Infostart.hu
eur:
355.56
usd:
311.49
bux:
142467.45
2026. július 11. szombat Lili, Nóra
Készpénzt tesz pénztárcájába egy látogató a 20. Sziget fesztivál 3. napján a budapesti Hajógyári-szigeten 2012. augusztus 10-én.
Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt

Kiderült, mennyit keresnek a magyarok – friss adatok

2025 júniusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 704 400, a nettó átlagkereset 484 200 forint volt. A bruttó átlagkereset 9,7, a nettó átlagkereset 9,6, a reálkereset pedig 4,8 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit – jelentette szerdán a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A bruttó kereset mediánértéke 567 700, a nettó kereset mediánértéke 395 000 forintot ért el, 10,3, illetve 10,5 százalékkal felülmúlta az előző év azonos időszakit.

A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 655 600 forint volt júniusban, ami 9,5 százalékkal több, mint az előző év azonos időszakában. A rendszeres bruttó átlagkereset a vállalkozásoknál 650 400, a költségvetésben 658 300, a nonprofit szektorban 698 100 forintot tett ki, 9,4 és 9,2, illetve 10,6 százalékkal nőtt egy év alatt.

A reálkereset 4,8 százalékkal emelkedett a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért, 4,6 százalékos növekedése mellett.

KSH
KSH

Január–júniusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 692 800 forint, a nettó átlagkeresete 476 100 forint volt. A bruttó átlagkereset 9,2, míg a nettó kereset 9,0 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakának értékét – közölte a KSH.

Címlapról ajánljuk
Brüsszel szemét is kilophatják a közpénzcsalók, mert inkább oda se néznek

Brüsszel szemét is kilophatják a közpénzcsalók, mert inkább oda se néznek

Az Európai Bizottság papíron egy átfogó csalásellenes rendszert alkalmaz, amely követi a nemzetközi jó gyakorlatokat, de az intézkedések jelentős része azonban túl általános, nehezen mérhető, és gyakran inkább az elvégzett feladatokat mutatja be, nem azok tényleges hatását – állapította meg az Európai Számvevőszék a friss jelentésében. A 2023–2026-os akcióterv 70 intézkedésének mintegy 70 százalékát ugyan befejezettnek találták, a főigazgatóságok saját feladatainak csak körülbelül 80 százalékát tudták a számvevők egyértelműen igazolni. A kockázatértékelés sem volt egységes: az 51 szervezeti nyilvántartásból 12 egyáltalán nem jelzett csalási kockázatot, a mesterséges intelligenciával előállított hamis dokumentumok veszélye pedig alig kapott figyelmet. A Bizottság a négy ajánlásból hármat teljesen elfogadott, és 2028-ig vállalta a kockázatelemzések frissítését, az akciótervek megerősítését, valamint olyan közös eredménymutatók kidolgozását, amelyek a valós hatást is mérik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×