Infostart.hu
eur:
355.56
usd:
311.49
bux:
142467.45
2026. július 11. szombat Lili, Nóra
Nagy István agrárminiszter sajtótájékoztatót tart a ragadós száj- és körömfájás fertőző betegségről az állategészségügyi operatív törzs ülése után a Belügyminisztérium Szentháromság téri új épületében 2025. április 5-én.
Nyitókép: MTI/Lakatos Péter

Nagy István: nincs új járványkitörés, de most kell a legjobban vigyázni

Újraindítja az állategészségőr képzést az Agrárminisztérium az Állatorvostudományi Egyetemmel közösen, és a tárca pályázatot ír ki az állattartó telepek járványvédelmi fejlesztésére – mondta az agrárminiszter az InfoRádióban.

Óriási az állattartók felelőssége a ragadós száj- és körömfájás vírus terjedésének megállításában, minden gazdálkodónak be kell tartania az előírásokat – hangsúlyozta az agrárminiszter pénteken a ragadós száj- és körömfájás elleni védekezést irányító operatív törzs ülése után. A tapasztalatok szerint a vírus márciusi megjelenése óta bebizonyosodott, hogy a szabályok szigorú betartása mellett szükség van ennek hatósági ellenőrzésére is, illetve meg kell vizsgálni esetleges további szigorítások szükségességét - fejtette ki Nagy István. A tárcavezető szerint a betegség nagyon ragályos és rendkívüli gazdasági károkat okozhat, előzetes becslések szerint a kár több tízmilliárd forintos.

„Újabb kitörés nincs, a vírus terjedésének megelőzése érdekében változatlanul szigorú előírások és intézkedések vannak érvényben” – mondta az InfoRádiónak adott interjúban az agrárminiszter. Nagy István jelezte, jelenleg az öt érintett telepen zajlanak a fertőtlenítési munkák, és közben már azon dolgoznak, hogy miként tudják majd újraindítani az ágazatot.

Ennek ellenére elsősorban arra hívta fel a figyelmet, hogy továbbra is nagyon fontos a védekezés és a megelőzés, és mivel a vírus lappangási ideje 14-21 nap, ezért még az az időszak tart, amikor rendkívüli módon vigyázni kell arra, nehogy újabb kitörés legyen.

Fontos feladatként említette, hogy rendezni kell a piaci viszonyokat is, hogy az érintett régióban rekedt sertéseket értékesíteni lehessen. „Azokat a zavarokat is kezelni kell, amelyek a harmadik országbeli piacok elvesztéséből ered, de fel kell lépni azok az európai uniós tagországok ellen, amelyek túlkapásaikkal korlátozzák a magyar termékek exportpiacra jutását” – mondta Nagy István, és hozzátette, az ezekhez szükséges intézkedésekről tárgyalt pénteken az operatív törzs.

Új pályázatokat ír ki az Agrárminisztérium, hogy a mostani járványhelyzetből kiindulva, a szarvasmarha-, kecske- és juhtartó telepek járványügyi, állat-egészségügyi infrastruktúrájának a szintjét növelni lehessen. A miniszter tájékoztatása szerint a pályázat már májusban megjelenik, és nagyon gyors elbírálást ígért, hogy azok a gazdák, akik érvényesen pályáztak, hamar forráshoz juthassanak, és meg tudják előzni a későbbi esetleges járványkitöréseket.

Nagy István az ülés után azt is bejelentette, hogy újraindítják az állategészségőr vagy más néven felcserképzést: ezek az állat-egészségügyi szakemberek a nagy telepeken tudják a higiénia szintjét ellenőrizni és emelni is. „A döntés értelmében az Állatorvostudományi Egyetem mentorálásával technikus képzést indítunk, hogy ezeken a nagy telepeken legyenek olyan szakemberek, akik akár a védőoltásokban, akár járványügyi feladatok elvégzésében, akár a higiéniai folyamatok ellenőrzésében kiemelkedő munkát tudnak végezni a jövőben” – mondta Nagy István.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Kettéosztja a munkaerőpiacot a mesterséges intelligencia: az AI-readiness kezd alapvető követelménnyé válni

Kettéosztja a munkaerőpiacot a mesterséges intelligencia: az AI-readiness kezd alapvető követelménnyé válni

A Portfolio Checklist tegnapi adásában többek között a Pwc friss jelentése került terítékre, amely arra a következtetésre jut, hogy a mesterséges intelligencia kettéosztja a globális munkaerőpiacot. Oltyán Gábor, a Pwc Magyarország vezető adattudományi szakértője és tech szenior menedzsere bontja ki a részleteket, mégpedig azt, hogy mi kell ahhoz, hogy a munkavállalók és a vállalatok a változás nyertesei közé kerüljenek, illetve mekkora hatékonyságnövekedéssel és bérprémiummal kecsegtet az AI-readiness megvalósítása. Az adás első részében azzal foglalkoztunk, hogy májusban új történelmi csúcsra emelkedett a Magyar Nemzeti Bank devizatartalékának összege, amely az év végére várhatóan még tovább nőhet. Miért fontos mindez, hogyan függ össze a folyamat az euró várható bevezetésével és tényleg kell-e ekkora tartalék? A témáról a Portfolio elemzőjét, Beke Károlyt kérdeztük.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×