Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.76
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Nagy István agrárminiszter sajtótájékoztatót tart a ragadós száj- és körömfájás vírussal kapcsolatos tájékoztató fórum után Peresztegen 2025. április 29-én.
Nyitókép: MTI/Filep István

Száj- és körömfájás: a miniszter elárulta az egyik legfőbb tanulságot

Sem anyagiakban, sem humán erőforrásban nem lehet akadálya a ragadós száj- és körömfájás okozta veszélyek elleni védekezésnek – mondta a Győr-Moson-Sopron vármegyei Peresztegen Nagy István.

Az agrárminiszter kiemelte: az elhullott állatok elhelyezésekor a szakemberek minden vízügyi és geológiai szempontot figyelembe vesznek a mélységtől kezdve a vízzáró rétegeken át a talajvíz áramlásáig.

Hozzátette: érthető, hogy senki nem örül annak, ha akár több ezer szarvasmarhát kell elföldelni egy-egy helyszínen, de a vizsgálatok alapján a peresztegi teljesen biztonságos. Továbbiakat csak az esetleges újabb kitörési pontok ismeretében lehet kijelölni, és ha ez szükségesnek látszik, akkor azonnal kell cselekedni – mondta Nagy István.

A tárcavezető az elföldelés protokollját ismertetve fontosnak nevezte a környéken élők tájékoztatását és informálását. A szakemberek a védekezés eddigi tanulságait mindig azonnal levonták, és azonnal intézkedni fognak akkor is, ha az elföldelésre kijelölt helyszínek ellenőrzését biztosító monitoringkutak vizsgálata ezt indokolttá tenné – tette hozzá.

Közölte egyúttal, hogy a fertőtlenítések és a nagytakarítások után kezdődhet az egyeztetés a gazdákkal a kártalanítási kérdésekről.

Az ellentételezés azért is fontos, mert a betegség eltitkolása nagyobb károkat okozhat, mint a teljes kártalanítás összege.

Az állam a járványvédelmi infrastruktúra fejlesztését is vállalja, hogy a védekezés magasabb szintre emelkedhessen, és meg lehessen előzni a hasonló eseteket – hangsúlyozta.

Ilyenre járványra, mint a mostani, csaknem fél évszázada nem volt példa Magyarországon, a kár összege már most meghaladja a 10 milliárd forintot – mondta az agrárminiszter.

Közölte: saját hatáskörben arról is intézkedett, hogy az érintett telepek a lehető leghamarabb megkapják a nekik járó kifizetéseket. A kártalanítási rendszert úgy alakítják ki, hogy azzal a mihamarabbi újratelepítést ösztönözzék, ám a miniszter jelezte, hogy az állományok teljes helyreállítása legalább három éves folyamat lesz.

Nagy István kormányzati kötelességnek tekinti az összes információ vizsgálatát a járványügyi nyomozás során, hogy a kérdésekre megnyugtató válaszokat kapjanak. A tájékoztatást eddig szakemberekre bízták, de a visszajelzések alapján indokolt, hogy maguk a döntéshozók, a politikusok is személyesen nyugtassák meg a helyieket a településvezetőkkel – hangsúlyozta.

Kiemelte: a védekezés egyik legfontosabb tanulsága az, hogy

nem elég szabályokat hozni, rendeleteket alkotni, ellenőrizni is kell azokat a teleplátogatási könyvtől kezdve a kontaktok ellenőrzéséig.

Az álhírek és valótlan elképzelések terjedése ellen naprakész információkra van szükség – jelentette ki a tárcavezető, aki a sajtótájékoztatón garanciát vállalt a ragadós száj- és körömfájással kapcsolatban a hiteles tájékoztatásra.

Kijelentette: egyik legfontosabb feladatának tekinti, hogy viszonossági intézkedésekkel kikényszerítse az uniós partnerektől, hogy ne gátolják általában a magyar magyar termékek exportját, ilyen intézkedéseket az uniós szabályozás szerint csak az érintett zónákra alkalmazhatnak a tagországok.

Egyben kérte a magyar vásárlók szolidaritását főként a Győr-Moson-Sopron vármegyei sertéshústenyésztők érdekében, hogy az ott megtermelt, teljesen egészséges hús piaci értékesítését segítsék azzal, hogy magyar húst vásárolnak az üzletekben.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×