Infostart.hu
eur:
377.39
usd:
323.56
bux:
0
2026. április 9. csütörtök Erhard
Budapest, 2022. szeptember 10. A PJSC Lukoil moszkvai központú nemzetközi energiavállalat benzinkútjának emblémája a főváros VIII. kerületében, az Orczy úton. MTVA/Bizományosi: Róka László
Nyitókép: MTVA/Bizományosi: Róka László

Drasztikus lépést jelentett be a Lukoil, Európát is érinteni fogja

Oroszország második legnagyobb olajtermelő vállalata, a Lukoil külföldi érdekeltségei eladását tervezi a nyugati szankciók nyomán.

"A Lukoil közli, hogy mivel több állam korlátozó intézkedéseket vezetett be a vállalat és leányvállalatai ellen, nemzetközi eszközeit el kívánja adni. A potenciális vásárlók ajánlatainak elbírálása megkezdődött" - áll a cég hétfői közleményében.

Korábban az Egyesült Államok felvette a két vezető orosz olajtársaságot, a Rosnyeftyet és a Lukoilt, valamint e cégek 34 leányvállalatát szankciós listájára. Az Egyesült Királyság szankciós listájára pedig október 15-én felült föl a Lukoil és a Rosznyefty, de 2027. október 14-ig mentesítették a szankciók alól azokat az azerbajdzsáni és kazahsztáni nemzetközi projekteket, amelyekben a Lukoil és a Rosznyefty is részt vesz.

A Lukoil a globális olajtermelés nagyjából 2 százalékát biztosítja. A vállalat nem nevezte meg, hogy pontosan mely külföldi érdekeltségeitől kíván megválni.

Legnagyobb külföldi eszköze egy iraki olajmező, amely a világ egyik legnagyobbja, és amelyben 75 százalékos részesedéssel rendelkezik. A vállalat tulajdonában van még a Lukoil Nyeftohim Burgasz finomító Bulgáriában, amely a Balkán legnagyobb finomítója, valamint a Petrotel olajfinomító Romániában.

A vállalat honlapja szerint a Lukoil Azerbajdzsánban, Kazahsztánban, Üzbegisztánban, Irakban, Egyiptomban, Kamerunban, Nigériában, Ghánában, Mexikóban, az Egyesült Arab Emírségekben és a Kongói Köztársaságban vesz részt projektekben. A Lukoil finomítókkal rendelkezik Bulgária és Románia mellett Hollandiában is.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor: Európa nehezen érti meg a Trump-féle amerikai logikát az iráni konfliktusban

Az amerikai elnök az elmúlt napokban egyszerre próbált retorikai nyomást helyezni az iráni rezsimre és közben megnyugtatni az amerikai piacokat. Az európai vezetőknek ugyanakkor még nem sikerült kiismerniük a Trump-féle amerikai adminisztrációt – erről beszélt az InfoRádióban Csizmazia Gábor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársa.
inforadio
ARÉNA
2026.04.09. csütörtök, 18:00
Böcskei Balázs politológus, az IDEA Intézet stratégiai igazgatója
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet igazgatója
Törékeny az iráni tűzszünet - Romlik a hangulat a tőzsdéken

Törékeny az iráni tűzszünet - Romlik a hangulat a tőzsdéken

A piacok mérsékelt hangulatromlással reagáltak arra, hogy a washingtoni és teheráni jelzések nyomán bejelentett kéthetes tűzszünet nem tűnik stabilnak. Szerdán még nagyot raliztak a részvénypiacok az amerikai-iráni megállapodás hírére, csütörtök reggel a határidős indexek már mérsékelt esést jeleznek előre, a befektetők egyre inkább a törékeny geopolitikai helyzetre fókuszálnak. A bizonytalanság középpontjában Libanon áll, Irán a tűzszünet megsértésével vádolja az Egyesült Államokat és Izraelt az izraeli támadások folytatása miatt. A feszültséget tovább növeli, hogy Donald Trump világossá tette, az amerikai katonai jelenlét fennmarad a térségben egy végleges megállapodásig, és ismét nyomást gyakorolt Irán nukleáris programjára, valamint a Hormuzi-szoros megnyitására. A befektetői hangulat a tegnapi eufóriából óvatosságra váltott, a részvénypiacok Ázsiában mérsékelten esnek, az olajárak kis mértékben emelkednek, miután Teherán a Hormuzi-szoros lezárásával reagált az eseményekre.  Hasonló témákról is szó lesz következő befektetési konferenciánkon, május 12-én jön a Portfolio Investment Day 2026. Ne hagyja ki az év egyik legizgalmasabb befektetési eseményét! Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×