Az Egyesült Államok a múlt héten büntetőintézkedéseket vezetett be Oroszország két legnagyobb olajtermelő vállalata, a Lukoil és a Rosznyefty ellen. Az új amerikai gazdasági szankciók miatt a Lukoil bejelentette, hogy eladja külföldi érdekeltségeit. Ugyancsak a múlt héten fogadta el új, immár 19. szankciós csomagját az Európai Unió, ami az orosz olaj- és gázipart sújtja. Deák András szerint az intézkedések komoly veszteséget okoznak majd Oroszországnak, a költségvetést azonban nem rengetik meg. Az NKE John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa az InfoRádióban azt mondta, jelenleg kisebb túlkínálat tapasztalható az olajpiacon, aminek a hatására a múlt héten beestek az árak, az USA-ban például 60 dollár alá csökkent az olaj hordónkénti ára. Ez a tendencia pedig minden olajtermelőnek rossz.

Az amerikai szankciók egyik legfőbb célja, hogy a kínálatban jelentkező problémákat az oroszokra hárítsák. A szakértő megjegyezte: ha ez nem történne meg, akkor a magas önköltségű termelők – köztük az amerikaiak – járnának nagyon rosszul az alkalmazkodás terén. A múlt héten bejelentett intézkedések egyik következménye az lehet, hogy ha például egymillió hordónyi olaj eltűnik a kínálati oldalról a piacon, az nagyrészt az oroszokat fogja terhelni. Deák András szerint ilyen szemszögből nézve „valószínűleg elér majd bizonyos sikereket a szankciós csomag”.

A büntetőintézkedések magasan tartják az olajárat, ami egyfelől az oroszoknak ugyan jó, másrészt azonban volumenben veszteséget okoznak nekik. A szakértő hozzátette:

a két hatás összességében várhatóan csak szerény mértékben hat negatívan az orosz állami költségvetésre.

Ami biztos: a szankciók zavart okoznak az olajpiacon, és Deák András arra számít, hogy a következő két-három hónap a helykereséssel telik majd, ugyanis könnyen elképzelhető, hogy egyes cégek nem tudnak exportálni. Utóbbi esetben a termelők közvetítőknek adhatják el az olajat, ami megköveteli az alkalmazkodást a piac szereplőitől. Egyes elképzelések szerint február-március környékén lehet majd igazán látni, milyen hatásai lehetnek a szankcióknak. Az NKE John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa orosz részről inkább volumencsökkenésre számít, nagyobb horderejű visszaesésre vagy komolyabb gazdasági következményre azonban nem lát sok esélyt.

Azt gondolja, érdemben akkor lehetne nagyobb kellemetlenséget okozni az oroszoknak, ha valamelyik szereplő, termelő plusz olajvolumeneket hozna a piacra, de nem lát erre utaló jeleket vagy szándékot. Mint fogalmazott, nagy összefonódások vannak a piacon. Példaként felhozta, hogy ha India adott esetben lemondana az orosz olajról, és a Közel-Keleten vásárolná meg, az sem borítana mindent, mert „a nap végén valaki más úgyis megveszi az orosz olajat”. Éppen ezért azon a véleményen van, hogy ezekkel a szankciókkal csak mérsékelt hatást lehet elérni, az oroszoknak nem fognak fájni különösebben.

Az unió megtalálta az oroszok egyik gyenge pontját

A múlt héten bejelentett 19. uniós szankciós csomag egyebek mellett megtiltja az orosz cseppfolyósított földgáz importját, szigorít már meglévő tiltásokat orosz olajipari cégekkel szemben. Mindemellett az EU szankciókat vezet be két kínai finomító, valamint egy kínai olajkereskedő ellen is, amelyek jelentős felvásárlói az orosz nyersolajnak. A büntetőintézkedések és korlátozások kiterjednek az orosz árnyékflottára is, ami eddig a szankciók megkerülését biztosította Moszkvának, továbbá újabb orosz tankerhajók is a szankciós listára kerültek. Deák András szerint

a rendelkezések közül a földgáz uniós exportjának a felfüggesztése lehet a legfájóbb Oroszországnak, mert komoly volumenveszteséget fog eredményezni.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az értékesítésre szánt orosz cseppfolyósított földgáz egy jelentős részét nem tudják eladni az európai piac kiesésével. Ez valóban érzékenyen érintheti Oroszországot, ugyanis nincs elegendő hajója, logisztikai problémákkal fog szembesülni, Ázsia pedig kereskedelmi szempontból nagyon messze van, így „sok földgáz egyszerűen az orosz földben fog maradni”.

A cseppfolyósított földgáznak csak egy részét tudják harmadik félnek eladni az oroszok, ráadásul vélhetően távolabbi piacok felé kell nyitniuk. Mivel pedig az orosz hajóknak így hosszabb utat kell megtenniük, ezért kevesebb földgázt kevesebbszer tudnak elszállítani. Deák András szerint garantált a néhány millió dolláros bukás, de megjegyezte, hogy a szankciós csomagok elemei általában „nem egy az egyben hatnak”. Mint mondta, nem arra kell gondolni, hogy az a 40 milliárd köbméternyi cseppfolyósított földgáz, ami eddig Európába került, teljesen eltűnik, hanem 15 vagy 20 milliárd köbméterrel kevesebb lesz. Úgy véli, ebből a szempontból az intézkedések hatásosak lehetnek, mert a földgáz tekintetében nagyobb veszteségeket szenvedhetnek el az oroszok, mint az olajszankciók esetében. „Elképzelhető, hogy a logisztikai költségeik megnőnek az oroszoknak, de amíg szükség van olajra ilyen volumenben, addig az oroszok is el fogják tudni adni. Anélkül nem lehet számottevő eredményt elérni, hogy valaki növelje a termelést. Valakinek vagy valakiknek be kell állniuk az oroszok helyére, mert az olajra mindig lesz kereslet” – magyarázta a szakértő.

Ilyen szankciókkal nem lehet leállítani a háborút

Deák András elmondta: az orosz költségvetésben jelenleg is vannak lyukak, az amerikai és az uniós büntetőintézkedéseknek pedig nyilvánvalóan lesznek negatív hatásai, de nem olyan mértékben, hogy Moszkva ne tudná tovább finanszírozni az ukrajnai háborút. Külön megemlítette, hogy akár 400 milliárd dollárnyi jegybanki tartalékhoz is hozzányúlhatnak, bármikor okozhatnak inflációt, nyomtathatnak pénzt vagy vehetnek fel kölcsönt.

„Rövid távon 20-30 milliárd dollárnyi orosz veszteség nem fogja megállítani a háborút”

– vélekedett a szakértő.

Bár az utóbbi időben az ukránok drónokkal támadták az oroszországi olajipari infrastruktúrát, Deák András szerint ezen a téren eddig nem szenvedtek jelentős veszteséget az oroszok, az exportadatokban sem látható nagy visszaesés. Ugyan a feldolgozott termékek kivitele és a finomítói tevékenység is csökken, de akkora kapacitásokkal rendelkeznek az oroszok, hogy ezek a dróntámadások, kisebb bombázások óriási bajt nem hoznak rájuk. Emlékeztetett, hogy hiába támadták nagyon intenzíven az ukránok az orosz infrastruktúrát, szeptemberben még növelni is tudta a nyersolajexportját Oroszország.

Mint fogalmazott, néhány napon, héten belül helyreállítják az üzemeket, az olajexport pedig folytatódhat, „nagyon erős adaptációs képességük van” egyebek mellett a vasúthálózatnak köszönhetően. Deák András szerint az ukránok legfeljebb zavart, operációs problémákat okozhatnak, illetve a fronton vagy átmenetileg lokálisan jelentkezhet deficit az üzemanyag-ellátásban, de „összességében az orosz exportképességet a bevétel szintjén alig érinti, hogy bombázások érik az infrastruktúrát”.