Mint arról korábban az Infostart is beszámolt, az iráni parlament megszavazta a világ egyik gazdasági ütőerének számító Hormuzi-szoros lezárását. Ez a tengerszoros az egyetlen kijárat a Perzsa-öbölből a világtenger felé, és ezen keresztül zajlik a globális gáz- és olajkereskedelem közel harmada. Habár konkrét blokád még nincs, bizonyos cégek tankerhajói már inkább visszafordulnak, nem merik megközelíteni a szakaszt, rengeteg hajó pedig nem jut ki az olajban gazdag öbölből. A helyzet eszkalálódása, például egy aknazár esetén a nyersolaj ára hordónként 100 dollár fölé is ugorhat az elemzők szerint. A kedd reggel életbe lépett tűzszüneti megállapodás hatására a Brent olaj ára a 24 órával korábbi, 76,6 dollárról 68,8 dollárra mérséklődött.

„Voltak olyan rémhírek, hogy az olaj ára akár száz dollárra vagy afölé is emelkedhet, de szerencsére azt látjuk, hogy a gyors árfelpattanást követően mostanra normalizálódtak az árak. A Brent olaj hordónkénti ára a konfliktus kezdetekor egészen 78 dollárig ugrott föl a 64-65 dolláros szintről, mostanra viszont 68 dollárra mérséklődött” – mondta az InfoRádióban Bujdos Eszter, a holtankoljak.hu ügyvezetője. Hozzátette,

most még az emelkedést érezzük a hazai üzemanyagárakban, de rövidesen a kutak áraiban is láthatjuk az elmúlt napokban tapasztalható mérséklődést.

Most élesedett a Mol azon terve, hogy napi szinten érvényesítheti az új árakat, ez pedig azt jelenti, hogy az olajtársaság akár minden nap bejelenthet üzemanyagár-változást, ezért is nehéz aktuális árakat mondani – magyarázta az ügyvezető. Megjegyezte, jelenleg 605 forint körül van mind a 95-ös benzin, mind a gázolaj átlagára. Bujdos Eszter emellett kiemelte: a forint jól tartja magát a dollárral szemben, így szerencsére az infláció nem erősíti tovább az áremelkedések mértékét.

„Ha az olaj ára továbbra is hetven dollár alatt marad, árcsökkenéseket is tapasztalhatunk a következő napoktól” – jelentette ki az ügyvezető. A kormányzat részéről várható esetleges beavatkozás kapcsán elmondta:

a közvélekedés szerint „inkább legyen drágábban üzemanyag, minthogy olcsóbban ne legyen”.

Vagyis az ellátásbiztonság sokkal kardinálisabb kérdés, mint az, hogy milyen árakon tankolhatunk. Az árbeavatkozást továbbra sem tartja jó ötletnek a szakértő, hiszen a piac szabályozza önmagát, és már az is látszik, hogy a 600 forint feletti üzemanyagárak hatással vannak a forgalomra – a kereskedők visszajelzései alapján az emberek kevesebbet tankolnak.

Bujdos Eszter szerint első körben inkább az adóterheket kellene racionalizálni, ha a kormány tartósan alacsonyabb árakat szeretne, ugyanis a tavalyi és az idei év is a jövedéki adó emelésével kezdődött, nem beszélve a többi adóról, mely szintén az üzemanyagokat terheli.

„A jelenlegi árszinttel az uniós átlag, illetve a régiós országok középmezőnyében vagyunk.

Véleményem szerint az lesz a fő irányvonal és elvárás kormányzat részéről, hogy a környező országok áraihoz képest szinten tartsa a hazai szektor árait” – jelentette ki az ügyvezető, hozzátéve, hogy amíg nincs ebben markáns eltérés, addig nem is kell állami árbeavatkozásra számítani.

Bujdos Eszter arról is beszélt, hogy azért nincs nagy eltérés a szomszédos és a magyar árak között, mert az olaj drágulása ugyanúgy hat a horvát, a szlovén, az osztrák vagy éppen a szlovák piacra is. „Nagy baj akkor lenne, ha a forintgyengülés miatt kellene az üzemanyagok árát emelni, hiszen az csak Magyarországot érintené, a többieket nem, ahol már például euróval fizetnek” – jegyezte meg a szakértő.