Infostart.hu
eur:
365.45
usd:
312.75
bux:
132633.84
2026. április 30. csütörtök Katalin, Kitti
Moszkva, 2012. október 24.A Rosneft (Rosznyefty) állami tulajdonban lévő orosz kőolajipari csoport cégtáblája egy moszkvai benzinkúton 2012. október 24-én. Két nappal korábban a Rosneft bejelentette, hogy megvásárolja a British Petroleum brit olajtársaságnak a TNK-BP vegyesvállalatban meglévő 50 százalékos tulajdonrészét 17,1 milliárd dollárért, a Rosneft részvényeinek 12,84 százalékáért. (MTI/EPA/Szergej Ilnyickij)
Nyitókép: MTI/EPA/Szergej Ilnyickij

Kínát és az „árnyékflottát” is érintik: súlyos szankciókat vezettek be orosz energiacégek ellen a britek

Szankciókat jelentett be szerdán két orosz olajipari óriásvállalat, a Rosznyefty és Lukoil ellen a brit kormány.

Az ukrajnai háború kezdete óta meghirdetett eddigi legnagyobb brit szankciócsomag 90 elemből áll, és a két orosz olajcégen kívül kiterjed sok más vállalatra és egyéb gazdasági szereplőkre.

Ezek között szerepel négy kínai olajkikötő, az orosz nyersolaj illegális exportjához használt "árnyékflotta" 44 tartályhajója, valamint a Nayara Energy nevű orosz-indiai nyersolaj-feldolgozó és -értékesítő vegyesvállalat, amely a tárca adatai szerint csak tavaly 100 millió hordó orosz olajat importált több mint 5 milliárd dollár értékben.

A szerdán meghirdetett új brit szankciók két legnagyobb érintettje, a Rosznyefty és a Lukoil naponta együtt 3,1 millió hordó olajat exportál. Egyedül a Rosznyefty a világ teljes olajtermelésének 6 százalékát, az orosz nyersolaj-kitermelésnek csaknem a felét adja - áll a brit külügyminisztérium szerdai ismertetésében.

London az idén másodszor jelent be szankciókat orosz energiaipari óriásvállalatokkal szemben: januárban a Gazprom Nyefty és a Szurgutnyeftyegaz ellen is büntetőintézkedéseket léptetett érvénybe.

A szankciók között vagyoneszközök zárolása és szállítási tilalom szerepel.

Szerdán szankciókat jelentett be a brit kormány hét olyan hajóval szemben is, amely orosz cseppfolyósított földgázt (LNG) szállít, valamint egy kínai LNG-terminállal szemben, amely az orosz LNG-program központi elemének számító, már korábban szankciókkal sújtott Arctic LNG 2 termelőkomplexumból importál cseppfolyósított földgázt.

A londoni külügyminisztérium szerdai tájékoztatása szerint Nagy-Britannia mindemellett megtiltja az olyan olajszármazékok importját, amelyeket orosz nyersolaj felhasználásával más országok finomítóiban állítanak elő.

A tárca újonnan összesített adataiból kiderül az is, hogy

a brit kormány a háború kezdete óta érvényesített szankciók alapján 28,7 milliárd font (csaknem 12 900 milliárd forint) értékű orosz pénzügyi vagyoneszközt zárolt.

Yvette Cooper brit külügyminiszter, aki szerda délután a londoni alsóház képviselőit is tájékoztatta az új szankciócsomagról, kijelentette: Nagy-Britannia minden lehetséges szinten igyekszik elérni, hogy a befagyasztott orosz vagyoneszközöket Ukrajna finanszírozási igényeinek fedezésére lehessen felhasználni.

Hozzátette: a brit kormány álláspontja szerint a zárolt orosz vagyonok teljes értékét erre kell fordítani.

Keir Starmer brit miniszterelnök a hétvégén erről a kérdésről tárgyalt Volodimir Zelenszkij ukrán államfővel is.

A Downing Street tájékoztatása szerint a telefonos megbeszélésen Starmer úgy fogalmazott: a brit, a francia és a német kormány egységesen szeretné előmozdítani a szankciók keretében zárolt orosz szuverén pénzügyi eszközök "teljes értékének" felhasználását az ukrajnai háború befejezése, a tartós és igazságos béke elérése érdekében.

A közös érdekű nemzetközi diplomáciai ügyekben E3-csoportként fellépő három európai hatalom nem sokkal korábban állásfoglalást is kiadott arról, hogy az Oroszországra gyakorolt nyomás fokozása végett a zárolt orosz állami vagyoneszközök tőkeértéke nyújtotta fedezetből folyósítanának támogatást Ukrajnának.

A brit kormány az általa zárolt orosz pénzügyi eszközök hozamából 2,26 milliárd font (1013 milliárd forint) értékű hitelkeretet állított össze Ukrajnának hadianyagok beszerzésére, és ebből eddig két, egyenként 752 millió fontos részletet folyósított.

Ez a konstrukció azonban csak a befagyasztott orosz vagyontömeg hozamát és kamatait használja fel, a zárolt orosz vagyoneszközök tőkerészéhez a nyugati hatalmak eddig nem nyúltak hozzá.

A londoni pénzügyminisztérium adatai szerint a nemzetközi büntetőintézkedések miatt Oroszország jelenleg több mint 400 milliárd dollárnyi pénzforráshoz nem fér hozzá.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.04.30. csütörtök, 18:00
Nagy Zoltán Zsolt
a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinika igazgatója
Az iráni félelmek és a Fed-döntés uralta ma a kereskedést Amerikában

Az iráni félelmek és a Fed-döntés uralta ma a kereskedést Amerikában

Pörögnek az események a tőzsdéken, az amerikai technológiai szektor tegnap megszenvedte, hogy lapinformációk szerint az OpenAI nem tudta teljesíteni belső bevételi és felhasználói céljait. A szektor emellett újabb teszt elé néz ma, hiszen többek között az Alphabet, az Amazon, és a Meta is ma teszi közzé első negyedéves számait. Ráadásul a Fed kamatdöntése is ma lesz, amin a piaci várakozások szerint tartani fogják a kamatszintet. Az iráni háborúról pedig még nem is beszéltünk, ahol továbbra is nagy a bizonytalanság a háború lezárása kapcsán, és lapértesülések szerint Donald Trump már a Hormuzi-szoros hosszabb távú blokádjára készül. Ráadásul az olajpiaci helyzet az is komplikálja, hogy az Egyesül Arab Emírségek tegnap bejelentette kilépését az OPEC-ből, a világ legnagyobb olajtermelőit koordináló szervezetből. A tőzsdéken eközben óvatosság látszik, az USA-ban és Európában kis mértékben estek a tőzsdék, és a nap végére a magyar tőzsde is lefordult. Hasonló témákról is szó lesz következő befektetési konferenciánkon, május 12-én jön a Portfolio Investment Day 2026. Ne hagyja ki az év egyik legizgalmasabb befektetési eseményét! Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×