Infostart.hu
eur:
362.52
usd:
312.15
bux:
147747.91
2026. szeptember 5. szombat Lőrinc, Viktor
Budapest, 2022. szeptember 10. A PJSC Lukoil moszkvai központú nemzetközi energiavállalat benzinkútjának emblémája a főváros VIII. kerületében, az Orczy úton. MTVA/Bizományosi: Róka László
Nyitókép: MTVA/Bizományosi: Róka László

Drasztikus lépést jelentett be a Lukoil, Európát is érinteni fogja

Oroszország második legnagyobb olajtermelő vállalata, a Lukoil külföldi érdekeltségei eladását tervezi a nyugati szankciók nyomán.

"A Lukoil közli, hogy mivel több állam korlátozó intézkedéseket vezetett be a vállalat és leányvállalatai ellen, nemzetközi eszközeit el kívánja adni. A potenciális vásárlók ajánlatainak elbírálása megkezdődött" - áll a cég hétfői közleményében.

Korábban az Egyesült Államok felvette a két vezető orosz olajtársaságot, a Rosnyeftyet és a Lukoilt, valamint e cégek 34 leányvállalatát szankciós listájára. Az Egyesült Királyság szankciós listájára pedig október 15-én felült föl a Lukoil és a Rosznyefty, de 2027. október 14-ig mentesítették a szankciók alól azokat az azerbajdzsáni és kazahsztáni nemzetközi projekteket, amelyekben a Lukoil és a Rosznyefty is részt vesz.

A Lukoil a globális olajtermelés nagyjából 2 százalékát biztosítja. A vállalat nem nevezte meg, hogy pontosan mely külföldi érdekeltségeitől kíván megválni.

Legnagyobb külföldi eszköze egy iraki olajmező, amely a világ egyik legnagyobbja, és amelyben 75 százalékos részesedéssel rendelkezik. A vállalat tulajdonában van még a Lukoil Nyeftohim Burgasz finomító Bulgáriában, amely a Balkán legnagyobb finomítója, valamint a Petrotel olajfinomító Romániában.

A vállalat honlapja szerint a Lukoil Azerbajdzsánban, Kazahsztánban, Üzbegisztánban, Irakban, Egyiptomban, Kamerunban, Nigériában, Ghánában, Mexikóban, az Egyesült Arab Emírségekben és a Kongói Köztársaságban vesz részt projektekben. A Lukoil finomítókkal rendelkezik Bulgária és Románia mellett Hollandiában is.

Címlapról ajánljuk
Ezért akar mindenki egyre nagyobb szeletet az Északi-sarkvidékből

Ezért akar mindenki egyre nagyobb szeletet az Északi-sarkvidékből

Donald Trump többször is felvetette Grönland megszerzésének lehetőségét, ami jelentősen felgyorsította az Európai Unió Északi-sarkvidéki szerepvállalását. A transzatlanti feszültségekre válaszul Brüsszel erősítette együttműködését Norvégiával és Izlanddal. A térségben ezalatt Oroszország és Kína is igyekszik növelni befolyását. Németh Viktóriát, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány senior kutatóját kérdezte az InfoRádió.

Gyulai Márton: rengeteg szupersztár és újítás lesz a budapesti Atlétikai Világdöntőn

Tévéshow-szerű elemekkel zajlik majd szeptember 11. és 13. között, háromszor háromórás műsorban az első alkalommal kiírt, 10 millió dollár összdíjazású Atlétikai Világdöntő Budapesten, a Zsivotzky Gyula Nemzeti Atlétikai Központban. Gyulai Márton, a Nemzetközi Atlétikai Szövetség sport- és rendezvényigazgatója beszélt erről az InfoRádióban.
inforadio
ARÉNA
2026.09.07. hétfő, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatója
A tengerbe vagy a föld alá az adatközpontokkal? A létesítmények áram- és vízfogyasztását így fékeznék meg

A tengerbe vagy a föld alá az adatközpontokkal? A létesítmények áram- és vízfogyasztását így fékeznék meg

A mesterséges intelligencia térhódításával az adatközpontok iránti étvágy is rohamosan nő, csakhogy a hatalmas szerverparkoknak nemcsak rengeteg áramra, hanem jelentős mennyiségű vízre is szükségük van. Miközben az AI-ipar újabb és újabb adatközpontokat épít, éppen azokban a régiókban is sorra jelennek meg a beruházások, amelyeket vízhiány sújt. Az infrastruktúra bővítését ráadásul az elektromos hálózatok szűk keresztmetszetei, a magas energiaárak és a helyi közösségek ellenállása is nehezíti. A megoldás ezért egyre inkább az lehet, hogy az adatközpontokat oda telepítik, ahol a természet segít a működtetésükben: a föld alá vagy akár a tengerbe.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×