A kereskedelempolitikai feszültségek miatt rendkívül nagy bizonytalanság jellemzi a külső gazdasági környezet alakulását idén a CIB Bank vezető elemzője szerint. Ez a magyar gazdaság teljesítményére is rányomhatja a bélyegét, ez pedig azt jelenti, hogy a korábban vártnál jóval szerényebb ütemben növekedhet a magyar GDP. Trippon Mariann az InfoRádióban kiemelte: a magyar gazdaság idén elkerülheti a recessziót, a növekedés üteme azonban több ok miatt is elmaradhat az előzetes várakozástól.

„Mi tavaly december végén 2025-re 2 százalékos GDP-növekedést prognosztizáltunk Magyarországra, amit először 1,5 százalékra, a második előrejelzési körben pedig 1,1 százalékra korrigáltunk. Ebben a korrekcióban nyilvánvalóan a kereskedelmi háború negatív hatása játszik szerepet, illetve az első negyedéves, minden várakozást alulmúlóan gyenge GDP-adat” – ecsetelte.

Trippon Mariann arra is kitért, hogy itthon mi az, ami megtámogathatja, és mi az, ami lehúzhatja a növekedést. „A GDP termelési oldalán az ipartól pozitív hozzájárulásra idén nem számíthatunk, és az építőiparban sem várunk kimagaslóan jó teljesítményt. Az ipar – minden bizonnyal a nagyon gyenge külső kereslet miatt – az idei évben is negatívan járul majd hozzá a GDP-növekedéshez, tehát ez már a harmadik év lesz, amikor az ipari termelés éves szinten csökkenni fog. Felhasználási oldalon

a fogyasztás lehet az egyetlen egy igazán komoly motorja a növekedésnek, ami a termelési oldalon a szolgáltatások pozitív növekedési ütemében fog majd megjelenni.

Dinamikusan nőnek a keresetek is, ami az inflációval egyetemben pozitív reálbér-dinamikát eredményez.”

Ahol viszont negatívak a kilátások, az a beruházások területe: idén sem várható pozitív fordulat, úgy látják, hogy 2025-ben is csökkenhetnek a nemzetgazdasági beruházások. Ebben – mint Trippon Mariann megerősítette – a külső környezet változásának is nagy szerepe van, hiszen rendkívül bizonytalanok a globális növekedési kilátások; az amerikai kereskedelmi politikai lépések például nagyon sok vállalatot arra késztetnek, hogy felfüggesszék vagy elhalasszák beruházásaikat, az állami beruházások esetében meghatározó tényező a szűk költségvetési mozgástér, és az uniós források is nagyon hiányoznak a magyar gazdaságból – összegezett Trippon Mariann, a CIB vezető elemzője.

Kamatcsökkentések jönnek?

Bizonyos feltételek mellett az elemző lát arra lehetőséget, hogy a Magyar Nemzeti Bank csökkentse az alapkamatot, de csak az év második felében.

„Korlátozott a mozgástere a monetáris politikának, de mi azt gondoljuk, idén sor kerülhet néhány, kisebb mértékű kamatcsökkentésre” – jósolta, tehát csak rövid távon maradhat 6,5 százalékon az alapkamat mértéke, ami a magas az infláció és a volatilis piaci környezet miatt jelenleg indokolt is.

A monetáris kondíciók lazításának szerinte előfeltételei vannak:

• stabil globális piaci hangulat
• a nagy jegybankok (EKB, Fed) kamatcsökkentése
• stabil forintárfolyam
• inflációs kilátások javulása

„Mindezen feltételek mellett az alapkamat 6 százalékra süllyedhet” – fogalmazta meg várakozásait Trippon Mariann.

Megjegyezte még: a költségvetés helyzete, a hiánycél teljesíthetősége, az államadósság-pálya alakulása kerülhet a középpontba, ami meggátolhatja a forint erősödését, de ha nem jön globális sokk, akkor a gyengülés irányába is „korlátozott a mozgástér”; év végére 410 forint lehet szerinte egy euró.