Kiemelték: a háziorvosi ellátás romlásának fő oka a háziorvosok elöregedése, illetve az, hogy a nyugdíjba vonuló háziorvosok helyett nincs utánpótlás. A népesség ugyan csökkent, de az idős lakosság arányának növekedése miatt az alapellátás terhelése jelentősen emelkedett. A finanszírozás sem tudott lépést tartani a növekvő igényekkel, a praxisközösségekhez kötött béremelések pedig sok településen nem jelentettek valódi megoldást.

Az általános leépülés nem volt egyenletes az elemzés szerint: Magyarország egyes részeit erőteljesebben sújtja a háziorvosok hiánya, mint más térségeit. Jelenleg több mint 762 betöltetlen háziorvosi praxis van, vagyis a praxisok majdnem 15 százaléka csak helyettesítéssel megoldott. A gyermekellátásban ennél is súlyosabb a hiány: a praxisok 17,5 százalékában nincs főállású, aki ellássa a gyermekeket.

Mivel kisebb települések esetében több falu együtt tartozik egy praxishoz, így összesen 701 településen egyáltalán nincs betöltött orvosi praxis, csak helyettesítés.

A betöltetlen praxisok elsősorban az Alföld délkeleti térségeiben és a Közép-Dunántúlon koncentrálódnak, de a határ menti települések is különösen érintettek. A helyzet ráadásul tartós: a betöltetlen praxisok 90 százaléka már több mint egy éve üres, 37 százalékuk pedig öt évnél is régebb óta vár orvosra. Területi eloszlásban az Alföldön koncentrálódnak a leghosszabb ideje betöltetlen orvosi praxisok, itt számos helyen több mint 10 éve nincs háziorvos. Ezek mellett a városokban fordul elő, ahol egyébként is több praxis van, hogy egy-két praxis nincs betöltve huzamosabb ideig – közölték.

A gyermekorvosok esetében még súlyosabbak a problémák – emeli ki az elemzés –, több mint 800 településen egyáltalán nincs betöltve a házi gyermekorvosi praxis, ez az egész országot érintő probléma. Ennek a megítélésén tovább ront, hogy sok gyermekorvosi rendelést valójában rendes háziorvos valósít meg, mivel vegyes praxist visz, amelyben a felnőttek mellett a gyermekeket is ellátja.

Az elemzésben összegezték, hogy a statisztikai adatok csökkenő háziorvosszámot, növekvő terheket mutatnak. Egyre kevesebb orvosnak kell ellátnia egyre több beteget, ráadásul a helyettesítés vállalása sem ad kielégítő kompenzációt az erre vállalkozó háziorvosoknak. Emellett a praxisközösségbe erőltetés, bár elvben javíthatja a betegellátás színvonalát, sok esetben az adottságok miatt nem járható út a GKI szerint.

Az eddigi intézkedések nem oldották meg a hosszú távú problémát: egyre több betegnek kellene egyre jobb minőségű alapellátás. A háziorvosi kar elöregedése miatt a kilátások sem kedvezőek, ezért az utánpótlás biztosítása és a finanszírozási rendszer felülvizsgálata elkerülhetetlen – mutat rá a GKI.