Infostart.hu
eur:
385.46
usd:
331.93
bux:
122026.59
2026. január 16. péntek Gusztáv
Egy hegesztő egy acél szerkezet darabjait hegeszti össze.
Nyitókép: Pexels

Kutatás: komoly gondban vannak a fizikai munkát végzőkkel a cégek

Mind a fizikai dolgozók toborzása, mind pedig a megtartása egyre nagyobb gondot okoz a hazai cégeknek egy friss kutatás szerint. Hangsúlyozták: a folyamatos cserélődés, a motivációvesztés és a megbízhatóság hiánya nem csupán HR-es probléma, hanem üzleti kockázat is.

A fizikai munkavállalók toborzása és megtartása egyre összetettebb feladattá válik a magyar munkaerőpiacon – írja sajtóközleményében a Jobtain HR Szolgáltató friss kutatásának eredményei alapján. A 116 vállalati HR-vezető válaszait tartalmazó online kérdőíves kutatás alapján készült benchmark riport rávilágít: a fluktuáció, a motivációvesztés és a megbízhatóság hiánya nemcsak HR-probléma, hanem komoly üzleti kockázat.

A riport átfogó képet nyújt a magyarországi fizikai munkavállalók (kékgallérosok) toborzásának és kiválasztásának gyakorlatáról, feltárja a legfontosabb csatornákat, szempontokat, kihívásokat és fejlesztési lehetőségeket, amelyek meghatározzák a kékgalléros munkaerőpiacot 2025-ben.

„A kutatás egyik legmeglepőbb eredménye, hogy a cégek 36 százaléka egyáltalán nem méri a toborzás eredményességét. A jelöltadatbázis újrahasznosítása sem általános gyakorlat: csak 27 százalék használja rendszeresen a korábbi jelentkezők adatait az újabb keresések során. A jelenlegi munkaerőpiaci környezetben pedig különösen fontos, hogy a toborzás ne csak gyors, hanem tudatos és mérhető legyen” – emeli ki Mihályi Magdolna, a Jobtain HR szolgáltató ügyvezetője.

Az operátori pozíciók esetében a legnagyobb problémát a megbízhatatlanság (48 százalék), az elvándorlás (42 százalék) és a munkához való hozzáállás (38 százalék) jelenti. „Az eredmények is jól mutatják, hogy az operátori munkakörökben kiemelkedően magas a fluktuáció, ami nemcsak HR, hanem komoly üzleti probléma. A cégek újra és újra kénytelenek betanítani a dolgozókat, miközben a megbízhatóság továbbra is nehezen mérhető és előrejelezhető” – hangsúlyozza a szakértő. A szakmunkásoknál a bérigény és a kínált fizetés közötti eltérés (66 százalék), a jelentkezők alacsony száma (54 százalék) és a hiányzó tapasztalat (40 százalék) okozza a legnagyobb nehézséget.

A munkaerőpiac átalakulásával a jelöltek is egyre tudatosabbá váltak: a stabilitás, a versenyképes juttatási csomag, a kellemes munkakörnyezet és a gyors, átlátható kiválasztási folyamat ma már alapelvárásnak számít. A kutatásban résztvevő cégek 38 százaléka szerint azonban már az interjúk során is érzékelhető a motiváció és az elköteleződés hiánya. A „megbízható munkaadó”, a „biztos megélhetés” és a „jó légkör” a jelenlegi gazdasági környezetben már nem lehetnek csupán szlogenek: valóban ezek a tényezők döntik el, hogy egy tehetséges jelöltből hosszú távon elkötelezett munkatárs válik-e. A jelöltélmény soha nem volt még annyira fontos a toborzás során, mint jelenleg: a próbanap, az üzemlátogatás és a gyors – 48 órán belüli – ajánlattétel, vagy még egy aznap közölt döntés mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a jelöltek gyors visszajelzést, valamint valós képet kapjanak a munkáról, és elkötelezettebben induljanak el. Ez szintén segíthet a motivált munkaerő megtartásában.

A kutatás szerint a belső ajánlási rendszer a leghatékonyabb toborzási eszköz, a válaszadók 87 százaléka alkalmazza. Ezt követik az állásportálok (78 százalék) és a Facebook-hirdetések (74 százalék),

amelyek különösen az operátori pozíciók esetében bizonyulnak eredményesnek. Az offline csatornák – mint a munkaügyi központok vagy a helyi újságok – háttérbe szorultak, és csak marginális szerepet töltenek be. A személyes interjú továbbra is a legfontosabb szűrési eszköz, amelyet gyakran egészít ki telefonos interjú, orvosi alkalmassági vizsgálat, valamint gyakorlati tesztek és próbafeladatok. A cégek egyre inkább a gyakorlati alkalmasságra és a személyes benyomásokra építik a kiválasztási folyamatot. „Fontos megtalálni azokat a megoldásokat, amelyek nemcsak a pozíciók gyors betöltését segítik elő, hanem hosszú távú értéket teremtenek. Mentorprogramokkal, stay interjúkkal, és olyan kiválasztási folyamatokkal dolgozunk, amelyek a szakmai tudáson túl a hozzáállást is mérik” – hangsúlyozza a Jobtain szakértője.

Bár a válaszadók 87 százaléka szerint a szakmai vezetők részt vesznek az interjúkban, mindössze 36 százalék mondta, hogy minden szakaszban aktívan jelen vannak. Ez korlátozhatja a döntések komplexitását és a beválás előrejelzésének pontosságát. A válaszadók 57 százaléka tudatosan keresi a jó potenciállal rendelkező jelöltek helyét a szervezetben, míg 30 százalék ad hoc módon foglalkozik ezzel. A motivált, de kevésbé tapasztalt jelöltek számára az upskill/reskill programok jelenthetnek megoldást, ezek egyre fontosabbá is válnak, különösen a nehezen betölthető pozíciók esetében. A kutatás alapján a kiválasztás során a cégek számára a legfontosabb szempontok: a megbízhatóság (88 százalék), majd a fizikai állóképesség (60 százalék), szakmai tapasztalat és precizitás (54-54 százalék), valamint a gyors tanulási képesség (47 százalék).

A vállalatoknak a jövőben egyértelműen a technológiai fejlesztésekre, a rugalmasabb munkakörnyezetre és az innovatív juttatási formákra kell hangsúlyt helyezni. A mesterséges intelligencia alapú szűrés, az online képzési platformok és a munkavállalói visszajelző rendszerek mind hozzájárulnak a hatékonyabb toborzáshoz és megtartáshoz. „A Jobtain-nél hiszünk abban, hogy a stabilitás nem véletlen, hanem tudatosan épített rendszer eredménye. Ügyfeleinkkel szoros együttműködésben dolgozunk, valódi partnerként segítjük a munkájukat. Valóban kíváncsiak vagyunk azokra a kihívásokra, amelyekkel nap mint nap szembesülnek a toborzás és a munkaerőmegtartás terén, ezért minden partnerünket rendszeresen felkeressük személyesen, hogy a lehető legmélyebben megértsük a problémáikat és hosszú távú, megbízható megoldást tudjunk számukra nyújtani” – összegez Mihályi Magdolna.

Címlapról ajánljuk

Mukics Dániel: a legtöbb helyen nem szabad a jégre menni a tavainkon, folyóinkon

Az életével játszik, aki sétálgat a Duna jegén. A hévégén is kitart a kemény fagy és sokan foglalkozhatnak azzal a gondolattal, hogy előveszik a korcsolyájukat és ellátogatnak valamelyik befagyott természetes vízhez, ehhez azonban előzetesen több dolgot tudni kell. Például a legnagyobb tavakon nem alakult ki ehhez elég vastag jég, máshol pedig néhány praktikát érdemes észben tartani.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

A brit Spectator magazin arról ír: Oroszország a múlt héten példátlan bombázással sújtotta Ukrajnát, közel 1100 drónnal, 890 irányított bombával és több mint 50 rakétával támadtak a brutális hidegben, ukrán erőműveket és lakóházakat egyaránt célba véve. A válságos energiahelyzet közepette sok ukrán nehéz döntés elé kényszerül: maradjon, vagy hagyja el az országot. Miközben a határátkelők forgalma körülbelül 27%-kal nőtt, a lap szerint az Vlagyimir Putyin "ördögien cinikus" stratégiája, hogy megfossza az ukránokat a lakóhelyüktől, és a humanitárius menekültválság révén politikai nyomást gyakoroljon az európai fővárosokra. Mindeközben Putyin és Borisz Jelcin korábbi tanácsadója, Szergej Karaganov kijelentette: ha Oroszország közel kerülne az ukrajnai vereséghez, az azt is magával vonhatja, hogy Moszkva nukleáris fegyvereket vet be, "és Európának fizikailag vége lenne." Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tegnap reagált Donald Trump azon kijelentésére, miszerint ő állna a békekötés útjában. Mint mondta, "Ukrajna sosem volt és sosem lesz akadálya a békének". Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×