyzet elemzése útján, hisz ott a francia példa: a jogszabály ott csak azt írja elő, hogy a beszállítóknak és a boltoknak időről időre meg kell alkudniuk egy kölcsönösen méltányos árrésben, amihez aztán tartaniuk kell magukat; a zöldségek és gyümölcsök méltányos árrése átlagosan minimum 25-30 százalék között lehetne, körülbelül ezt vállalhatnák a piaci szereplők hosszabb távon is a szervezet szerint, amihez előzőleg persze szükség lenne piacfehérítésre, az adóelkerülés csökkentésére. A Délkertész álláspontja szerint az ágazatban átmeneti időre be kellene vezetni a fordított áfa rendszerét, mert az a láncolat minden érintett piaci szereplőjének jelentős részét az áfakörbe lépésre ösztönözné. Ennek megszüntetése után lehetne a zöldségek és gyümölcsök áfáját kedvezményes kulcsba sorolni, amely nem hozna ugyan tartós fogyasztói árcsökkenést, de a feketézés visszaszorításával tisztességes mederbe terelné a piaci versenyt.