Öt nemzetközi szereplő van már jelen a „Buy Now, Pay Later”, vagyis „Vásárolj most, fizess később” magyar piacán. A fintech cégek által működtetett BNPL-konstrukcióval a fogyasztó azonnali fizetés és kamatok nélkül, részletre vásárolhat bizonyos webshopokból. A lehetőség nem csak az impulzusvásárlások miatt kockázatos, hanem mert nem tartozik a Magyar Nemzeti Bank felügyelete alá. A fogyasztói hitelmegállapodásokról szóló európai irányelv azonban 2026 novemberében Magyarországon is életbe lép – árulta el az MNB felügyeleti szóvivője.

„A BNPL konstrukció egy halasztott fizetési lehetőség, a vételárat több kamatmentes részletre lehet felosztani, ugyanakkor ez nem egy banki hiteltermék, ez egy kereskedelmi kölcsön, ugyanis a fintech cégek átveszik az adott kereskedőktől ezeket a kereskedelmi kölcsönöket, maguk kezelik, és ők szedik be a pénzt” – mondta az InfoRádióban Binder István.

Magyarországon 2022 környékén jelentek meg ezek a lehetőségek, 4-5 szolgáltató kínálja őket, és bizony rejtenek magukban kockázatokat, így a fogyasztóknak is érdemes óvatosan közeledni ezekhez a lehetőségekhez kerülni kell az ösztönszerű impulzusvásárlásokat – magyarázta a felügyeleti szóvivő, hozzátéve, hogy

könnyű belefutni túlzott eladósodásba, túl nagy kockázatvállalásba.

Azáltal, hogy a BNPL-konstrukciók nem tartoznak a hitelintézeti törvény hatálya alá, nem minősülnek pénzügyi kölcsönnek – kivéve, ha engedéllyel rendelkező szolgáltatók kínálják – szögezte le Binder István. Megjegyezte, ilyenre is van példa, mikor egy, az MNB felügyelete alá tartozó intézet kínál ilyen lehetőséget, ebben az esetben viszont azok a szigorú üzleti megbízhatósági előírások vonatkoznak rá, amelyek a hagyományos hitel- és pénzkölcsönnyújtást jellemzik.

Ezek az előírások egyéb szolgáltatóknál hiányoznak, ahogyan

gyakran hiányoznak az olyan fogyasztóvédelmi követelmények is, mint a panaszkezelés, ügyfélszolgálat, vagy éppen az adósságfékszabály, ami a túlzott eladósodást hivatott megakadályozni

azzal, hogy a jövedelem csak egy bizonyos százalékát lehet hitelfelvételre fordítani – magyarázta a szakértő.

A Magyar Nemzeti Banknak az általa felügyelt, a hitelintézeti törvény hatálya alá tartozó pénzügyi szolgáltatók esetében van felügyeleti jogköre – jelentette ki Binder István, de megjegyezte: jó hír, hogy annak ellenére, hogy jelenleg ezek a fogyasztóvédelmi és egyéb szabályok hiányoznak a BNPL-szolgáltatóknál, az Európai Unió és Magyarország is lépett annak érdekében, hogy ez a helyzet megszűnjön.

Folyamatban van a fogyasztói hitelmegállapodásokról szóló európai uniós irányelv bevezetése, és 2026. november 20-től életbe is lép mind az EU-ban, mind hazánkban. Az irányelvnek a magyar jogrendbe való beemelése teszi majd lehetővé, hogy a fogyasztóvédelmi előírások ezeknél a szolgáltatóknál is megjelenjenek.

Az MNB felügyeleti szóvivője leszögezte: attól, hogy a BNPL-szektorban nincsen külön szabályozás, még érvényesek az általános polgári jogi és fogyasztóvédelmi szabályok, és ugyanúgy az általános fogyasztóvédelmi fórumokhoz lehet miattuk fordulni.

Mivel ezek webáruházas vásárlások, a fogyasztó bármiféle indoklás nélkül 14 napon belül elállhat a vásárlástól, a kereskedőnek pedig, illetve a BNPL-szolgáltatónak, ha átvette a követelést, vissza kell fizetnie a vételárat.

Vagyis ha valaki úgy érzi, hogy sikerült kissé túlszaladnia a lehetőségein, élhet ezzel a lehetőséggel.