Ahogy arról az Infostart beszámolt, májusban a kiskereskedelem forgalmának volumene a nyers és a naptárhatástól megtisztított adatok szerint egyaránt 2,1 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakit. A Központi Statisztikai Hivatal friss adatai szerint az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 0,5, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 4,0 százalékkal bővült, az üzemanyag-kiskereskedelemben 1,1 százalékkal mérséklődött az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene az előző év azonos időszakához viszonyítva. A szezonális és naptárhatással kiigazított adatok szerint a kiskereskedelmi forgalom volumene 1,3 százalékkal maradt el az előző havitól.

„A 2,1 százalékos növekedésen belül az élelmiszerboltok forgalma gyakorlatilag stagnál. Hiába növekszik a reálkereset öt százalékkal, azt látjuk, hogy ez a keresetnövekedés nem csapódik le a fogyasztásban” – értékelt az InfoRádióban Kozák Tamás. Az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára szerint ennek részben az az oka, hogy a többletjövedelem inkább a magasabb keresetűeknél csapódik le, és ez nem többletkeresletet és többletfogyasztást jelent, hanem a megtakarításokat növeli.

„Az élelmiszereknél a forgalomcsökkenés azt jelzi, hogy az árrésstop a remélt fogyasztásnövelő hatása nem létezik, az élelmiszer-forgalom is gyakorlatilag stagnál” – mondta a főtitkár, és hozzátette, az élelmiszer úgynevezett merev árrugalmassági termék, és hiába csökken az ára, hiába növekszik a jövedelem, ennek a keresletösztönző hatása erősen korlátozott.

A szervezet a közleményében azt is jelezte, hogy az árrésstop káros hatásai egyre inkább élesednek. Kozák Tamás elmondta, ez a gyakorlatban veszteséges működést jelent, mert az árrésstop alá eső termékeknél a bevétel nem fedezi a költségeket, ezért veszteség képződik a kereskedelmi vállalatoknál.

A Gazdasági Versenyhivatal és a Magyar Nemzeti Bank is vizsgálta a keresztárazás jelenségét, és arra jutott, hogy egyelőre a kereskedők nem próbálják a veszteségeiket más termékcsoportok árának az emelésével kompenzálni, de Kozák Tamás hangsúlyozta, már a beszállítók oldaláról folyamatos a nyomás, mert ők sem tudják már sokáig az intézkedés terheit viselni. „Ez az önkorlátozó árképzés az élelmiszer-feldolgozóknál és az élelmiszer-termelőknél is veszteségforrás. Önmagában az árréstop járulékos költsége bőven meghaladja a remélt fogyasztásnövekedést, ami ráadásul nem is következett be” – mondta az OKSZ főtitkára.