Az akkumulátoripar nagyon nagy átalakuláson és fejlődésen megy keresztül. Globálisan a benyújtott szabadalmi eljárások alapján az akkumulátoripar ma a harmadik leginnovatívabb ágazat, és ezt a folyamatot alapvetően a közlekedési célú energiatárolásban lévő óriási üzleti lehetőség húzza – jelentette ki Kaderják Péter, a Magyar Akkumulátor Szövetség ügyvezetője az InfoRádió Aréna című műsorában. Mint fogalmazott, folyamatosan nő az igény a kisebb, nagyobb teljesítményű, gyorsabban tölthető akkumulátorok iránt, és ezek az eszközök megjelennek a háztartásokban is. Azt már megszoktuk, hogy a mobiltelefonban ott az akkumulátor, de már megjelent más területeken is, a szakértő példaként a fűnyírót említette, ahol már „a zsinórral sem kell bajlódni”, de már van akkumulátoros fúrógép, fogkefe, kerékpárlámpa, borotva vagy porszívó is.

Kaderják Péter úgy látja, az iparág legnagyobb kihívását a nagy felhasználók igényeinek a kiszolgálása jelenti, és ezeknek a korszerű technológiáknak a két legnagyobb felvevőpiaca ma az elektromos járműgyártás és a hálózati villamosenergia-tárolás. A megoszlás azonban aránytalan, mert a legyártott lítiumion akkumulátorcellák 80-85 százaléka elektromos járművekbe kerül, alig tíz százalékát jelenti a piacnak a hálózati energiatárolás, és a maradék a háztartási eszközöké. A szakértő szerint a gépjárműgyártásnál öldöklő verseny van, és nemcsak a hagyományos belső égésű technológiával, hanem az egyes akkumulátortechnológiák is brutális versenyt vívnak egymással. Mint felidézte, öt évvel ezelőtt még a koreai fejlesztők és gyártók által preferált, úgynevezett NMC technológiás akkumulátorok 80 százalék feletti piaci részesedéssel bírtak az elektromosautó-piacon, mára viszont a kínaiak által fejlesztett és tömeggyártott lítium-vasfoszfát akkumulátorok, amely 30-40 százalékkal olcsóbb megoldás, szinte megfordították ezt a piaci részesedést. „Nagyon izgalmas időszak ez, nyilván nem fog örökké tartani, de most pont ilyen szakaszban van ez az iparág” – mondta az ügyvezető.

A robbanásszerű fejlődést mutatja a szakértő szerint, hogy míg jelenleg Európában néhány száz gigawattóra akkumulátorcellára van kereslet egy évben, az előrejelzések szerint 2030-ra ez ezer gigawattóra környékére fog nőni, de ez nagyban függ az elektromos közlekedés térnyerésének a sebességétől. Magyarországon jelenleg két koreai cég rendelkezik gyártókapacitással, és az ő együttes kapacitásuk 80-90 gigawattóra körül van. Ez Kaderják Péter szerint globálisan is nagyon jelentős mennyiség, és nagy előny, hogy nálunk kezd kialakulni az egyik legnagyobb akkumulátorcella-gyártási ipari klaszter.

„Az akkumulátoripar mind a villamosenergia-szektor zöldítésében, mind a közlekedési szektor zöld átállásban abszolút kulcstechnológia, a megoldás része”

– mondta Kaderják Péter, és hozzátette, ez az európai szabályozásban is megjelenik, mert az úgynevezett taxonómiarendeletet, amely európai szinten fölsorolja, hogy melyek azok a gazdasági tevékenységek, amelyeket kiemelt állami támogatásban lehet részesíteni, az akkumulátoripar is szerepel. Szerinte azt fejezi ki ez az európai politika, hogy ne járjunk úgy, mint a napelemeknél korábban, hanem az akkumulátorok esetében használjuk ezeket az eszközöket a zöld átállás céljából, de amennyire lehet, Európában fejlesszük és gyártsuk őket.

A Magyar Akkumulátor Szövetség ügyvezetője szerint Európának meg kell keresnie azokat a területeket, ahol versenyképes tud lenni Ázsiával, Felidézte, hogy volt már egy próbálkozás, de a svédországi Northvolt csődbe ment, „a zászlóshajó projekt elsüllyedt”, ennek ellenére úgy véli, hogy nem szabad feladni, de valószínűleg ázsiai, ezen belül koreai, kínai, japán kooperáció nélkül ma Európa ezt a versenyképességi hátrányt nem tudja ledolgozni.

A magyarországi ellátási láncról az ügyvezető elmondta, hogy az akkumulátorgyártáshoz szükséges nyersanyagok itthon nem állnak rendelkezésre, de számos olyan komponenst használnak fel az akkumulátorcella-gyártáshoz, amelyet viszont már Magyarországon állítanak elő. Van például katódanyag-gyártó vállalkozás, réz- és alumíniumfóliát, amely ugyancsak szükséges a cellagyártáshoz, szintén gyártanak már hazai vállalkozások. Ami még hiányzik az alapanyaggyártás mellett, az a gyártási selejtnek, illetve a hulladékakkumulátoroknak az újrahasznosítása. Ez azért lenne hasznos, mert ezzel az alapanyagok egy részét biztosítani lehetne, de ilyen kapacitás hiányzik egész Európában.

A magyar feldolgozóipari teljesítménynek már több mint tíz százalékát adja az akkumulátor- és szárazelemgyártás,

és a járműgyártás után a második-harmadik legnagyobb feldolgozóipari szektorrá vált néhány év alatt., ráadásul úgy, hogy 2018-ban még csak egyetlen vállalkozás foglalkozott akkumulátorok előállításával. A növekedés pedig folytatódik, hiszen a két koreai gyártó mellett három kínai is Magyarországra települ. A legismertebb a Debrecenben a beruházásának az első fázisát rövidesen befejező CATL, amely ilyen globális piacvezető az akkumulátorcella gyártás területén. Ugyancsak Debrecenben lesz akkumulátorcella-gyártó üzeme az EVE nevű kínai cégnek, aki közvetlenül a BMW-nek szállít, és Nyíregyházán akkumulátorcella-gyárat épít a Sunwoda is. Kaderják Péter szerint a három új üzem gyártási kapacitása elérheti a 250 gigawattórát is. Ezekből az akkumulátorokból a többség még exportra készül, lényegében a globális értékláncok részeivé válnak.

Kaderják Péter beszélt arról is, hogy a korszerű akkumulátorok élettartama egyre hosszabb, és például a gépjárműveknél akár tovább tarthatnak, mint az autó többi szerkezeti eleme. De arra is felhívta a figyelmet, hogy érdemes a töltésre is odafigyelni, bármilyen akkumulátorról működő eszközről van szó. „Az akkumulátor egy picit hasonlít az emberi szervezethez, és az emberi szervezet is általában a lassú, nem sokkszerű kezelést szereti. Ha a túlfeszítést, a sokkokat túl sokszor végezzük el a saját testünkön, akkor az károsítja a szervezetünket, és valahogy így van az akkumulátorkémiával is. Minél lassabb töltéssel, minél kényelmesebben, minél kevésbé a végleteket kihasználva töltjük és merítjük le a készülékeinket, annál hosszabb élettartamuk lesz, és minél inkább gyorstöltőkön töltjük rendszeresen az akkumulátorainkat, és kihasználjuk a nullától száz százalékig tartó töltési sávot, annál gyorsabban fognak degradálódni ezek az eszközök, akár gépjárműben legyen, akár telefonban” – mondta az ügyvezető.

Az akkumulátorok várható élettartamára Kaderják Péter szerint abból lehet következtetni, hogy a gyártók milyen hosszú garanciát vállalnak, és például a hálózati energiatárolókat gyártó cégek tízéves garanciáit viselnek, de volt olyan beszállító, amely akár 12 év garanciát is adott. „Nagyon sok olyan kutatási eredmény lát napvilágot, amiből úgy tűnik, hogy

az előzetes várakozásokhoz képest ez a technológia tartósabb, mint amire a gyártók akár annak idején számítottak, és hüvelykujjszabályként mondhatjuk azt, hogy tíz évet nyugodtan lehet számítani ezekre az eszközökre”

– mondta.

Ebből következik, hogy az évtized végére már érezhető mennyiségű újrafelhasználásra váró akkumulátorunk lesz, de erre Európában nem vagyunk felkészülve, ilyen típusú kapacitásokkal az ázsiai országok rendelkeznek. A Magyar Akkumulátor Szövetség is vannak olyan tagok, amelyek már gondolkodnak újrahasznosító kapacitásoknak a létesítésében, de Kaderják Péter úgy érzékeli, hogy nincs elegendő anyagáram ahhoz, hogy ezeket a viszonylag jelentős kapacitásokat folyamatosan etetni lehessen alapanyaggal. Ezért arra számít, hogy még két-három év kell, mire komoly európai szereplő jelentős újrahasznosító kapacitásokat kezd kiépíteni.