Infostart.hu
eur:
380.04
usd:
322.44
bux:
125733.91
2026. február 22. vasárnap Gerzson
Nyitókép: MTI/EPA/Spencer Colby

Az orosz olajvásárlást növelő országokat szankcionálhatják a G7-ek

A G7-országok közös fellépésre készülnek az orosz olajimportot növelő országokkal szemben, valamint azok ellen, akik elősegítik az Oroszországra kivetett szankciók kijátszását.

A pénzügyminiszterek szerdai virtuális találkozóját követően kiadott közlemény szerint Kanada, Franciaország, Németország, Olaszország, Japán, az Egyesült Királyság és az Amerikai Egyesült Államok pénzügyminiszterei kifejezték egyetértésüket a kereskedelmi intézkedések, köztük a vámok és az import- és exporttilalmak fontos szerepével annak megakadályozásában, hogy Oroszország növelni tudja bevételeit az Ukrajna ellen folytatott háború finanszírozásához.

"Azokat fogjuk megcélozni, akik az Ukrajna elleni invázió óta tovább növelik orosz olajvásárlásaikat, és azokat, akik elősegítik a szabályok kijátszását"

- áll a világ hét legnagyobb fejlett gazdasága dokumentumában.

Összehangolt intézkedésekre készülnek az Oroszországból származó fennmaradó import jelentős csökkentése érdekében, beleértve a szénhidrogén-importot is, azzal a céllal, hogy azt fokozatosan megszüntessék - jelentették ki a közleményben.

A G7 külügyminiszterei közölték azt is, hogy komolyan fontolgatják kereskedelmi intézkedések és egyéb korlátozások bevezetését azokkal az országokkal szemben, amelyek segítik Oroszország háborús erőfeszítéseinek finanszírozását. Washington korábban arra szólította fel szövetségeseit, hogy vessenek ki extra vámokat az orosz olaj vásárlóira, például Kínára és Indiára.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.02.23. hétfő, 18:00
Áder János
volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke
Miért lett mostanra a munkahelyi wellbeing egyszerre üzleti és jogi kérdés Magyarországon?

Miért lett mostanra a munkahelyi wellbeing egyszerre üzleti és jogi kérdés Magyarországon?

A munkahelyi wellbeingről sokáig úgy lehetett beszélni, mint „jólléti gesztusról”. 2026-ban ez a nézet egyre kevésbé áll meg. Nem azért, mert a jó szándék eltűnt, hanem mert a dolgozói egészség láthatóan beleíródik a vállalati működésbe, vagyis a munkaképességbe, a terhelhetőségbe, a koncentrációba, a hibázásba, a hiányzásba és végső soron a megtartásba. Közben egyre erősebben találkozik három, egymást erősítő hatás. Először is, friss, nagymintás tudományos bizonyíték mutat arra rá, hogy a mindennapokban kivitelezhető, kismértékű változtatásoknak is lehet mérhető egészségnyeresége különösen ott, ahol a kiinduló helyzet kedvezőtlen. Másodsorban, az európai szintű munkahelyi kockázati kép (különösen a pszichoszociális terhelés) egyre pontosabban válik láthatóvá és összehasonlíthatóvá. Harmadrészt, ami sokszor kimondatlanul is erős tényező: a wellbeing egyre inkább munkavédelmi és jogi keretbe kerül. Magyarországon ez nem „új divat”, hanem a munkáltatói kötelezettségek logikus következménye. A következő évek egyik legfontosabb vállalati dilemmája így szól: hogyan lehet úgy beszélni prevencióról és személyre szabásról, hogy az szakmailag védhető, szervezetileg hiteles és jogilag is rendezett legyen?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×