Infostart.hu
eur:
379.5
usd:
321.6
bux:
0
2026. február 5. csütörtök Ágota, Ingrid
Nyitókép: Unsplash.com

A spanyol intő példa – az ingatlanárak esése a valóságban többet ártana a potenciális vásárlóknak, mint segítene

A lakáspiacon minden vevő alacsonyabb árakat szeretne. Egészen addig, amíg meg nem tapasztalja, mit okoz ez. Spanyolországban 2009 után a lakásárak bezuhantak, de a fiatalok számára a saját otthon távolabb került, mint valaha. A zuhanó árak mögött összeomló munkaerőpiac és hitelezés, valamint mohó befektetők álltak. A történet azt üzeni, hogy a magas lakásárak gyakran a remény jelei, nem a reménytelenségé.

Valencia, 2012 nyara. A tengerparti napsütésben csillogó, új építésű társasházak árát addigra már több mint 40 százalékkal csökkentették, és még mindig ott álltak üresen. Aki akkor járt a városban, egészen biztosan azt gondolta: micsoda lehetőség ilyen olcsón lakást venni. Csakhogy a valóság ennek éppen az ellenkezője volt.

A fiatalok több mint fele munkanélküli volt, a bankok nem adtak hitelt, így hiába voltak olcsók a lakások, szinte senki nem tudott vásárolni. Illetve majdnem senki. A nemzetközi befektetési alapok, mint a Cerberus vagy a Lone Star, felvásárolták a bajba jutott ingatlanokat, és sokat kivontak a piacról, vagy extrém magas áron adták bérbe. Mindezek következtében a lakásárak összeomlása ellenére Madridban és Barcelonában a bérleti díjak 2013 és 2018 között 20-30 százalékkal emelkedtek. Azaz a fiatalok lakhatási lehetőségei drámai módon romlottak a masszív áresés ellenére. Sőt, igazából pontosan azért, ami miatt az árak is estek.

A spanyol történet világosan megmutatja, miért nem igaz a közkeletű vélekedés, mely szerint a magas ingatlanárak a vevők legnagyobb ellenségei. Az ár ugyanis csak egy tényező a vásárlásnál. A gazdaság soktényezős rendszerének egyik mutatója. Ha leesik, az legtöbbször nem jó hír. Pontosan azt jelzi, hogy elfogytak a vevők. Azért, mert nincs munkájuk, mert nem kapnak hitelt, mert rossz a fizetésük.

Persze érthető a tévhit eredete. Sokan azt gondolják, hogy a gazdaság tetszőleges tényezője magában változtatható, függetlenül a többi mutatótól. Ez azonban nem igaz. Az ár a többi tényezővel együtt alakul ki. A demográfia, a foglalkoztatás helyzete, a bérek alakulása mind-mind hatással van rá.

Sokan mégis úgy képzelik el a gazdaságot, mint egy autót. Ha valami nem tetszik, simán kicseréljük a hibás alkatrészt, és már megyünk is tovább. A valóságban a gazdaság inkább egy korallzátonyra hasonlít. Mely évezredek alatt finomra hangolt egyensúlyban létezik, ahol, ha eltűnik egy fontos halfaj, vagy megjelenik egy új ragadozó, az egész ökoszisztéma összeomolhat.

Ugyanígy a gazdaság is egy nagyon bonyolult rendszer. A lakásárakat önmagukban nem lehet lehúzni, mint a számítógépünk fényerejét. Egy lakáspiaci árcsökkenés önmagában is komoly negatív gazdasági hatásokkal járna, hiszen veszteségeket okozna a bankoknál, melyek erre a hiteleik visszafogásával reagálnának, amit az egész gazdaság megérezne. Kevesebb hitel esetén ugyanis kevesebb munkahely lesz, romlik a GDP növekedése, csökken vagy negatívba fordul a bérdinamika. Azaz pontosan az történik, mint a spanyol példa esetében. Olcsóbb az ingatlan, mégis nehezebb megvenni.

Bonyolult pillangóhatás ez. Az összefüggést Edward Lorenz, a meteorológia úttörője fedezte fel az 1960-as években. Előrejelzéseiben a hőmérséklet 0,001 Celsius-fokos megváltozása hosszú távon jelentős eltéréseket okozott az időjárásban. Ez ihlette a káoszelmélet híres mondását, mely szerint egy pillangó szárnycsapása Brazíliában akár tornádót is elindíthat Texasban.

Ha magasak a lakásárak, az legtöbbször nem a spekulánsok miatt van, hanem annak a jele, hogy sokaknak van munkahelye, jó keresete, vannak olcsó hitelek vagy jól működő családtámogatási rendszerek. A kereslet erős, ezért az árak is magasak. Érthető persze, ha egy vásárláson gondolkozó fiatal elszörnyedve nézi az ingatlanárakat, de ettől még tény, hogy a helyzet számára is kedvezőbb, mintha az ingatlanárak a mélyben lennének.

Spanyolország példája is ezt mutatja. Amikor az árak leestek, a vásárlók még inkább eltűntek, mert a munkanélküliség rekordmagasságba ugrott. Az ingatlanpiac nem lett elérhetőbb, hanem kiszolgáltatottabb lett. A lakások jelentős része nagy befektetők kezébe került, a helyiek pedig bérlőkként fizettek egyre többet. Ugyanez történt Magyarországon is 2008 után. Az ingatlanárak folyamatos zuhanásban voltak, ám ennek nem az lett a következménye, hogy minden fiatal tízesével vásárolta a lakásokat. Pontosan azért mentek lefelé az árak, mert a magyar családok tömegesen árulták otthonaikat, míg a vevők lényegében eltűntek.

Emlékezzünk csak a The Butterfly Effect című filmre, ahol Evan Treborn újra és újra visszautazott a múltba, hogy kijavítson egy rossz döntést, de szándékával ellentétben minden egyes beavatkozásával csak még nagyobb bajt okozott. A film drámai példája jól mutatja, miért naiv azt gondolni, hogy egy komplex rendszer egyetlen elemét megváltoztatva minden jobb lesz.

Érdemes tehát óvatosnak lenni, amikor „meg szeretnénk javítani” a gazdaságot. Az ugyanis olyan, mint egy kifinomult sugárhajtómű, melyben sok millió apró alkatrész működik törékeny összhangban. Ha valamit véletlenszerűen kiveszünk vagy beleteszünk, annak szinte biztos, hogy katasztrófa lesz a vége. Ugyanígy az ingatlanárak esése a valóságban többet ártana a potenciális vásárlóknak, mint segítene.

A cikk szerzője Sebestyén, Géza az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője, a BCE egyetemi docense

Címlapról ajánljuk
Küzdenek a hazai éttermek, kevés a vendég és a jó munkaerő – mondja a vendéglátók ipartestületének elnöke

Küzdenek a hazai éttermek, kevés a vendég és a jó munkaerő – mondja a vendéglátók ipartestületének elnöke

Jelentős gondokkal küzd a magyar vendéglátóipar. Ma 15-20 ezerrel kevesebb alkalmazott és 9-10 ezerrel kevesebb üzlet hozza ugyanazt a forgalmat, mint a pandémia előtt, amit akár hatékonyságnövelésnek is tekinthetünk, de az ágazat segítségre szorul, az emberek pedig alig mernek étteremben költeni – hangsúlyozta az InfoRádió Aréna című műsorában Kovács László, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke.

Kaiser Ferenc: Moszkva azért nem enged a követeléseiből, mert még mindig hisz az agresszió eredeti céljában

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi docense az InfoRádióban arról beszélt, hogy bár folytatódnak a háromoldalú ukrán-amerikai-orosz tűzszüneti egyeztetések, és Mark Rutte NATO-főtitkár is Ukrajna számára biztató kijelentéseket tett, Moszkva egy jottányit sem enged a követeléseiből, miszerint nem léphetnek idegen erők ukrán földre békefenntartó céllal, Kijevnek pedig feltétel nélkül le kell mondania keleti területeiről. Sőt, az orosz vezetés még mindig hisz abban is, hogy képesek lesznek megszüntetni a teljes ukrán államiságot.
Törvénybe iktatott fenyegetéssel vetne véget Trump tarthatatlan kijelentéseinek az EU

Törvénybe iktatott fenyegetéssel vetne véget Trump tarthatatlan kijelentéseinek az EU

Új védőintézkedéseket csomagolnak az Európai Unió és az Egyesült Államok közt kialkudott kereskedelmi megállapodásba, miután Donald Trump amerikai elnök nemrég túl messzire ment Grönland annektálásának lebegtetésével. Az USA vezetője már első ciklusa alatt is beszélt a hatalmas szigetországra tartott igényéről, de egy hónapja kijelentette, hogy meg fogja szerezni, kérdésre elmondta, hogy a katonai erő sincs kizárva, majd büntetővámokat akart kiszabni a Grönland mellett leghatározottabban kiálló európai országokra, mielőtt a NATO-főtitkár lebeszélte az egészről egy „megegyezéssel”. Mindez nagyjából két hét leforgása alatt történt, de a területi fenyegetés olyan tüskét hagyott az Európai Parlament képviselőiben, hogy az új megegyezésnek köszönhetően bármilyen hasonló kirohanás az EU-val kötött vámalku felrúgásával járhat Trumpnak.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×